Az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet jelentést tett közzé, amelyben felvázolja a kínai rezsim diplomáciai taktikáját. A gyakorlatok a nyílt agresszió és a normális diplomácia között mozognak, amellyel Peking az elmúlt tíz évben a világ összesen 27 országát helyezte nyomás alá.
Az elmúlt évtizedben a Kínai Kommunista Párt zsarnoki „szürke terület” taktikát alkalmazott a diplomáciában, miközben manipulálja a külföldi kormányokat és vállalatokat a kommunista alapprogram megvalósításában.
Az ausztrál Stratégiai Politikai Intézet a taktikát a „Kínai Kommunista Párt kényszerdiplomáciája” címmel szeptember 1-jén közzétett új jelentésében rögzítette. A jelentés számos nem katonai fenyegetést és negatív akciót sorol fel. Ezekkel a KKP arra kényszeríti az államokat, hogy változtassanak viselkedésükön.
A jelentés nyolc intézkedést elemez ki
Nyolc különböző intézkedést tartalmaz, beleértve a gazdasági kereskedelmi szankciókat, a befektetési korlátozásokat, az idegenforgalmi tilalmakat és a bojkottokat.
A nem gazdasági intézkedések magukban foglalják az önkényes letartóztatásokat, a célországból kivándorlók kivégzését, az üzleti utazások korlátozását és a kormány fenyegetéseit.
A jelentés megjegyzi, hogy a KKP elsősorban állami fenyegetéseket, kereskedelmi szankciókat és idegenforgalmi tilalmakat alkalmaz.
„A KKP megközelítése egyedülálló abban az értelemben, hogy ritkán alkalmaz olyan kényszerű diplomáciai módszereket, amelyeket az állam hivatalos vezetése szabályoz” – áll a jelentésben. A taktika gyakran kapcsolódik a kommunista párt alapvető érdekeinek fenyegetéséhez.
“Kína alapvető nemzeti érdekei szorosan kapcsolódnak a KKP által meghatározott politikai biztonsághoz. A külföldi államok vagy vállalatok bármely olyan magatartása, amely sérti ezeket az alapvető nemzeti érdekeket, a KKP legitimitását és fennmaradását közvetlen fenyegetésként kezelik ”- áll a jelentésben.
AKKP a kényszerintézkedéseket a világ 27 országára alkalmazta
Az elmúlt évtizedben világszerte százszor alkalmazta a KKP a diplomáciai kényszert 27 ország ellen. Beleértve az európai országokat, az Egyesült Államokat, Kanadát, Ausztráliát, Új-Zélandot és a kelet-ázsiai országokat is. Másrészt 52 alkalommal alkalmazták őket külföldi vállalatokkal szemben – 2018 óta éles növekedéssel.
Ausztráliában fokozódtak ezek a taktikák az elmúlt nyolc hónap során. Azután kezdődött ez a folyamat, hogy a kormány vizsgálatot kért a SARS-CoV-2 eredetéről. A KKP, a canberrai kínai nagykövetség és a sydneyi kínai konzulátus külpolitikai szóvivője fenyegetéseket és figyelmeztetéseket tett közzé az ausztrál kormány felé.
Figyelmeztető leveleket is küldtek az ausztrál újságoknak, és gazdasági szankciókat vezettek be az ausztrál árpa-, marha-, turisztikai és egyetemi iparral szemben. A legújabb kínai nyomás az ausztrál boriparra összpontosul.
A kommunisták csak akkor hagyják abba a kényszerítő intézkedések alkalmazását, amikor a célnemzet enged
Az intézet szerint ezek a kényszerintézkedések csak akkor szűntek meg, amikor a célországok nemzetközi kérdésekben engedtek Pekingnek.
A jelentés Norvégiát hozta fel példaként, és megemlítette a Kínai Kommunista Párttal fenntartott kapcsolatok súlyosságát, miután Norvégia 2010-ben Nobel-díjat ítélt oda a kínai disszidensnek, Liu Xiaobo-nak. A Kínai Kommunista Párt először megfenyegette őket, majd végrehajtotta a norvég lazac elleni gazdasági szankciókat.
Hat év után a diplomáciai kapcsolatok javultak. Ekkor Norvégia megváltoztatta politikáját, és támogatást mutatott Peking céljainak megvalósításához. Ezek között szerepelt a Dalai Láma 2014-es befogadásának megtagadása, az „egy gyermek politikájának” nyilvános támogatása és Kína segítése abban, hogy 2013-ban megfigyelőként szolgáljon az Északi-sarkvidéki Tanácsban.
Az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet kijelentette:
„Kína nagyon számító és kockázatkerülő e szankciók kivetésében, hogy elkerülje a kínai gazdaság károsodását.”
Ausztráliának szövetkeznie kell más nemzetekkel a KKP támadásai ellen
James Laurenceson, a Sydneyi Műszaki Egyetem Ausztrál-Kínai Kapcsolatok Intézetének professzora egyetért ebben a kérdésben. Az „ABC Radio” -n szeptember 1-jén azzal érvelt, hogy a KKP nem akarja károsítani a gazdasági mérlegét.
“Visszagondolok a 2017-es borászati incidensre, amely körülbelül három hétig tartott, és ezt követően a Kínába irányuló borszállítás ismét elkezdett áramlani, és valóban az ausztrál borexport Kínába rekordmagasságot ért el az év végére” – mondta Laurenceson.
A kínai export jelenleg minden idők legmagasabb szintjén áll – jelentette az Australian Financial Review augusztus 4-én. Ausztrália áruinak csaknem felét – 48,8 százalékát – Kínába exportálják, mivel a kommunista rendszer agresszíven ösztönözte gazdaságát.
Az Intézet jelentésében megjegyzi, hogy Ausztrália legyőzheti ezeket a taktikákat, ha összefog a hasonló gondolkodású nemzetekkel. Ezeknek olyan blokkot kell alkotniuk, amely összehangolt cselekvésekkel reagál a kényszerfenyegetésekre, és visszaszorítja a nemzetközi szervezeteket, például a G7-et, a G10-et, az Egészségügyi Világszervezetet és a Világbankot.
Ezen túlmenően azt javasolják, hogy Ausztrália, az Egyesült Államok, Kanada, az Egyesült Királyság és Új-Zéland írjon alá egy gazdasági biztonsági paktumot.
„Kollektív hírszerzési megállapodásaik segítségével az Öt Szemhez tartozó ország közösen kijelölhet minden kényszerintézkedést az öt tag egyikével szemben, és megtorlásként kollektív gazdasági és diplomáciai intézkedéseket hozhat” – érvelt az intézet.
Az eredeti cikk a The Epoch Times USA-ban jelent meg (német átdolgozás: sza)
Eredeti változat: Report Outlines a Decade of Beijing’s Coercive Diplomatic Tactics
Kép: Kína Fókusz
