Politika

Az EU emberi jogi aggodalmak mellett köt Kínával befektetési paktumot

Az Európai Unió és Kína december 30-án üzleti beruházási megállapodást jelentett be, miután a kommunista rendszer vállalta a piacra jutás feltételeinek javítását.

Az átfogó beruházási megállapodást, amelyet hét éve készítettek elő, „elvben” egy videokonferencián kötötték meg, amelyen Xi Jinping kínai vezető, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, valamint a német kancellár, Angela Merkel és Emmanuel Macron, francia elnök vett részt.

A kínai rezsim elkötelezte magát amellett, hogy „minden eddiginél magasabb szintű piaci hozzáférést biztosít az uniós befektetők számára”, és megígérte, hogy „biztosítani fogja az uniós vállalatokkal szembeni méltányos bánásmódot, hogy azok Kínában jobb versenyfeltételek mellett versenyezhessenek, ideértve az állami tulajdonú vállalkozások szabályozását is, a támogatások átláthatóságát és a technológiák kényszerű átadásával szembeni szabályokat ”- áll az Európai Bizottság, az EU végrehajtó szervének közleményében.

Peking arra is ígéretet tett, hogy folytatja a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet kényszermunkára vonatkozó szabályainak ratifikálását – közölte a Bizottság.

„A mai megállapodás fontos mérföldkő a Kínával fenntartott kapcsolatainkban és az értékalapú kereskedelmi menetrendünkben” – mondta von der Leyen. „Ez soha nem látott hozzáférést biztosít a kínai piachoz az európai befektetők számára, lehetővé téve a vállalkozásaink növekedését és a munkahelyteremtést.”

Von der Leyen korábban felszólította a kínai rezsimet, mivel nem tartotta be a 2019-es megállapodás szerinti ígéretét, amely nagyobb hozzáférést tett volna lehetővé az európai vállalatok számára. Kijelentette, hogy ha nem tartja be az ígéretét, Kína el kell törölje azokat a szabályozásokat, amelyek előírják a befektetők számára, hogy osszák meg know-how-jukat a kínai közös vállalkozásokban.

Az uniós törvényhozók gyakran elítélik a kínai rezsimet az emberi jogok megsértése miatt, ideértve a kényszermunka alkalmazását, valamint az etnikai és vallási kisebbségek elnyomását Kínában.

December 17-én az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el, amelyben uniós szankciókat írt elő a muszlim ujgurok bántalmazásáért felelős kínai tisztviselők ellen, valamint betiltotta a kényszermunkával előállított kínai termékek behozatalát.

„Szorosan együttműködünk Kínával annak biztosítása érdekében, hogy minden kötelezettségvállalás maradéktalanul teljesüljön” – mondta Valdis Dombrovskis, az EU kereskedelmi biztosa.

Hosuk Lee-Makiyama, az ECIPE kereskedelmi „think tank” igazgatója elmondta, hogy bár a szöveg Peking számára kevés nyilvánvaló haszonnal jár, Kína nem írta volna azt alá előnyök ígérete nélkül.

„Egy nagyhatalom, nem utolsósorban Kína, semmit sem ad ingyen, ezért ez egy kompromisszum. Csak ez nincs benne a megállapodásban… ”- mondta.

Egy kereskedelmi megállapodással összehasonlítva, amely megtorló intézkedéseket is tartalmazhat, egy ilyen befektetési megállapodást szintén nehezebb végrehajtani – mondta Lee-Makiyama, megjegyezve, hogy az EU valószínűleg nem fogja például lefoglalni a kínaiak vagyonát.

Az EU arra törekedett, hogy a megállapodást a multilaterális szabályok megerősítése felé vezető lépésként tüntesse fel. Ez azonban nem terjed ki olyan kérdésekre, mint a kereskedelmi forgalom vagy a közbeszerzés az olyan távközlési berendezéseket gyártó cégek esetében, mint a Huawei.

A videokonferencián a vezetők megvitatták a COVID-19 világjárványt is, amely a kínai Wuhanból indult, a KKP (Kínai Kommunista Párt) vírus megjelenésével.

Az EU vezetői hangsúlyozták, hogy „meg kell erősíteni a nemzetközi együttműködést a jövőbeni járványok jobb előrejelzése és kezelése érdekében”.

A kínai rezsim kezdeti titkolózását a KKP vírus kitöréséről széles körben a világjárvány kialakulása egyik fő okának tartják.

Az uniós állapotokról szóló szeptemberi beszédében von der Leyen elmondta, hogy az EU-nak fel kell hívnia a figyelmet a kínai rezsim emberi jogi visszaéléseire, és hatékonyabban kell meghoznia a szankciókkal kapcsolatos döntéseket.

December 7-én az EU úgy döntött, hogy létrehoz egy globális Magnitsky típusú szankciós rendszert, amely lehetővé teszi az EU-s blokk számára, hogy az emberi jogok megsértéséért felelős személyeket és szervezeteket célba vegye.

Forrás: https://www.theepochtimes.com/eu-reaches-investment-pact…