Fotók: Erzsébet Nagy
-
-
Életképek Kínából, Chengdu, Szecsuan tartomány
A város az egyik legfontosabb gazdasági, közlekedési és kommunikációs központ délnyugat-Kínában.Fotók: © Erzsébet Nagy
-
A Sárga császár egy csúnya nőt vett el feleségül
A „négy szépség” a kínai történelemben közszájon forgó név, ellenben kevésbé ismert a másik kategória: a „négy csúnya nő”. A legismertebb közülük Mo Mu (嫫母), a Sárga császár (黄帝) felesége. Sok kínai a Sárga császárt tekinti az ősének, és úgy hívják magukat: „a Sárga császár gyermekei”. A Sárga császár a kedvességéért és erkölcsösségéért vette feleségül Mo Mu-t. Az ősi könyvek feljegyezték a szavait: „Azok, akik a szép külsőre fordítanak figyelmet az erkölcs helyett, nem igazán szépek. Azok, akik az erkölcsi értéket helyezik a vágy fölé, ők igazán erényesek.” (A „Lu Shi Chun Qiu” című könyvből.) A könyvben az is le van írva: „Mo Mu-t nagyra értékelte a Sárga császár. Azt…
-
A videón: a Tushita palotát az ősi Lingyan templomnál megfosztották minden vallási szobortól és dísztől.
Jelenleg a pekingi vezetés parancsára Kína szerte rombolnak le ősi és mindenképpen a világörökség számára fontos buddhista szobrokat sőt a kereszteket is eltávolítják, ha úgy ítélik meg, hogy azok túl nagyok vagy hivalkodóak. A Trója c. film egyik jelenete óhatatlanul az ember eszébe jut, ahol Akhileusz megrongàlja Apollón szobrát…. egyben a saját vesztét is okozva ezzel. Ha az ősi mítoszokból indulnánk ki, mi lenne vajon a következménye ezeknek a gyalázatos rombolásoknak?
-
Miért használják a kínai vállalatok még mindig a gumibélyegzőket?
Kínában a gumibélyegzők nagyon fontosak az üzleti tranzakciók során. A gumibélyegző a társaság döntéseinek hitelességét és jogi bizonyítékait mutatja. A technológiai fejlődés ellenére a gumibélyegzők fontossága az üzleti kommunikációban továbbra is erős. Számos esetben előfordul azonban a gumibélyegzőkkel való visszaélés. A kínai kormány ezért sok követelményt fogalmazott meg a gumibélyegzőkkel kapcsolatban, ideértve azok tulajdonságait, mint a szín, alak, méret, betűtípus stb. A gumibélyegző ugyanakkor még mindíg nagyban növeli az üzleti dokumentumok megbízhatóságát. „A legtöbb esetben nincs szükség arra, hogy a dokumentumot külön érvényessé nyílvánítsák, mivel a vállalatok és a kormányzati szervek gyakran használják a bélyegzőt annak jelzésére, hogy a cég jóváhagyta a dokumentumot (szemben a magánszemélyek által írtakkal) tehát a…
-
Teljes szívvel hinni a Buddhizmusban, és képesnek lenni feladni a trónt
A Déli Dinasztia egy nagyon fontos időszak volt a Buddhizmus kultúrájának fejlődésében, Kínában. Wu Uralkodó a Liang Dinasztiából, mindent megtett azért, hogy előremozdítsa a Buddhizmust, ami azt eredményezte, hogy a Buddhizmus szélesebben elterjedt Dél Kínában. Uralkodása alatt négyszer ment el a templomba, hogy szerzetessé váljon; így ő volt az első „Szerzetes Uralkodó” Kínában. Xiao Yan a Taoizmusban hitt, amikor fiatal volt. Kormányzásának harmadik évében, 20 000 embert vezetett: szerzeteseket és hétköznapi polgárokat egyaránt, és egy Buddhista-gyűlést tartott, ahol azt mondta: „Feladja a Taoizmust a Buddhizmusért.” Azt remélte, hogy a „Buddhista alapelvek fogják szabályozni a nemzetet”, hogy így lehetővé tegye az emberek számára, hogy elhagyják a ragaszkodásaikat a hírnév és önérdek…
-
Oroszlántánc 舞獅
A hagyományos kínai eredetű tánc évezredes múltra tekint vissza, már a Tang dinasztia idején is tartottak oroszlántáncot, azaz vusi-t a császár előtt. Ma is szerves része minden nagyobb ünnepségnek, gyakran esküvőknek is. A történetéről: “Az oroszlántánc több mint ezer éve jelen van a kínai kultúrában. A Tang-dinasztia korszakában már az uralkodói család előtt is táncolták. Az oroszlán az erő és a bátorság szimbóluma. Egy legenda szerint az egyik falut egy nian nevű szörny tartotta rettegésben, ami évente egyszer hatalmas pusztításokat végzett, megtizedelte a falu lakosait és állatállományát. Egy buddhista szerzetes javaslatára a falubéliek elkészítették a saját „szörnyüket”, egy színes, oroszlánfejű jelmezt, és következő éven a falu legjobb harcművészei az oroszlánjelmezbe…
-
A Tiltott Város (Peking)
A Tiltott Város (Peking) a Ming-dinasztiától a Csing-dinasztia végéig, csaknem ötszáz éven át szolgált a kínai császárok lakóhelyeként és Kína ceremoniális és hatalmi központjaként. Az 1400-as években épült a majd 1000 épületből álló komplexum 720.000 négyzetméteren terül el. Fotók: Erzsébet Nagy Több: https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Tiltott_Város
-
Ilyen a kínálat egy sanghaji piacon, ki szeretne vásárolni?
Fotók: © Erzsébet Nagy
-
Miért jó a kínaiak szerint forró vizet inni?
Egy európai általában teával, kávéval vagy néha kakaóval kezdi a napot. A kínai a „re shui” ital megszállottja – azaz a forró vízé. Nem számít a külső hőmérséklet, forró vizet isznak a téli hidegben vagy a nyári forróságban egyaránt. Kínában forró víz van a nyilvános benzinkutakon, az iskolákban melegvíz-adagolók vannak és mindenütt megtalálható a hozzájuk tartozó „to-go” poharak és termoszkannák. Mi is ez valójában? A hagyományos kínai orvoslásban a víz nem csupán szomjoltó, hanem az élet elixírje. Egészséges kínai hagyomány A hagyományos kínai orvoslás azon a véleményen van, hogy a forró víz ivása bizonyos funkciókhoz jó, és aktívan támogatja az egészséget. A fizikai jólét egyszerűen jobb lenne, ha hideg víz…