1999-ben Kína egy soha nem látott gazdasági növekedés időszakába lépett. Mégis több tízmillió kiváló kínai állampolgár számára, az ami a 21. században rájuk várt, az a politikai terror egyik legsúlyosabb epizódja volt a modern történelemben.
Idén július 20-án volt éppen 20 éve annak, hogy a Kínai kommunista Párt (KKP) megkezdte könyörtelen és folyamatos hadjáratát a tradicionális spirituális gyakorlat, a Fálun Gong ellen. A gyakorlatilag mindenre kiterjedő elnyomás során számtalan embert zártak börtönbe, kínoztak és megaláztak, illetve meggyilkoltak a hitük miatt. 2006 óta emberi jogi oknyomozók egyre több bizonyítékot szolgáltattak, amelyek azt mutatják, hogy a kínai rezsim lelkiismereti foglyokat, többségükben Fálun Gong gyakorlókat gyilkol meg a szerveikért.
Bár a Fálun Gong helyzetéről az elmúlt két évtizedben alig számoltak be, az amerikai kormány Kínával kapcsolatos politikájának erőteljes megváltozásának, ideértve a két világhatalom közötti diplomáciai összecsapások egyre növekvő ideológiai dimenzióját, középpontjába került az emberi jogok helyzete Kínában, különösen a vallások KKP általi üldözése.
„Kínában a kormány által folytatott intenzív üldözés számos vallás – a Fálun Gong gyakorlók, a keresztények és a tibeti buddhisták – ellen normává vált.” – mondta Mike Pompeo amerikai külügyminiszter június 21-én.
Ezt megelőzően, március 8-án, Sam Brownback, a vallásszabadság amerikai nagykövete külön kiemelte a KKP erőszakos szerveltávolítással és kínzásokkal kapcsolatos elítélendő bűntetteit. „A bátor és kitartó kutatóktól származó adatok kérdéseket vetnek fel a kínai szervátültetési rendszerrel kapcsolatban, az önkéntes adományozások nem képesek kielégíteni az igényeket. Ez valóban egy borzalmas kilátás. ”
Háború az őszinteség, jószívűség, tolerancia ellen
Az ősi kínai hitvilágban gyökerező csikung gyakorlatot, a Fálun Gongot 1992-ben mutatták be először. A követői öt meditatív gyakorlatot végeznek, és erkölcsi fejlődésre törekszenek a tanítás alapját képező őszinteség, jószívűség, tolerancia elvek szerint. Az 1999-ben végzett kormányzati becslés szerint a Fálun Gong gyakorlók száma 100 millióra volt tehető, mind a civil kínai lakosság, mind a párttagok körében voltak követői, és dicsérték ezt a gyakorlatot.
Ám ahogy a Fálun Gong terjedt, a kommunista párt keményvonalasai kezdték magukat kényelmetlenül érezni. 1998-ban a kínai biztonsági szolgálatok elkezdték zaklatni a gyakorlókat, és korlátozták a tevékenységüket. A következő évben az akkori vezető, Csiang Cö-min és egy maréknyi beosztottja nyíltan megkezdte az előkészületeket a Fálun Gong elpusztítására.
Július 20-án tömeges letartóztatásokat hajtottak végre az egész ország területén; két nappal később betiltották a Fálun Gongot. A párt ateista marxizmusának ellenségeiként megbélyegezve a Fálun Gong követői hirtelen Kína szerte az állami média által megrágalmazva, a társadalomból kirekesztve és bebörtönözve találták magukat.
A gyakorlók százezrei tartottak békés fellebbezéseket abban a reményben, hogy meggyőzzék vezetőiket, hogy változtassanak a döntésükön.
Idővel a Fálun Gong-ellenes kampány súlyossága és alapossága ezeket a hangokat az illegalitásba száműzte. Elkezdődött a lemorzsolásra indított csata azáltal, hogy a kommunista párt milliárdokat szentelt a kínai rendőrállam megerősítésére saját népe ellen.
Csiángnál a tisztviselők előléptetései és a támogatásuk nagyrészt a politikai elnyomás hajlandóságán alapult, ezáltal megerősítve a személyes hatalmát, és egyben elősegítve a szélsőséges korrupciót. A reformátorokat félreállították, és azon erőfeszítésük, hogy segítsenek Kínának a nagyobb gazdasági liberalizáció felé történő átmenetben szertefoszlott.
Világos üzenet küldése
Az üldözés mértéke és hatása ellenére a média és a nyilvánosság aggodalma ritkán haladta meg a Fálun Gong szórványos említését. Számos kínai tudós, aki a kommunista nyomással szemben féltette a karrierjét, vagy egyes esetekben Peking „egyesített frontjának” hatására teljes mértékben kerülte ezt a témát.
De az utóbbi időben a Fálun Gong gyakorlók folyamatos és komoly erőfeszítéseihez, hogy demonstráljanak az üldöztetés miatt és felszólaljanak a hitükért, csatlakozott az USA kormánya is, mely több oldalról is fokozza a Pekingre nehezedő nyomást.
Ahogy a kereskedelmi megállapodás lehetősége elhalványul, a Trump-adminisztráció diplomáciája egyre inkább ideológiai jelleget ölt, ezáltal kiemelve az emberi jogok és a jogállamiság kérdésének összeegyeztethetetlen különbségeit az USA valamint a KKP elnyomó tekintélyelvűsége között.
A japán Oszakában tartott G-20 csúcstalálkozón Hszi Csin-ping kínai elnök találkozott Donald Trump-tal, ahol kijelentették, hogy folytatni kívánják a kereskedelmi tárgyalásokat. Azonban május elejéhez hasonlóan, amikor a korábbi tárgyalások megszakadtak, a KKP ideológiai és szervezeti tehetetlensége mind Hszi, mind Trump számára leküzdhetetlen akadálynak bizonyult.
Július 17-én, miközben a Fehér Ház összeült a vallásüldözés 27 túlélőjéért, Trump elnök találkozott Yuhua Zhang-al, egy volt kelet-kínai egyetemi tanárral, akit többször bebörtönöztek, mert kitartott a Fálun Gongban való hite mellett.
Zhang Trump-al beszélgetett, majd aznap később a vallásszabadság előmozdítását célzó második miniszteri tanácskozáson is beszélt a férje, Zhengyu Ma szenvedéséről, aki szintén a Fálun Gong gyakorlója. Ma-t, mint a feleségét, hét év börtönre ítélték. Jelenlegi állapota nem ismert.
Zhang aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy férje esetleg már nem él.
„Az erőszakos szerveltávolítás jelenleg is zajlik, ezért lépéseket kell tennünk” – mondta Trump elnöknek. „Egyedül a szavakkal, ez nem működik.”
Az elmúlt néhány évben a KKP fokozta a vallások elnyomását és a „vörös” ideológia népszerűsítését. És széles körben váltott ki elítélést, hogy több millió ujgur muszlimot tartottak koncentrációs táborokban. A kínai politikai és üzleti elit azonban kiszolgáltatott az amerikai kormány szankcióinak és pénzügyi intézkedéseinek, valamint más nemzetközi lépéseknek.
Júniusban, amikor a hongkongiak tiltakoztak a városuk autonóm kormányzásának és jogállamiságának Peking által kezdeményezett felszámolása ellen, sok amerikai politikus támogatta Hongkong preferenciális gazdasági bánásmódra való jogosultságának felülvizsgálatát az amerikai hatóságok részéről. Hongkong, mint nemzetközi pénzügyi központ bezárása katasztrofális következményekkel járna a kínai pénzügyi rendszerre nézve, és különösen káros lenne a KKP számos tisztviselője számára, akik vagyonokat tartanak az egykori brit gyarmaton.
Válaszul Trump Fehér Házban tartott ülésére és a vallásszabadság előmozdítását célzó második miniszteri találkozóra, Lu Kang kínai külügyi szóvivő azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy „beavatkozik a kínai belügyekbe”, és tagadta, hogy vallási üldözés folyna Kínában.
Forrás: https://visiontimes.com/…/us-sends-clear-message-on…
Kép: A pekingi Tienanmen téri képeken az látható, hogy a Fálun Gong hívei kibontják a „Fálun Dáfá jó” vagy az „Igazság, együttérzés, tolerancia” kínai karaktereket viselő transzparenseket, miközben a rendőrök rohantak letartóztatni őket.
