Nspirement: A terrakotta hadsereg bronzfegyvereinek krómozott bevonata – amelyet egykor a rozsdaellenes technológia legkorábbi formájának gondoltak – inkább dekoratív lakkból, mintsem tartósítási technikából származik – derül ki egy új tanulmányból, amelyet az UCL és a Terrakotta Hadsereg Múzeum kutatói vezetnek. A Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmány szerint inkább a környező talaj kémiai összetétele és tulajdonságai lehetnek felelősek a fegyverek híres állagmegőrző erejéért, mintsem a króm. (https://www.nature.com/articles/s41598-019-40613-7)
Marcos Martinón-Torres professzor, a Cambridge-i Egyetem és korábban az UCL Régészeti Intézetének vezetője azt mondta:
„A terrakotta harcosokat és a mauzóleum legtöbb szerves anyagát védő lakkrétegekkel vonták be, mielőtt pigmentekkel festették be őket – de érdekes módon a bronzfegyvereket nem.”
„A lakkban jelentős krómtartalmat találtunk, azonban ezzel ellentétben csak a króm nyomára leltünk a közeli pigmentekben és a talajban – ami egy lehetséges szennyeződésre utal.”
„A bronzokon található legtöbb krómnyom mindig azokon a fegyverrészeken van, amelyek közvetlenül társulnak a már elpusztult szerves elemekhez, például a fából és bambuszból készült lándzsanyelekhez és kardmarkolatokhoz, amelyek szintén lakkbevonattal lettek volna ellátva. Nyilvánvaló, hogy a lakk a bronzokon található krómnak egy nem szándékolt forrása – és nem ősi rozsdaellenes kezelés.”
Hszian világhírű terrakotta hadserege harcosokat ábrázoló, életnagyságú kerámiaalakok ezreiből áll, három nagy gödörben elhelyezve Qin Shihuang (Csin Si Huang) (i. e. 259–210), az egyesített Kína első császárának a mauzóleumában. Ezek a harcosok teljesen működőképes bronzfegyverekkel voltak felfegyverezve; több tucat lándzsa, dárda, kampó, kard, számszeríj és több mint 40.000 nyílhegy is előkerült.
Noha a fegyverek eredeti szerves alkotórészei, mint például a fanyelek, a tegezek és a kardhüvelyek, az elmúlt 2000 évben többnyire elpusztultak, a bronz alkotórészek továbbra is kiemelkedően jó állapotban vannak. A terrakotta hadsereg első, 1970-es években végzett ásatásai óta a kutatók azt feltételezik, hogy a bronzfegyvereken látható kifogástalan megőrzési állapot annak az eredménye kell hogy legyen, hogy a Qin-fegyverkészítők (Csin) egyedülálló módszert fejlesztettek ki a fémkorrózió megelőzésére.
A bronzfegyverek felületén kimutatott krómnyomok arra a meggyőződésre adtak okot, hogy a Qin-kézművesek (Csin) precedenst teremtettek egy bevonat technológiára, amely technikát csak a 20. század elején szabadalmaztatták, és ami még ma is használatban van. A történetet számos könyv és média idézte. Most egy nemzetközi kutatócsoport kimutatta, hogy a bronzfelületeken található króm egyszerűen a szomszédos tárgyakban található lakktól származó szennyeződés, és nem egy ősi technológia eredménye.
A kutatók azt is felvetették, hogy a bronzfegyverek kiváló megőrzését segíthette a mérsékelten lúgos pH, a kis szemcseméret és a környező talaj alacsony szerves tartalma. Dr. Xiuzhen (Hsziucsen) Li (UCL Régészeti Intézet és Terrakotta Hadsereg Múzeum), a tanulmány társszerzője azt mondta:
„Néhány bronzfegyver, különösen kard, lándzsa és alabárd, fényes, szinte eredeti felületet és éles pengét mutat, miután 2000 éven át el volt temetve a terrakotta hadsereggel.”
„Egyik feltételezés erre az volt, hogy a Qin-fegyverkészítők (Csin) valamilyen rozsdaellenes technológiát alkalmazhattak volna a fegyverek felületén észlelt króm miatt. A fegyverek állagának megőrzése azonban továbbra is meghökkenti a tudósokat több mint negyven éve.”
„A bronz magas óntartalmú összetétele, az edzési technika és a helyi talaj sajátos jellege valamilyen módon megmagyarázza a figyelemre méltó állagmegőrzésüket, de még mindig lehetséges, hogy a Qin-dinasztia (Csin) titokzatos technológiai folyamatot fejlesztett ki, és ez további vizsgálatot érdemel.”
A leletek százainak elemzésénél a kutatók azt is megállapították, hogy a legjobban megőrzött bronzfegyverek közül sok semmilyen felületi krómmal nem rendelkezett. A kiváló állagmegőrzésük okainak kivizsgálására szimulálták a bronzmásolatok mállását egy környezeti kamrában.
A hsziani talajba eltemetett bronzok négy hónapos extrém hőmérséklet és páratartalom után szinte érintetlenek maradtak, ellentétben a brit talajban összehasonlításra eltemetett bronzok súlyos korróziójával. Egy társszerző, Andrew Bevan professzor (UCL Régészeti Intézet) azt mondta:
„Feltűnő, hogy milyen sok fontos, részletes bepillantást lehet újból felfedezni a mauzóleum-komplexumban megtalált természetes anyagok és összetett mesterséges receptek nyomán – bronz, agyag, fa, lakk és pigmentek, hogy csak néhányat említsünk meg.”
„Ezek az anyagok kiegészítő ismereteket nyújtanak a kézműves gyártási stratégiák nagyobb története tekintetében Kína első birodalmának hajnalán.”
Forrás/Szolgáltató: University College London
Forrás:
Kép: Xia Juxian
