Bitter Winter: A kommunista rezsim által erőszakosan levert 1989-es diáktiltakozás aktivistáit és szószólóit a mai napig folyamatosan figyelemmel kísérik és elnyomják. írta Zhao Mingzhe (Csao Mingcsö)/Bitter Winter Egyes számítások szerint körülbelül 10.000 ember vesztette életét az 1989-es Tienanmen téri tiltakozás során, amelyet Kínában június negyediki eseményként ismernek. Aznap mintegy egymillió fiatal kínai gyűlt össze Pekingben, hogy tiltakozzon a kormány ellen, és felszólaljon a szólásszabadságért és demokráciáért. A csapatok hamarosan tüzet nyitottak, leverve a tiltakozásokat. A meggyilkoltak mellett számos tüntető és a támogatóik is áldozatává váltak a KKP-rezsimnek, amely letartóztatta vagy más módon üldözte őket. A Tienanmen téri tiltakozást támogató több fiatal élete örökre megváltozott. Még 30 év után is folytonosan…

Semmi sem jellemzőbb a tibeti kultúrára és vallásra nézve, mint a vallási zászlók. Most eltávolítják őket, faluról falura, mivel a vallás üldözése fokozódik. Nehéz elképzelni Tibet, Bhután, Nepál, Mongólia vagy Ladakh falvait imazászlók nélkül. A vallásos szimbólumokkal és szövegekkel ellátott kicsi zászlócskák mindenütt lógnak. A táj szerves részei, de a buddhisták számára sokkal többek. Szent tárgyak, amelyekről azt gondolják, hogy békét és harmóniát teremtenek. Öt színük – kék, fehér, piros, zöld és sárga – a buddhizmus öt elemét és öt bölcsességét képviselik. A bhakták úgy vélik, hogy az imazászlók mozgatásával a szél együttérzést és jóindulatot fog elosztani mind a buddhisták, mind a nem buddhisták érdekében. Ezért a buddhisták nem bánják,…

Mondhatnánk, hogy nem számít… de igenis számít, mert ezzel szemünk letakarásával és némán támogatunk egy folyamatban levő népirtást. Kemény szavak? Igen! Ilyen helyzetben nincs kompromisszum. Nem lehet félig megölni valakit, vagy igen? – a kérdés költői! https://444.hu/…/az-ujgur-internalotaborokba-is… Kép: https://www.istockphoto.com/photo/barbed-wire-barbed-wire-on-fence-with-blue-sky-to-feel-worrying-gm1207479962-348651003

Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök a G-20 találkozón Japánban 2019. június 28-án. Az amerikai elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadója úgy gondolja, hogy ha Donald Trumpot újraválasztják, megpróbálja majd maga mellé állítani Oroszországot Kínával szemben. Donald Trump az Egyesült Államok elnöke az újraválasztása esetén megpróbálná maga mellé állítani Vlagyimir Putyin orosz elnököt a Kínával húzódó viszályban, állítja az elnök egyik korábbi tanácsadója. Fiona Hill, a Brookings Institute munkatársa és az elnök Nemzetbiztonsági Tanácsának korábbi vezető tanácsadója, szerint ez állhatott a mögött, hogy az amerikai elnök az idén megpróbálta elérni, Vlagyimir Putyint is hívják meg a világ vezető gazdasági hatalmait tömörítő G7-ek következő gyűlésére. Donald Trump maga mellett akarja tudni…

Bitter Winter: Hszi Csin-ping (Xi Jinping) elnök utasításait végrehajtva, hogy előmozdítsák a tibeti buddhizmus „elkínaiasítását”, a helyi hatóságok hagyományos építészetet és szimbólumokat számolnak fel. írta: Zhang Feng (Csang Feng) A Tibeti Munka 7. Központi Szimpóziumán, amelyet augusztus 28-29-én tartottak Pekingben, Hszi Csin-ping (Xi Jinping) elnök elrendelte „az új modern szocialista Tibet felépítését”. A KKP hivatalos szócsöve, a Hszinhua (Xinhua) Hírügynökség szerint „folyamatos erőfeszítésekre szólított fel a nagy anyaország, a kínai nemzet, a kínai kultúra, a KKP és a kínai jellemzőkkel rendelkező szocializmus elismerésének fokozása érdekében minden etnikai csoport emberei részéről”, kihangsúlyozva, hogy „a tibeti buddhizmust a szocialista társadalomhoz való alkalmazkodásban kell irányítani, és a kínai kontextusban kell fejleszteni”. Vagyis tovább…

Az amerikai külügy véleménye szerint „a magyar kormány egy kommunista diktatúrával üzletel, ami számos veszélyt rejt.” Korábban beszámoltunk róla, hogy a svédeknél olyannyira komoly nemzetbiztonsági kockázatként értékelték a Huaweit, hogy annak eszközeit teljesen kizárták a más szolgáltatók által alkalmazható termékek köréből. https://24.hu/…/washington-nem-orul-a-huawei-budapesti…/ Kép: Kína Fókusz

Hszi Csin-ping egy katonai támaszpontot látogatott meg Kínában. Felszólította a katonákat, hogy összpontosítsanak egy háború előkészítésére. Eközben Tajvan is befektet a hadseregbe. Hszi Csin-ping, a Kínai Kommunista Párt (KKP) vezetője jelenleg nyári turnén vesz részt Dél-Kínában. Kedd reggel (október 13.) a haditengerészeti támaszpontot szemlélte meg Csaocsou városában. Az állami médiában közölt beszámoló szerint Hszi arra kérte a csapatokat, „hogy minden gondolatukat és energiájukat fordítsák a háborús előkészületekre”. Hszi felszólította a katonákat, hogy vállalják a felelősséget az ország szuverenitásának a védelméért – és tartsák magukat a Kommunista Párt „abszolút vezetéséhez”, ahogyan ő nevezte azt. A csapatoknak „abszolút hűségesnek, tisztának és megbízhatónak” kell lenniük – írja az állami „Hszinhua” ügynökség. Hszi beszélt…

Vision Times: James M. Olson, a CIA korábbi kémelhárítási főnöke arra figyelmeztetett, hogy a kínai hírszerzés széleskörűen kiterjesztette kémhálózatát New York városára. Olson becslései szerint a városban legalább 100 kínai hírszerző tiszt működik egy időben. Kína kémhálózata „A kémprogramjuk hatalmas… Agresszívan bányásszák a közösségi médiát, és olyan kínai-amerikaiakat keresnek, akik szeretettel bírnak a Kína (értsd: kínai kommunista rezsim) iránt… A rendőrség, a katonaság és a kémelhárítás nagyon nagy célpontok… A kínaiak nagy érdeklődést mutatnak a NYPD-tel (New York City Police Department – New York City-Rendőrkapitányság) kapcsolatos valaki iránt, aki felvételeket szerezhet meg, nyomokat szolgáltathat, megtudhatja, ki ellen folyik vizsgálat. Valószínűleg volt egy tippjük, és megtalálták a módját, hogy behízelegjék magukat”…