Politika

Kína rossz üzleti etikája az oka a környezeti válság súlyosbodásának?

Kína a legsúlyosabban környezetszennyező ország a világon. Tekintettel a hatalmas népességre és az exportiparra, ez nem meglepő. Becslések szerint a globális légszennyezés csaknem 30%-át Kína okozza. Valójában mindössze öt kínai tartomány együttesen több szén-dioxidot bocsát ki, mint egyetlen ország a világon! Az ilyen szintű szennyezés óriási környezeti költségekkel jár. És a magas szennyezés egyik fő oka az ország laza kereskedelmi etikája.

A környezeti probléma

Annak ellenére, hogy Peking kijelenti, hogy környezetbarát álláspontot képvisel, a kommunista rezsim a gazdasági fejlődést részesíti előnyben a szennyezés okozta gondok helyett. És még az utóbbi években elfogadott környezetvédelmi törvények is inkább csak papíron léteznek. A vállalkozások gyakran megsértik az ilyen törvényeket, és megvesztegetik azokat a helyi tisztviselőket, akik hajlandóak szemet hunyni az ilyen illegális tevékenységek fölött. Kínában csak az állami tulajdonú vállalatok kötelesek fenntarthatósági jelentéseket benyújtani. A magánvállalkozások számára az ilyen beszámoló önkéntes, és az állam által elfogadott környezetvédelmi politikák és iránymutatások végrehajtása alig vagy egyáltalán nem hajthatók végre.

2008 és 2019 között a gazdasági, környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) teljesítményükről beszámoló vállalatok száma 200-ról kb. 3.000-re nőtt. Jelentésük minősége azonban sok kívánnivalót hagy maga után. A GoldenBee tanácsadó cég 2017. évi tanulmánya megállapította, hogy a tőzsdén jegyzett kínai vállalatok kevesebb, mint 10%-a ellenőrizteti fenntarthatósági jelentéseit egy megbízható harmadik fél által. Még akkor is, ha a vállalatok tisztességtelen jelentést tesznek, ritkán szembesülnek valamilyen büntetéssel. Az ilyen hiányos üzleti etikai normák mellett nem csoda, hogy a vállalatok nem mutatnak érdeklődést a környezetvédelmi irányelvek betartása iránt.

„Nem volt nagy nyomás az üzleti vállalkozásokon, hogy túllépjenek a jogszabályok betartásánál… Tehát rést látni a környezetvédelmi politikák és a tényleges üzleti gyakorlatok között… Ezen túlmenően a befektetők, a média, a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) és a fogyasztók tudatossága alacsony, tehát kevés volt az ösztönzés a vállalkozások számára, hogy a fenntarthatóságot üzleti stratégiájuk középpontjába helyezzék” – mondta Yuan Yuan, a CECEP Environmental Consulting fenntarthatósági igazgatója az Eco Business-nek.

Még Kína más nemzetekkel folytatott kereskedelme is tele van a környezetkárosítás kockázatával. Egy tanulmány, amely azt vizsgálta, hogy mennyiben befolyásolta Kínának a Szaharától délre fekvő afrikai és a latin-amerikai országokkal folytatott kereskedelme a kéndioxid-kibocsátásukat, azt mutatta, hogy ezekben a nemzetekben a Kínával folytatott kereskedelemmel összefüggésben a szennyezés szintje emelkedett. Mindazonáltal egy érdekes sablon alakult ki. Megállapítást nyert, hogy az ázsiai nemzettel folytatott kereskedelem növekedése ellenére a Kormányzati Minőségügyi Intézet szerint magasabb kormányzási minőségű országok nem tapasztaltak megnövekedett légszennyezést. Ezzel szemben a legrosszabb kormányzási minőségű országokban növekvő légszennyezést tapasztaltak a növekvő kínai kereskedelemhez kapcsolódóan.

Megoldások

A Kínában kialakulóban lévő egyik tendencia az, hogy a civil társadalmi szervezetek egyre inkább részt vesznek a vállalati ESG-jelentések felülvizsgálatában, hogy feltárják, mit tesznek közzé, és mit rejtenek el. A nem kormányzati szervezetek olyan vállalkozásokat tettek ismertté, amelyek nem ismerik fel működésük negatív hatásait. Tavaly egy környezetvédelmi civil szervezet, a Shanghai Minhang Qingyue Környezetvédelmi Információs Technológiai Szolgáltató Központ megállapította, hogy több mint 11.900 vállalat hiányos jelentést nyújtott be a szennyvízkibocsátásról.

Az adminisztráció fel kellene, hogy hatalmazza ezeket a nem kormányzati szervezeteket ilyen típusú feladatok elvégzésére.

Másodszor, erőfeszítéseket kell tenni a fejlődő nemzetek kormányzásának javítására. Amint a tanulmány rámutatott, a jobb kormányzásnak idővel biztosítania kell, hogy a Kínával folytatott kereskedelem ne vezessen a szennyezés növekedéséhez. Ráadásul a magasabb színvonalú kormányzással rendelkező országok valószínűleg Kínát is felelősségre vonják majd a környezetbarát normák betartását illetően, ami hosszú távon arra kényszerítené a kínai vállalatokat, hogy megfelelő gyakorlatokat alkalmazzanak a piacuk fenntartása érdekében.

Forrás: https://www.visiontimes.com/2020/07/24/are-chinas-poor-business-ethics-a-reason-for-the-worsening-environmental-crisis.html

Credit: Vision Times

Kép: Image: Pixabay / CC0 1.0