A médiában újra és újra olvasható, hogy az apró konfliktusok erőszakos cselekedetekké vagy akár gyilkosságokká fajulnak. Az ősi Kínában jól ismert erény volt az a képesség, hogy elegánsan és békésen oldják meg a konfliktushelyzeteket, még szövetségessé is téve az ellenérdekű felet. Ennek a titkos receptje: az elnézés.

A történelem során voltak olyan kardok, amelyek legendás státuszt nyertek el. Kínában a Goujian (Koucsien) egy ilyen kard, amely ámulatba ejtette a tudósokat azóta, hogy 50 évvel ezelőtt felfedezték. A kard több mint 2000 éves.

A kínai történelem egyik legismeretebb bölcs alakja Zhuge Liang (Kr.u. 181-234) a Három Királyság idejében élt. Kancellárként és Shu Han minisztereként nagy hatalma volt és előjogai, amelyekkel azonban nem élt. Ehelyett egy teljesen egyszerű és feltűnést nélkülöző életet élt. Amikor a magas rangú tisztviselőknek vagy gazdag embereknek nagyszabású temetést rendeztek, azt mondta Zhuge Liang az alattvalóinak, hogy őt majd egy kis sírba temessék el a hegyekben. Egy olyan sírba, amelybe csak egyetlen koporsó fér el. Szokásos ruházata mellett semmilyen más tárgyat nem tehetnek a sírhelybe.

A Sárga Daru Torony egyike a négy nagy toronynak Kínában. A Jangce folyó partján áll, és a Hubei tartományi Wuhan városra nyílik kilátás róla. Sok költő – beleértve Cui Hao-t és Li Bai-t is – híres verseket írt a toronyról. Létezik egy legenda, mely szerint a tornyot egy halhatatlan taoista tiszteletére építették. Az ősi időkben volt egy Xin nevű ember, aki egy kis éttermet vezetett. Egyik nap egy férfi jött rongyos ruhában, és egy pohár bort kért. Xin nem nézte le az embert a kinézete miatt, és meghívta egy nagy pohár italra.

Sokan úgy gondolják, hogy a szvasztika a nácik szimbóluma, és még mindig megijednek, ha meglátják. Ez a jel azonban már több mint 6000, ha nem több mint 10.000 éve ismert a világon. Keleten és Nyugaton, a királyi palotáktól az egyszerű házakig – mindenhol megtalálható volt ez a szimbólum. Miért használták az emberek olyan szívesen ezt a szvasztika-szimbólumot a múltban?

Sokan úgy gondolják, hogy a szvasztika a nácik szimbóluma, és még mindig megijednek, ha meglátják. Ez a jel azonban már több mint 6000, ha nem több mint 10.000 éve ismert a világon. Keleten és Nyugaton, a királyi palotáktól az egyszerű házakig – mindenhol megtalálható volt ez a szimbólum. Miért használták az emberek olyan szívesen ezt a szvasztika-szimbólumot a múltban?

Xie Ting’en, a Jiangxi tartomány Fuzhou városának szülötte, üzletember volt a Qing-dinasztia idején. Tisztelték becsületességéért, és a helyiek „Xi mester” néven ismerték (mivel Jiangxiből származott). Szegény családban nőtt fel, és 16 évesen kezdett el üzletelni Sichuanban, Fujianban és Guangdongban.

A Ming-dinasztia közepén élt egy Zhou nevű ember, aki becsületes és tisztességes volt. Szegény családból származott, és egy bérelt házban élt. Egy nap a felesége két ezüstrudat talált a kályha téglái alatt, és nagyon boldognak érezte magát. Zhou azonban azt mondta: „Ez jogtalanul szerzett vagyon, hogyan vehetnénk el magunknak?”