Történelme során az emberiség számos pompás és dicsőséges korszakot élt meg, de számtalan tragédiát és katasztrófát is elszenvedett. Visszatekintve azt látjuk, hogy az erkölcsi tisztaság igazságos kormányzáshoz, gazdasági hatalomhoz, a kultúra tündökléséhez és nemzeti jóléthez vezet, míg az erkölcs elfajulása a nemzetek bukásának és egész civilizációk pusztulásának az előjele.

A Kínai Kommunista Párt globális céljainak megvalósítása során nem ismer erkölcsi korlátokat és nem tartja be a törvényeket. Amint azt a Kilenc kommentár a Kommunista Pártról című könyvben kifejtettük, a Kínai Kommunista Párt alapításának története akárcsak hatalomra jutása, egy fokozatos folyamat volt, amelynek során a történelem által Kínában és a világ minden táján előfordult leggonoszabb módszereket tökéletesítette. Ez az általa elfogadott alábbi kilenc jellemzőt foglalja magában: Rosszindulat, megtévesztés, uszítás, a társadalom söpredékének felszabadítása, kémkedés, rablás, harc, pusztítás és ellenőrzés. [121] Ezek a jellemzők a kínai gazdaság és rendszer globális terjeszkedésének egész folyamatában is megmutatkoznak, amely során a párt folyamatosan fejlesztette az általa alkalmazott módszereket és azok gonoszságát. A KKP korlátlan…

Kína ötezer éves történelemnek és egy dicsőséges, hagyományos örökségnek ad otthont, amelyet ez az ősi föld és népe kiérdemelt. A világ minden táján tisztelik és csodálják. A Kínai Kommunista Párt kihasználta ezeket a pozitív érzéseket. Miután átvette a hatalmat és túszul ejtette a kínai népet, összemosta a kínai nemzet és a KKP diktatúrájának fogalmát. Kína "békés felemelkedésének" leple alatt mutatta be nagyra törő ambícióit. Ez megnehezíti a nemzetközi közösség számára, hogy megértse valódi indítékait.

A reneszánsz kortól kezdve az emberi történelem drámai változások korszakába lépett. A tizennyolcadik század végén kezdődött ipari forradalom nagymértékben növelte a termelékenységet. Az egyes országok nemzeti erőviszonyai óriási változásokon mentek keresztül, és a globális rend szerkezete gyökeresen megváltozott. Ugyanakkor a társadalmi struktúrák, a gondolkodás és a vallási hagyományok is drámai változásokon mentek keresztül. Az ortodox hiedelmek meggyengültek, az emberi erkölcs hanyatlásnak indult, a társadalmak zűrzavarba jutottak. Az emberi viselkedés egyre inkább elvesztette a jó és a rossz megítélésének egyetemes mércéjét. Ezen történelmi körülmények között született meg a kommunizmus.

Amint fentebb említettük, a tudósok eltérő nézeteket vallanak arról, hogy az emberi tevékenység a fő tényezője-e az éghajlatváltozásnak, és hogy az éghajlatváltozás hogyan fog alakulni a jövőben. A vélemények ilyen széles skálájának számos oka van. Először is, az éghajlatváltozás nagyon nagy és összetett téma, amely számos területet, például a csillagászatot, a meteorológiát, az ökológiát, a fotokémiát, a spektroszkópiát, az oceanográfiát és másokat is felölel. Az éghajlat számos egymással kölcsönhatásban álló alrendszert foglal magában, mint például a Föld légkörét, hidroszféráját, bioszféráját és litoszféráját. Számos olyan fizikai, kémiai és biológiai folyamat van, amely korántsem ismert.

Az emberiség szoros kölcsönhatásban él a természeti környezettel. A hagyományos kínai és a nyugati kultúra egyaránt hangsúlyozza az ember és a természet közötti jóindulatú szimbiózist. Ahogy az ókori kínai filozófus, Dong Zhongshu írja "A tavaszi és az őszi évkönyvek dús harmata" című művében: "A Földön minden az ember javára teremtetett". [1] Ez azt jelenti, hogy a Teremtő szándéka az volt, hogy az emberiség számára kedvező életfeltételeket biztosítson, és hogy a Földön mindent felhasználhasson. Ugyanakkor az embereknek követniük kell életük során az Ég és a Föld alapelveit, ezért mindent mértékkel kell használniuk, és aktívan meg kell őrizniük és védeniük a természeti környezetet, amelyben az embereknek élniük kell.

2001. szeptember 11-én reggel terroristák repülőgépeket térítettek el, melyekkel a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba, valamint a washingtoni Pentagon épületébe csapódtak, közel 3000 ember halálát okozva. A Pearl Harbor elleni japán támadás óta ez volt az első alkalom, hogy az Egyesült Államokat ilyen mértékű csapás érte a saját területén. A szeptember 11-i támadások az egész világra hatással voltak. Az Egyesült Államok globális háborút indított a terrorizmus ellen, amely megdöntötte az iszlamista tálib rendszert Afganisztánban és Szaddám Huszein iraki diktatúráját. Azóta a közvélemény megismerkedett a terrorista mozgalommal és annak képviselőivel, például az Al-Kaidával és Oszama bin Ladennel. Kevesen vannak azonban tisztában a terrorizmus és a kommunizmus közötti szoros kapcsolattal.

Az emberiséget istenségek teremtették. A történelem hosszú folyamata során létre hoztak egy ortodox kultúrát az emberiség számára. Bár a világ nemzetei különböző kultúrával rendelkeznek, feltűnően hasonló alapvető értékeket képviselnek. Keleten és Nyugaton minden népcsoport fontosnak tartja az őszinteség, a kedvesség, a jóság, a nagylelkűség, az igazságosság, a mértékletesség, az alázat, a bátorság, az önzetlenség és hasonló erényeket - olyan tulajdonságokat, amelyeket minden nemzet átadott és megtanított az utódainak a klasszikusokon keresztül. Ezeknek az erényeknek közös jellemzője az Isten iránti tisztelet és az Isten parancsolataihoz való hűség - mert az Ég adta az embereknek azt a kultúrát és magatartási kódexet, amelyet birtokolniuk kell és meg kell valósítaniuk. Ez az egyetemes értékek…

A média befolyása a modern társadalomban óriási és napról napra növekszik. A társadalom minden közösségét áthatja, a helyi szintektől egészen a globális szintig. A tömegmédia egykor az újságokkal és a magazinokkal kezdődött, majd később a rádió, a film és a televízió is csatlakozott hozzá. A közösségi média és a felhasználók által generált tartalmak megjelenésével az internet drámaian növelte az audiovizuális kommunikáció sebességét és hatókörét.

Bár a kommunizmus az egyetemi szinten fejti ki a legnagyobb hatását, az általános és a középiskolai oktatást is érinti. Aláásta a gyerekek intellektuális fejlődését és érettségét, ez kiszolgáltatottabbá teszi őket az iskolarendszerben a baloldali befolyás tényezőinek. Ez azt jelenti, hogy a tanulók generációinak egyre kevesebb tudása van, egyre kevésbé képesek véleményt alkotni, érvelni és szisztematikusan gondolkodni. Ez a tendencia már több mint száz éve erősödik. Ennek az irányzatnak a kiindulópontja a John Dewey által kezdeményezett progresszív oktatási mozgalom. A későbbi oktatási reformok általában ugyanezt az irányt követték.