• Kultúra,  Történelem

    Jiang Ziya: A tanácsadó, aki segített megalapítani a Zhou-dinasztiát

    Jiang Ziyát (I. e. 1152.) Wen király jó tanácsadójaként ismerték a Zhou Királyságban. 32 éves korában, Jiang Ziya felment a hegyre, ahol a Taoizmust művelte – megváltozott, mert tanult és a Taoista tanítások szerint élt. Abban az időben a Shang-dinasztia folyamatosan harcban állt és felment a hegyekbe, hogy elkerülje a háborút. 40 éves művelés után lejött a hegyről. Menedéket kellett keresnie egy barátja házában és mindenféle munkát elvégeznie a megélhetéshez. Bambusz kosarakat készített, búzát lisztté őrölt és eladta a piacon, eladott szarvasmarhát, jövendőmondó volt, és így tovább. De nem tudott nagyon hosszan megtartani egy munkát és minden alkalommal, amikor egy új munkát kezdett el, hamarosan abbahagyta. Így a felesége gyakran…

  • Kultúra,  Történelem

    Múlt-kor: Saját dzsunkájával járta be Kína folyóit a magyar földrajztudomány úttörője

    “Lóczy volt az, aki megbízta Cholnokyt azzal, hogy utazzon el Kínába, és térképezze fel a Kínai-alföld nagy folyóinak, valamint deltájuk hidrológiáját. Szerény, 1500 forintos ösztöndíja nagyrészt elment a Távol-keletre való eljutásra, így Kínában saját pénzéből vett egy dzsunkát, amellyel aztán a folyókat járta. Kijelölt feladata mellett a kínai folyók mentén élő népekről a néprajz számára is értékes adatokat gyűjtött, és egy mandzsúriai lávamező felfedezése is az ő nevéhez fűződik. Útinaplójába 1235 rajzot készített, köztük mérnöki pontosságú ábrázolásokat különböző vízépítési megoldásokról, amelyekkel útja során találkozott.”

  • Történelem

    Wu király, a Zhou dinasztia első császára tisztelte a mennyországot

    Wu király Zhou-ból, Wen király fia volt a Zhou királyságból. 12 éves kora után lépett Wu király a trónra, vele kezdődött a Zhou-dinasztia (i.e. 1122 – i.e. 222). A Zhou-dinasztia a kínai történelem egy fontos időszaka volt. 37 császár uralkodott 900 éven át, mielőtt a Zhou-dinasztiát meghódította a Qin-dinasztia i.e. 221-ben. A Zhou-dinasztia nem csupán a leghosszabb dinasztia volt a kínai történelemben, de ez volt az ősi kínai civilizáció fénykora is. A konfucianista és taoista filozófiák, amik a Zhou-dinasztia idejében fejlődtek ki, nemzedékeket befolyásoltak a kínai történelem során. Wu király uralkodása kezdetén megkérdezte Jiang Ziyát – a katonai tanácsadóájt –, létezik-e olyan út, amit könnyű megőrizni, egyszerű kezelni és eredményes…

  • Történelem

    A Tang-dinasztia idején Tibetben élt legkedveltebb hercegnő: Wen Cheng

    A kínai történelemben a más államokkal való házasságkötések stratégiai módszernek számítottak a Han-dinasztia uralkodása (Kr. e. 200) óta, hogy ezzel fenntartsák a békét két állam között. Mégis Wen Cheng hercegnő házassága Tibet Zanpu-jával (vagy királyával) a Tang-dinasztiabeli Taizong császár uralkodása alatt az egyik legjobb példa erre. Kr. u. 623-ban Songtsan Gambo, a nagyon tehetséges fiatal tibeti király újraegyesítette Tibetet és ezzel nemzeti hőssé vált országában. A további katonai hőstettei azonban Kína felé sikertelennek bizonyultak. Látva, hogy Kína Taizong császár alatt a világ legerősebb és legvirágzóbb országgá vált, a tibeti király eldöntötte, hogy ismét Tibetbe csábít egy kínai hercegnőt, miután első alkalommal elutasították, hogy bevezesse a kínai kultúrát a királyságában. A…

  • Hírek,  Politika,  Történelem

    Magyarok Hong Kong szabadságáért: Take back the city! – Holnap lesz Hong Kong átadásának 23. évfordulója.

    Holnap 4000 rendőr lesz kivezényelve Hong Kong utcáira és valószínűleg már lesznek kínai „rendfenntartó” erők is (nem tudjuk, hogy pontosan hogyan is kell hívni őket még). Holnapra senki sem kapott engedélyt békés vonulásra se – tavaly ilyenkor fél millióan vonultak, s egy adag fiatal betört a parlamentbe s „üzeneteket hagytak”-, sőt, gyorsan és hirtelen még ma délelőtt Kínában meghozták a nemzetbiztonsági törvényt, amit szintén nem tudunk pontosan, hogy mit tartalmaz(de senki más sem) és elvileg akkor lép életbe, ha Hong Kongban is megszavazza a parlament (meg fogja, hiszen kitették 2 hónapja a „többlet” ellenzéket, így kb mintha a fidesz vinne át törvényt. Kés a vajban.) Ez lehet akár holnap délután…

  • Politika,  Történelem

    TIBETPRESS: Pema Khandu Arunachal Prades miniszterelnöke: Tibet mindig is önálló ország volt

    A Kelet-Ladaki galvan-völgyi határon zajló konfliktus közepette Pema Khandu, Arunachal Prades miniszterelnöke felvette a kesztyűt Kínával szemben, ráadásul ugyanazt a taktikát alkalmazza amit Kína is használ, amikor igényt formál független külföldi területekre. Szerdán Pema Khandu a tweeteren úgy hivatkozott a tényleges ellenőrzési vonalra (LAC) mint India és Tibet határára, miközben a javanok (indiai határmenti katonák) hősiességéről írt. „Az indiai hadsereg bátorsága az amire mindig is számíthattunk a függetlenségünk óta. Ma lehetőségem volt kapcsolatba lépni bátor javanokkal, az Indo-Tibeti határon fekvő Bumla helyőrségnél. A jó közérzetük és kedvük kifogástalan. Amíg ők őrzik a határainkat, biztonságban érezhetjük magunkat minden betolakodóval szemben” – nyilatkozta Khandu. Kína állítása szerint az északkelet-indiai állam, Arunachal Prades…

  • Kultúra,  Történelem

    Egy kínai császár napirendje a Qing dinasztiában

    Hajnali 5 óra: Miközben a birodalmi hivatalnokok hajnali 4-kor készen álltak az udvarban, az uralkodó maga sem lustálkodott. 5 órakor kelt minden nap, hogy Buddhát tisztelje és az ősi tanokat tanulja. A reggeli és az esti imádkozás szokását Shunzi vezette be az első Qing uralkodó. Reggel 7 óra: Reggeli és eligazítás – A reggeli étkezést követően a császár hivatalos jelentéseket olvasott, amelyeket eunuchok adtak át neki. Ekkor döntötte el azt is, hogy mely tisztviselőkkel kíván találkozni. Ez az eligazítás aztán összeért a reggeli ülésszakkal a császári udvarban. Reggel 9:30 óra: Udvari találkozók – 90 percre a császár találkozott az udvarban a birodalmi tisztviselőkkel. Megbeszélték az államügyeket és közigazgatási döntéseket hoztak.…

  • Hírek,  Történelem

    Li Zhensheng: a fotós, aki dokumentálta Kína kulturális forradalmát

    Írta: Yvette Tan | BBC hírek | 2020. június 28 Li Zhensheng az életét kockáztatta azért, mert elhatározta, hogy Kína kulturális forradalmát megörökíti. Mint az állami újság egyik munkatársa, Li Zhensheng ritka hozzáférést kapott mind a különféle emberekhez mind a különféle helyszínekhez a 20. század egyik legviharosabb időszakában.Több tízezer fényképet készített, amelyek közül néhányat közzétettek, mások a lakásának padlóburkolatában voltak eltárolva a büntetéstől való félelme miatt. Akkor nem tudhatta, hogy ezek a rejtett képek egy nap megtalálják a kiutat a nagyvilágba. A 79 éves személy nemrégiben az Egyesült Államokban agyvérzésben elhunyt, közölte a Hong Kong University Press. „Egész életemben a történelem tanúja voltam és rögzítettem azt.” „Most megpihenek a történelemben.”-…

  • Politika,  Történelem

    TIBETPRESS: A tibeti száműzetésben lévő kormány elnöke: Tibet elfoglalása után a kínai vezetők kijelentették, hogy Nepál, Ladak és Bhután lesznek a következők

    Tibet száműzetésben lévő kormánya felhívta Nepál figyelmét Kína terjeszkedés politikájára, és figyelmeztetett, hogy Tibet elfoglalása után, a 60-as évektől kezdve a kínai vezetés az egész szubkontinensre áhítozik.Lobszang Sangaj, a száműzött tibeti kormány vezetője, a WION-nak adott interjújában azt nyilatkozta, hogy a kínai vezetőség maga is elismerte, hogy Tibeten kezdve tervezik kivitelezni az „Öt Ujj” stratégiáját. A kínai megszállás után, a 60-as évektől kezdve, a kínai politika úgy vélekedett, hogy Tibet a tenyér, és aminek az öt ujját – Ladak, Nepál, Bhután, Sikkim és Arunachal Prades – is meg kell szerezni a kínai birodalom számára. 2017-ben megtapasztaltuk a Doklami incidenst, és most pedig a ladaki események történtek. Ez mind egy nagyszabású,…

  • Politika,  Történelem

    TIBETPRESS: Tibet kicsúszik India kezéből, ez Kínának nagyon jól jön

    A határ menti ütközetek Kína és India között, amelyek mindkét oldalon katonai veszteségekkel jártak, jelzik a két ország között már hat évtizede zajló mérleghinta-szerű hatalmi játékot. Ezek mind a hatalom és a másik ország fölötti befolyás szerzéséről szólnak. Ebben a hatalmi sakkjátszmában úgy tűnik, hogy Kína felülmúlta Indiát. Egy kulcsfontosságú bábú, Tibet, amit Új Delhi a történelem során hatalmának érvényesítésére használt, most hiányzik a tábláról. Peking az elmúlt években ravaszul/erőszakkal megszilárdította Tibet feletti hatalmát, és különleges baráti kapcsolatot épített ki olyan országokkal, amelyeket India mindig is a saját szövetségesének gondolt, nevezetesen Nepállal és Bhutánnal. 1959. után, amikor Kína elfoglalta Tibetet, és a Dalai Láma tibetiek ezreivel Indiába menekült, a pekingi…