Ahelyett, hogy kinyitná a kaput, és lehetővé tenné az állampolgárok számára a szabadság keresését, a KKP által kikényszerített nemzetbiztonsági törvény lényegében Hongkongot kommunista területté alakítja, amire még soha nem került sor Nyugat-Berlinben.
Nyugat-Németországhoz hasonlóan Hongkong az 1950-es évek óta gyorsan növekedett, és a négy ázsiai gazdaság közül az első helyre emelkedett, valamint a világ egyik legnagyobb pénzügyi központjává vált. Noha az Egyesült Királyság és Kína 1984-ben együttes nyilatkozatot írtak alá, amely garantálta Hongkong gazdasági és politikai rendszerének változatlanságát 1997-től 50 évig, 1987 és 1996 között több mint fél millió ember emigrált, félve a bizonytalanságoktól.
Noha az 50 éves időszak kevesebb mint fele telt el, a KKP már több alkalommal megkísérelte aláásni Hongkong szabadságát: egy kudarcos nemzetbiztonsági törvényjavaslatot 2003-ban, majd egy kudarcos kiadatási törvényjavaslatot próbáltak bevezetni 2019-ben. És legutóbb végül sikerre vitték a nemzetbiztonsági törvényt…”