Vision Times hír: Ez az első része egy kétrészes sorozatnak, amely Michael Pompeónak, az Egyesült Államok külügyminiszterének a beszédéből készült, amit július 23-án mondott el a kaliforniai Richard Nixon elnöki könyvtárban.
“Michael Pompeo amerikai külügyminiszter sürgette a világ szabad nemzeteit és a kínai embereket, hogy csatlakozzanak Amerikához a Kínai Kommunista Párt általi fenyegetés kezelésére.
A kaliforniai Richard Nixon elnöki könyvtárban, július 23-án tartott beszédében Pompeo elmondta, hogy az ő beszéde Robert O’Brien nemzetbiztonsági tanácsadó, Chris Wray FBI igazgató és Barr USA főügyész beszédei után következett.
Azt mondta, hogy a célja az, hogy összefoglalja, mit jelent a kínai fenyegetés az amerikai gazdaság, Amerika szabadsága és a világ szabad demokráciáinak jövője szempontjából.
A vak elkötelezettség kudarca
Jövőre lesz 50 éve, hogy Dr. Kissingernek Kínában titkos küldetése volt, és Nixon elnök úr utazásának is 50. évfordulója lesz 2022-ben” – mondta Pompeo. „A világ akkor teljesen más volt.”
Pompeo elmondta, hogy az amerikaiak akkoriban úgy képzelték, hogy udvariassággal és együttműködéssel a Kínában való részvétel fényes jövőt teremt.
„De ma – ma még mindig maszkot viselünk és figyeljük, hogy a járvány halálos áldozatainak a száma növekszik, mert a KKP kudarcot vallott a világnak tett ígéreteiben. Minden reggel új címeket olvasunk a Hongkongban és Xinjiangban történő elnyomásról” – mondta.
Pompeo továbbá arról is beszélt, hogy Kína nem úgy fejlődött, ahogyan azt remélték, és hogy „a Kínával szembeni vak elkötelezettség régi paradigmája” egyszerűen kudarcot vallott.
A külügyminiszter beszélt Nixon elnök örökségéről Kína megnyitásakor, miközben hozzátette, hogy világossá kívánja tenni, hogy az Egyesült Államok 37. elnöke azt tette, amit ő akkoriban az amerikai nép számára a legjobbnak vélt.
Nixon alakította ki az USA diplomáciai kapcsolatait a Kínai Népköztársasággal olyan kapcsolatokon keresztül, amely magában foglalta az 1972-ben tett látogatást a kínai fővárosba, Pekingbe.
„Óriási elismerést érdemel annak felismerése miatt, hogy Kína túl fontos ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyják, még akkor is, ha a nemzet legyengült a saját maga által okozott kommunista kegyetlenség miatt” – mondta.
Pompeo rámutatott, hogy Nixon – aki 1969-74 között volt elnök – arra törekedett, hogy „változást idézzen elő” Kínában.
„Nemesen törekedett egy szabadabb és biztonságosabb világra, és remélte, hogy a Kínai Kommunista Párt viszonozná azt az elkötelezettséget” – mondta Nixonról, aki 1994-ben halt meg.
Pompeo azzal folytatta, hogyan támasztotta fel az Egyesült Államok és más szabad nemzetek későbbi politikája Kína csődbe jutott gazdaságát, csupán hogy lássák, Peking megharapja azokat a kezeket, amelyek táplálták.
„Kitártuk karjainkat a kínai állampolgárok felé, csak hogy megnézhessük, hogyan használja ki a Kínai Kommunista Párt a szabad és nyitott társadalmunkat. Kína propagandistákat küldött a sajtótájékoztatóinkra, kutatóközpontjainkba, középiskoláinkba, kollégiumainkba és még a PTA-találkozóinkra is” – mondta Pompeo.
„Háttérbe szorítottuk tajvani barátainkat, amely később egy erőteljes demokráciává vált” – mondta.
„A Kínai Kommunista Pártnak és magának a rezsimnek különleges gazdasági elbánást biztosítottunk, és csak néztük, ahogy a KKP ragaszkodik az emberi jogi visszaéléseivel szembeni hallgatáshoz, a Kínába belépő nyugati vállalatok beengedésének áraként” – tette hozzá.
Pompeo beszélt arról, hogy Robert O’Brien korábbi beszéde hogyan mutatta be a Marriott, az American Airlines, a Delta, az United példáit, amelyek mind eltávolították a tajvani hivatkozásokat a vállalati honlapokról, hogy ne dühítsék fel Pekinget.
Vállalati hűség
Pompeo hozzátette: „Hollywood… az amerikai kreatív szabadság epicentruma és a társadalmi igazságosság önjelölt bírái, saját maguk cenzúrázzák még a legenyhébb Kínára utaló kedvezőtlen hivatkozásokat is.”
„Ez a vállalati behódolás a KKP-nak az egész világon szintén megtörténik” – tette hozzá.
Pompeo példákat mutatott be, az ilyen „vállalati hűség” kialakulására.
„Kína ellopta az értékes szellemi tulajdonunkat és üzleti titkainkat, ami munkahelyek millióinak az elvesztését eredményezte egész Amerikában” – mondta. „Magához szívta az ellátási láncokat Amerikától, majd hozzáadott egy rabszolgamunkából készült szerkentyűt. Így a világ fő vízi útjai kevésbé biztonságosak a nemzetközi kereskedelem számára.
„Nixon elnök egyszer azt mondta, hogy attól tart, hogy egy Frankensteint hozott létre azáltal, hogy megnyitotta a világot a KKP-nak, és most itt vagyunk” – mondta.
„A jóhiszemű emberek most megvitathatják, hogy a szabad nemzetek miért engedték meg, hogy ezek a rossz dolgok az évek során bekövetkezzenek. Talán mert naivak voltunk Kína kommunizmusának a fertőző jellegével szemben, vagy diadalmaskodók a hidegháborúban elért győzelmünk után, vagy nyúlszívű kapitalisták, vagy Peking rászedett a „békés felemelkedésről” szóló beszédével – mondta.
„A mai Kína egyre inkább tekintélyelvű otthon és egyre agresszívabb a szabadság iránti ellenségességében bárhol másutt. És Trump elnök azt mondta: elég.”
Pompeo azt elmondta, hogy úgy gondolja, a politikai tábor mindkét oldalán a legtöbb ember nem ért egyet azzal, amit mondott.
„De néhányan még most is ragaszkodnak ahhoz, hogy a párbeszéd érdekében tartsuk fenn a párbeszéd modelljét” – mondta.
„Most, hogy tisztáztuk, folytatjuk a beszélgetést. De a beszélgetések manapság eltérőek. Néhány héttel ezelőtt utaztam vissza Honoluluba, hogy találkozzam Yang Jiechi-vel.” – mondta Pompeo, a KKP Politbüró tagjára utalva, akit Kína csúcsdiplomatájának tartanak.
Üres ígéretek
Pompeo a múlt hónapban találkozott Yanggal Hawaion, hogy véleményt cseréljenek az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatokról.
„Ugyanaz a régi történet volt – rengeteg szó, de szó szerint semmi javaslat a magatartások bármelyikének a megváltoztatására” – jegyezte meg Pompeo a 7 órás találkozóról, amelyen a teljes átláthatóság és az információmegosztás szükségességéről beszélgettek, hogy leküzdjék a COVID-19 világjárványt.
„Yang ígéretei, hasonlóan olyan sok más ígérethez, amit a KKP őelőtte tett, üresek voltak. Feltevésem szerint az ő elvárásai azok voltak, hogy elfogadjam a követeléseiket, mert őszintén szólva, túl sok korábbi közigazgatási szerv ezt tette. Nem tettem meg, és Trump elnök sem fogja.” – mondta Pompeo.
„Ahogy O’Brien nagykövet olyan jól elmagyarázta, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a KKP rezsim egy marxista-leninista rendszer. Xi Jinping főtitkár valóban hisz a csődbe ment totalitárius ideológiában” – mondta.
„Ez az ideológia az, ez az ideológia az, amelyik felvilágosít az ő évtizedes vágyáról a kínai kommunizmus globális hegemóniája iránt. Amerika már nem hagyhatja figyelmen kívül az országaink közötti alapvető politikai és ideológiai különbségeket, épp ahogy a KKP sohasem hagyta figyelmen kívül őket ” – mondta.
Bizalmatlanság és ellenőrzés
Pompeo ezután elmagyarázta, hogy a Ház Titkosszolgálati Bizottságában, a CIA igazgatójaként és most már több mint két éve jelenlegi pozíciójában betöltött tapasztalata vezetett rá, hogy megértse, Amerikának a KKP viselkedésére kell reagálnia, nem pedig arra, amit mond.
„A kommunista Kína valódi megváltoztatásának egyetlen módja az, hogy ne a kínai vezetők által mondottak alapján cselekedjünk, hanem a viselkedésük alapján. És láthatják, hogy az amerikai politika reagál erre. Reagan elnök azt mondta, hogy a Szovjetunióval „bizalom, de ellenőrzés” alapján járt el. Amikor a KKP-ról van szó, azt mondom, hogy bizalmatlannak kell lennünk és ellenőriznünk kell” – mondta.
Pompeo azzal folytatta, hogy a szabadságszerető nemzeteknek mit kell tenniük Kínával kapcsolatban. „Arra kell ösztönöznünk Kínát, hogy kreatívabban és magabiztosabban változtasson, mert Peking tettei veszélyeztetik népünket és jólétünket” – mondta.
„Annak a megváltoztatásával kell kezdenünk, ahogyan a népünk és a partnereink érzékelik a Kínai Kommunista Pártot. Meg kell mondanunk az igazat. Nem kezelhetjük Kínának ezt a megtestesülését egy normál országként, mint bármi mást – mondta.
„Tudjuk, hogy a Kínával folytatott kereskedelem nem olyan, mint egy normál, törvénytisztelő nemzettel folytatott kereskedelem” – mondta.
„Tudjuk azt is, hogy egy KKP által támogatott vállalattal folytatott üzlet nem ugyanaz, mint például egy kanadai vállalattal folytatott üzlet. Nem felelnek független bizottságok előtt, és sokuk állami támogatást élvez, így nincs szükségük nyereségszerzésre.”
Pompeo a kínai tech-óriást, a Huaweit szokta példaként használni.
„Leálltunk azzal, hogy úgy tegyünk, mintha a Huawei egy ártatlan távközlési vállalat lenne, amelyik csak úgy jelenik meg, hogy biztosítja a barátokkal való beszélgetést. Mi megneveztük, hogy mi az – egy valódi nemzetbiztonsági fenyegetés – és ennek megfelelően cselekedtünk.” – mondta Pompeo a Huawei-ről, amelyet a Trump kormánya nemrégiben annak a 20, Amerikában működő vállalat egyikének nevezte, amelyik a kínai katonaság tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll.
„Azt is tudjuk, hogy ha a vállalataink Kínában fektetnek be, akkor szándékosan vagy akaratlanul támogathatják a kommunista párt súlyos emberi jogi jogsértéseit” – mondta Pompeo. „Így a Kincstári és Kereskedelmi Minisztérium szankcionálta és feketelistára helyezte azokat a kínai vezetőket és entitásokat, akik az egész világon megsértik az emberek legalapvetőbb jogait és visszaélnek velük. Számos ügynökség dolgozott közösen egy üzleti tanácsadáson annak biztosítása érdekében, hogy vezérigazgatóink tájékozottak legyenek, hogyan viselkednek az ellátási láncaik Kínában. “”
Az első rész elérhető angolul az eredeti linken: https://www.visiontimes.com/2020/07/27/pompeo-its-time-to-act-against-the-chinese-communist-party-part-1.html
Kép:
Michael R. Pompeo, az Egyesült Államok külügyminisztere beszédet mond a Richard Nixon Elnöki Könyvtárban, Yorba Linda, Kalifornia, 2020. július 23. (Kép: Ron Przysucha / USA Külögyminisztérium / Public Domain)
