Epoch Times: A kínai külügyminiszter, Wang Yi Berlinben tett látogatást, kritikák és tiltakozások kíséretében mind a Fálun Gong gyakorlók a hongkongi lakosok és az ujgurok helyzetével kapcsolatban. Heiko Maas (SPD) külügyminiszter kollégájával adott interjújában kedden (2020.09.01) aggodalmát fejezte ki a Hongkongban bevezetett úgynevezett nemzeti biztonsági törvény miatt. Számos német képviselő korábban „egyenes beszéd” -et kért Maas-tól.
A megbeszélések ideje alatt aktivisták százai tüntettek Kína politikája ellen a külügyminisztérium előtt.
„Tudja, hogy a biztonsági törvény hatásaival kapcsolatos aggodalmaink nem oszlottak el” – mondta Maas Wangnak. „Azt akarjuk, hogy az” egy ország – két rendszer „elvet maradéktalanul alkalmazni lehessen.” A különleges közigazgatási övezet kódexében meghatározott jogokat be kell tartani. Az Európai Unió tagállamai között egyetértés van abban, hogy „ez továbbra is a hongkongi fejlődés mércéje” – mondta Maas.
A Kína által elfogadott hongkongi törvényre válaszul létrehoztak egy „közös eszközkészletet” az EU-n belül, amelyet most is használnak. A külügyminiszter felszólította Kínát, hogy vonja vissza a biztonsági törvény szerinti korlátozásokat, és engedje meg, hogy a hongkongi törvényhozó tanács elhalasztott választása „gyorsan és szabadon” megtörténjen.
A Kína által június végén elfogadott úgynevezett nemzeti biztonsági törvény lehetővé teszi a hongkongi hatóságok számára, hogy visszaszorítsanak minden olyan tevékenységet, amely szerintük veszélyezteti Kína nemzetbiztonságát. A törvény Hongkong eddigi autonóm státusának legsúlyosabb megsértését jelzi. Amikor 1997-ben átadták Kínának, az egykori brit koronagyarmatnak 50 évig tulajdonképpen különleges jogokat biztosítottak az „egy ország – két rendszer” elve alapján, ideértve a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságát is.
***
Wang: „Ezek belügyek”
Wang elutasította Kína politikájával kapcsolatos összes kritikát: „Hogyan lehet mégis elég sok kínai elégedett a kormány munkájával, ha az valóban olyan rossz?” – mondta a Maasszal tartott sajtótájékoztatón. Szerinte mindezek a kínai társadalom „belügyei”…
Maas beszélt Wang-al az elnyomott ujgur muszlim kisebbség emberi jogi helyzetéről is az északnyugat-kínai Hszincsiang régióban is, és felszólította egy ENSZ-megfigyelő misszió telepítésére. „Nagyon szeretnénk, ha Kína az ENSZ független megfigyelő missziójának hozzáférést biztosítana a táborokhoz” – mondta Maas.
Wang pedig elméletileg „hajlandóságot mutatott erre”.
Az ujgurok helyzete a jövő héten zajló német-kínai emberi jogi párbeszéd témája is lesz. A két állam közötti emberi jogi párbeszédre legutóbb 2018 decemberében került sor.
Az emberi jogi szervezetek szerint több mint egymillió ujgurt és más muszlimot tartanak fogva táborokban Hszincsiangban. Az aktivisták szerint kénytelenek feladni vallásukat, kultúrájukat és nyelvüket, és egyes esetekben bántalmazzák is őket. Peking elutasítja az állításokat, és olyan „oktatási központokról” beszél, amelyek az iszlamista radikalizálódás elleni harcot szolgálják.
***
Hogyan igazolható a kereskedelmi kapcsolatok bővítése az egyidejű szervrablással?
A Fálun Gong (Fálun Dáfá) buddhista művelési iskola követőit továbbra is üldözi a kínai rezsim, ezért az emberi jogi aktivisták többször feljelentették. Elrabolják őket, átnevelő táborokba viszik, ahol rosszul bánnak velük és megkínozzák őket, hogy rákényszerítsék hitük feladására. Az emberi jogi ügyvédek és az esetet kutatók bizonyítékokat mutattak be arról, hogy Kínában a kormány által szervezett rendszerben a szervek jelentős részét erőszakkal távolítják el a kínai foglyoktól, különösen a Fálun Gong-gyakorlóktól.
Válaszul az AfD parlamenti csoport 2019 elején a szövetségi kormányhoz intézett kérésére a kormány közölte, hogy a jelentések ismertek. „A kínai kormány részéről az átláthatóság hiánya és a megbízható adatokhoz való hozzáférés hiánya miatt” ennek igazsága „nem ellenőrizhető”. Ezenkívül a kínai kormány „a szövetségi kormány ismételt kérése ellenére” sem nyújtott be ellenőrizhető információkat a szervek eredetéről.
Az AfD parlamenti képviselőcsoportjának kérdése volt még : a szövetségi kormány véleménye szerint hogyan lehet igazolni a német-kínai kereskedelmi kapcsolatok felgyorsult terjeszkedését annak fényében, hogy a legsúlyosabb emberi jogi jogsértésekkel, a szerveltávolítás miatt elkövetett tömeges gyilkosságokkal vádolható ez a rezsim:
„A Kínával fenntartott kapcsolataiban a német kormány elkötelezett az átfogó párbeszéd mellett, amely magában foglalja az emberi jogok és a kereskedelem kérdéseit is.” – nyilatkozta a német szövetségi kormány képviselője.
E tekintetben az egyik központi eszköz a Kínával folytatott kétoldalú emberi jogi párbeszéd lenne, amelyre utoljára 2018. december 7-én Kínában került sor, valamint a kínai emberi jogi helyzetről szóló nyilvános nyilatkozatok az ENSZ Genfi Emberi Jogi Tanácsában.
***
Politikus a zöldek pártjából: “a német ipar nem lehet közömbös”
Reggel több száz hongkongi aktivista, valamint az ujgurok, tibetiek és a Fálun Gong képviselői gyűltek össze a berlini külügyminisztérium előtt. Előadóként és támogatóként a szövetségi politikusok és a hongkongi aktivista, Nathan Law is jelen voltak.
Margarete Bause (Zöldek), a Bundestag tagja, az Emberi Jogi Bizottság elnöke elmondta:
„A német ipar és az egész ipar sem lehet közömbös a Hongkongban zajló eseményekkel szemben. Jogaikat ott is megsértik: külföldről érkező embereket, akik szimpatizálnak a hongkongi demokrácia mozgalommal, bűnözőknek minősítik és fenyegetik őket. Ezért a német vállalkozások érdeke, hogy szolidaritást tanúsítsanak a demokrácia mozgalommal, mert a szabad kereskedelem szabad társadalmat feltételez. Azt várom, hogy a német vállalkozások egyértelműen álljanak az emberi és állampolgári jogok oldalán ”.
***
A hongkongi aktivista szankciókat kér a német kormánytól
„Cselekednünk kell, mielőtt túl késő lenne” – mondta Nathan Law, a hongkongi demokrácia mozgalom egyik legkiemelkedőbb képviselője. A 27 éves Law, aki a biztonsági törvény miatt menekült Londonba, egyebek mellett a német kormányt is felszólította, hogy „fontolja meg a pekingi és hongkongi kormány tisztviselőivel szembeni szankciókat”.
Forrás:
Credit: Erik Rusch
Fotók: Epoch Times
