Yan Liben (Kr. u. 601-673) a Tang-dinasztia korában élt és alkotott, híres művész volt. A festményei főleg a Taoista és a Buddhista történetekről szóltak, írásjeleket, tájképeket, lovakat és hintókat ábrázoltak, amelyek közül a Taoista és Buddhista írásjeleket megjelenítő munkái lettek a leghíresebbek. Yan Liben képzett volt az alakok ábrázolásában is. A császárokról és kancellárokról élénk és élethű jellemrajzokat készített. A császárt magas és testes alakként ábrázolta, akinek a szemei szilárd elhatározást sugalltak. Egyszerű vázlatokat használt a császár test- és kéztartásának rögzítéséhez. Ami a kancellárok festményeit illeti, élénken jelenítette meg őket is, mindenkinek saját alakja, kinézete, ruhája, életkora és arckifejezése volt. A festmény, amelyik a „Taizong császár meghallgatja a tibeti nagykövetet”…

A „négy szépség” a kínai történelemben közszájon forgó név, ellenben kevésbé ismert a másik kategória: a „négy csúnya nő”. A legismertebb közülük Mo Mu (嫫母), a Sárga császár (黄帝) felesége. Sok kínai a Sárga császárt tekinti az ősének, és úgy hívják magukat: „a Sárga császár gyermekei”. A Sárga császár a kedvességéért és erkölcsösségéért vette feleségül Mo Mu-t. Az ősi könyvek feljegyezték a szavait: „Azok, akik a szép külsőre fordítanak figyelmet az erkölcs helyett, nem igazán szépek. Azok, akik az erkölcsi értéket helyezik a vágy fölé, ők igazán erényesek.” (A „Lu Shi Chun Qiu” című könyvből.) A könyvben az is le van írva: „Mo Mu-t nagyra értékelte a Sárga császár. Azt…

Kínában a gumibélyegzők nagyon fontosak az üzleti tranzakciók során. A gumibélyegző a társaság döntéseinek hitelességét és jogi bizonyítékait mutatja. A technológiai fejlődés ellenére a gumibélyegzők fontossága az üzleti kommunikációban továbbra is erős. Számos esetben előfordul azonban a gumibélyegzőkkel való visszaélés. A kínai kormány ezért sok követelményt fogalmazott meg a gumibélyegzőkkel kapcsolatban, ideértve azok tulajdonságait, mint a szín, alak, méret, betűtípus stb. A gumibélyegző ugyanakkor még mindíg nagyban növeli az üzleti dokumentumok megbízhatóságát. „A legtöbb esetben nincs szükség arra, hogy a dokumentumot külön érvényessé nyílvánítsák, mivel a vállalatok és a kormányzati szervek gyakran használják a bélyegzőt annak jelzésére, hogy a cég jóváhagyta a dokumentumot (szemben a magánszemélyek által írtakkal) tehát a…

A Déli Dinasztia egy nagyon fontos időszak volt a Buddhizmus kultúrájának fejlődésében, Kínában. Wu Uralkodó a Liang Dinasztiából, mindent megtett azért, hogy előremozdítsa a Buddhizmust, ami azt eredményezte, hogy a Buddhizmus szélesebben elterjedt Dél Kínában. Uralkodása alatt négyszer ment el a templomba, hogy szerzetessé váljon; így ő volt az első „Szerzetes Uralkodó” Kínában. Xiao Yan a Taoizmusban hitt, amikor fiatal volt. Kormányzásának harmadik évében, 20 000 embert vezetett: szerzeteseket és hétköznapi polgárokat egyaránt, és egy Buddhista-gyűlést tartott, ahol azt mondta: „Feladja a Taoizmust a Buddhizmusért.” Azt remélte, hogy a „Buddhista alapelvek fogják szabályozni a nemzetet”, hogy így lehetővé tegye az emberek számára, hogy elhagyják a ragaszkodásaikat a hírnév és önérdek…

Zhou hercege Wu király öccse volt. A kínai történelemben úgy volt ismert, mint a gyermeki jámborság és irgalmasság (tisztelet az ember szülei és elődei iránt) mintája. Ezek az erények már fiatal korában megmutatkoztak. Olyan tehetséges volt, mint a testvérei gyermekkorukban, Zhou hercege a fegyelmén keresztül gyermeki jámborságával és irgalmasságával tűnt ki közülük. Felnőttként segített bátyjának, Wu királynak, keletre menni a szekércsapataikkal, hogy meghódítsák a Shang-dinasztiát. Ekkor Shang uralkodója rendkívül népszerűtlen volt a maga háborúskodó természete miatt és mert saját népe rovására menő, pazarló életmódot folytatott. Zhou herceg komoly támogatásával Wu király legyőzte a Shang-dinasztiát és hírhedt uralkodójukat, aki végül öngyilkos lett. Hogy vigasztalja a Shang-dinasztia támogatóit és nemeseit, Wu király…