Politika,  Történelem

Hongkong és Sun Yat-Sen forradalmi gondolkodása

Hong Kong egy különleges város. Ázsia legfontosabb pénzügyi központja és fő közlekedési csomópontja. Ennek ellenére kevés ember tudja, hogy Hong Kong volt az a hely, amely inspirálta a Kínai Köztársaság alapító atyját, Sun Yat-Sen-t.

Sun Yat-Sen 1884-ben végzett a hongkongi kormányzati iskolában. Ezután orvosi tanulmányokat folytatott a Guangzhou Boji Kórházban John G. Kerr keresztény misszionáriusnál, és kitűnő eredménnyel fejezte be tanulmányait.

Bambuszbot és sorsjegy

Amikor Sun Yat-Sen Hong Kongban volt, gyakran sétált az utcán, és egy alkalommal találkozott egy kínai munkáscsoporttal. Beszélgetett velük és megismerte az életüket.

Egyszer hallott egy történetet egy szellemi beteg munkavállalóról.

Ez a munkás minden nap keményen dolgozott. Végül is nem volt könnyű 5 dollárt megkeresnie egy sorsjegy vásárlásáért. Az utcán kellett élnie, mert nem volt semmilyen menedéke. Ez az ember vett egy sorsjegyet, megjegyezte a sorszámot, és elrejtette a sorsjegyet abban a bambuszbotban, amelyet nehéz teherautók felemelésére és szállítására használt. Amikor kisorsolták a győztes számot, tudta, hogy nyert.

Abban a pillanatban nagyon boldog volt, és azt hitte, hogy már nem kell soha többé munkásnak lennie. Így sétált a tengerparton, és örömében elhajította a bambuszbotot. Ezután elindult, hogy felvegye a díjat, és felkérték, hogy mutassa be a nyertes jegyet.

Ekkor sokkot kapott, amikor rájött, hogy a jegyet a bambuszbotba rejtette el. Visszament a tengerhez, de a bambusz már eltűnt. Ettől aztán teljesen összeomlott. Megbolondult, és már nem tudott többé dolgozni sem.

Abban az időben jelentek meg Kínában a kozmopolitizmus (világpolgári szemlélet) és a kommunizmus ideológiái. Sok fiatal csodálta a világpolgárság gondolatát és ellenállt a nacionalizmusnak. Sun Yat-Sen ezzel szemben hangsúlyozta a nacionalizmus fontosságát azzal, hogy ennél hasonlatként alkalmazta a munkás történetét.

Azt mondta: “Ha a sorsjegy olyan, mint a kozmopolitizmus, amely sok szerencsét hozhat neked, akkor a bambuszpálca olyan, mint a nacionalizmus, amely megélhetési eszközként szolgál. A nacionalizmusról való lemondás olyan, mint a bambuszpálca eldobása. Nem csak, hogy elveszíthetjük ezzel a helyünket a világban, de még az eredeti értékeinket sem tudjuk megőrizni”.

Inspiráció: A diploma megszerzése után a professzora Sun Yat-Sen-t beajánlotta hivatalnoknak. Ő azonban úgy döntött, hogy feladja ezt a lehetőséget, és elkötelezte magát a politikai forradalom mellett, hogy a korrupt Qing-dinasztia megdöntését elősegítse.

Ennek a döntésnek az egyik oka az volt, hogy Hongkongban (akkori Nagy-Britannia gyarmata) végzett tanulmányai során gyönyörű épületeket és tiszta utcákat látott, amelyek éles ellentétben álltak szülővárosával, Guangzhou-val. Hongkongban nem nagyon volt bűncselekmény, míg a guangzhoui embereknek fegyvereket kellett viselniük, hogy megvédjék magukat a rablóktól.

A kínai-francia háború alatt sok kínai felemelte a szavát és tiltakozott Hong Kongban, demonstrálva a hazafias szellemet és a nemzeti egységet, amely éles ellentétben állt a korrupt kormánnyal. Tehát mindez nagyon megihlette és fenntartotta benne a forradalom gondolatát.

Megértette, hogy a nyilvános média döntő szerepet játszik forradalmi elveinek és eszményeinek terjesztésében, ezért 1899-ben megalapította a China Daily újságot Chan Siu-bakkal. Az újság a forradalom gondolatának az elterjesztésének hatékony eszközévé vált. Időközben Hongkongot használta a főhadiszállásának a források gyűjtésére és a forradalmi szervezet felépítése érdekében, majd megpróbált felkelést indítani és átvenni Guangzhou állama felett a hatalmat.

Noha az első néhány felkelés kudarcot vallott, a hongkongi emberek sok pénzt adományoztak a forradalom támogatására, jó alapot teremtve a rezsim sikeres megdöntését célzó végső felkeléshez.

Kép: The Epoch Times: A Kínai Köztársaság alapító atyja, Sun Yat-Sen

Forrás:

https://visiontimes.com/2020/07/22/hong-kong-and-sun-yat-sens-revolutionary-thought…