Kép: Erzsébet Nagy
-
-
“Egyétek meg a Buddhát”: Miért gyújtják fel a tibetiek önmagukat?
A díjnyertes Barbara Demick amerikai újságíró Ngaba, Szecsuán történetét meséli el, ami a buddhista önégetések világfővárosává vált. szerző: Massimo Introvigne A legrosszabb dolog, ami valaha történt az észak-koreai propagandával, Barbara Demick 2009-es könyve, a Semmi irigyelni való című könyv (Nothing to Envy New York: Random House). A Semmi irigyelni való elnyerte a Samuel Johnson-díjat (jelenleg a Baillie Gifford-díj), amelyet évente az Egyesült Királyságban ítélnek oda a legjobb angol nyelvű tényirodalmi könyvnek. Demick hat évig élt Dél-Koreában, aztán 2007-ben Kínába költözött. Tibet érdeklődést váltott ki belőle és meglátogatta, ámbár a külföldi újságírók számára a tibeti autonóm régióban (TAR) a kiterjedt terepmunka végzése korlátozásnak van alávetveve és rendkívül nehéz. A TAR azonban…
-
Fotók a Dengfeng-i piacról utcai étkezdével
Képek: © Erzsébet Nagy
-
A lótuszvirág erősíti az emberekbe vetett hitet
A lótuszvirág a hagyományos kínai kultúrában a lélek tisztaságát fejezi ki. Az itt látható papírból készült lótuszvirág egy olyan szimbólum, amelyben sajátos értelmet kapnak a lelki tényezők: erősíteni és mélyíteni képes a lelki békét, a tisztaságot, a nyugodt szívet, és egymás megértését, elfogadását. A ,,Petals of Peace” (Béke szirmai) projektet Jane Dai és lánya, Fadu ihlette. Mindketten egy fájdalmas családi tragédiát küzdöttek le önmagukban azáltal, hogy bátor módon megosztották a világgal a történetüket abban a reményben, hogy más ártatlan gyermekeknek nem kell többé elszenvedni ezt az igazságtalanságot. Miután Jane átélte férje tragikus elvesztését Kínában, új életet kezdett Ausztráliában. Egy napon Jane a lótuszvirágon gondolkodott. A lótuszvirág a homályos, iszapos mély…
-
A Konfuciusz Intézeteket az Egyesült Államok augusztus 13-tól hivatalosan is Kína diplomáciai képviseleteiként tartja nyilván
Bitter Winter hír: Az intézetek a KKP hosszú karjaként vannak kihelyezve, hogy beszivárogjanak az amerikai egyetemekbe és terjesszék a „propagandát és a rosszindulatú befolyást”. szerző: Massimo Introvigne “Augusztus 13-án a hivatalos sajtónyilatkozat szerint az Állami Minisztérium a Konfuciusz Intézet amerikai egyesült államokbeli központját Kína külföldi missziójának nevezte. (https://www.state.gov/designation-of-the-confucius-institute-u-s-center-as-a-foreign-mission-of-the-prc/ ) A nyilatkozat szerint, az Egyesült Államok a Konfuciusz Intézetekről a következőt állapította meg „miért léteznek: ez egy szervezet, amely előmozdítja a pekingi globális propagandát és a rosszindulatú befolyásoló kampányt az Egyesült Államok campusán és a K-12 osztálytermekben. A Konfuciusz Intézeteket a Kínai Népköztársaság és a Kínai Kommunista Párt globális befolyásoló és propaganda berendezése finanszírozza. „ „A Külügyminisztérium magyarázta szerint ennek a…
-
A kínai civilizáció legendás alapjai
Az ősi időkben a kínaiak a földjüket Shen Zhou-nak hívták – az Istenek földjének. A legendák jegyzik, hogy a Teremtő hogyan alapította meg a Három Világkört – a mennyet, a földet és a föld alatti világot –, és adott életet. Az istenek megalapították és elrendezték az emberi lények számára a túléléshez szükséges környezetet. Megtanították az emberiségnek a civilizációt, a termelést, és az erkölcsi szabályozást. Később különböző Istenek és Buddhák jöttek le a halandó világba a Teremtő parancsára, hogy terjesszék a Buddha Törvényét, és a művelés kultúráját. Az önművelésen keresztül az emberi lények arra fognak törekedni, hogy visszatérjenek az eredeti helyükre a mennyországokban. A mennyet és a földet Pan Gu isten…
-
Látogatás a Xuanzang buddhista templomnál
A Xuanzang Templom egy buddhista templom, amely Nantou megyében található, Tajvanon. A helyhatóság 1965-ben alapította a híres Xuanzang szerzetes tiszteletére, aki a 7. században Indiába tett 17 éves zarándoklatáról nevezetes. A Xuanzang Templom mellett található a Sun Moon tó, Tajvan egyik legszebb természeti látványossága. „A második világháború alatt a japán hadsereg Xuanzang emlékeit Nanjingből Japánba hurcolta. 1955-ben Zongxinnek, a Paochueh templom (Jianxing Road, North District, Taichung City, Tajvan [ford. megjegyzése]) negyedik apátjának sikerült visszahoznia relikviáit Tajvanra, és a Sun Moon tó melletti Xuanguang templomában tárolnia azokat, és később áthelyezni a Xuanzang-templomba, amikor 1965-ben befejeződött az építése”- publikálta a Tajvani utazási kalauz . A Xuanzang-templom a Tang-dinasztia eredeti szobáinak és előcsarnokainak…
-
Életképek Sanghaj-ból
Fotók: Erzsébet Nagy
-
A különleges erővel rendelkező sárkány
Hangzhou város Dajing sikátorában található egy Zhu Yangxin nevű kínai gyógyszertár. A legenda szerint volt egy koldus, Li Tieguai, akinek a lábai megsérültek. Egy napon a koldus elment a gyógyszertárba, és könyörgött a tulajdonosnak: „Uram! Éhes vagyok, a lábam nagyon duzzadt és fáj. Kérem, legyen irgalmas hozzám és adjon a lábamra valamilyen gyógyszert, ami segíthet nekem! ” A tulajdonos a családjával éppen étkezéshez ült le, mikor a segítségkérést meghallotta. Az ajtónál egy vékony testű, sárgás arcú rongyos ruhában lévő koldust talált, akinek a lábai el voltak üszkösödve. A tulajdonos szíve elérzékenyült és megszánta a koldust. Pénzt és élelmet adott neki, majd miután a koldus sebeit kitisztította, a legjobb kenőccsel kente…
-
Yan Liben, a művész, aki istenivé formálta a festményeken ábrázoltakat
Yan Liben (Kr. u. 601-673) a Tang-dinasztia korában élt és alkotott, híres művész volt. A festményei főleg a Taoista és a Buddhista történetekről szóltak, írásjeleket, tájképeket, lovakat és hintókat ábrázoltak, amelyek közül a Taoista és Buddhista írásjeleket megjelenítő munkái lettek a leghíresebbek. Yan Liben képzett volt az alakok ábrázolásában is. A császárokról és kancellárokról élénk és élethű jellemrajzokat készített. A császárt magas és testes alakként ábrázolta, akinek a szemei szilárd elhatározást sugalltak. Egyszerű vázlatokat használt a császár test- és kéztartásának rögzítéséhez. Ami a kancellárok festményeit illeti, élénken jelenítette meg őket is, mindenkinek saját alakja, kinézete, ruhája, életkora és arckifejezése volt. A festmény, amelyik a „Taizong császár meghallgatja a tibeti nagykövetet”…