Az ősi bölcsesség és a spirituális gyakorlatok minden kultúrából támogatják az együttérzést vagy az empátia kifejezését mások iránt a szenvedésükben; de úgy tűnik, néhányunk számára az együttérzés nem jön természetes módon. Akár a gyermekkori elhanyagolás, a családon belüli bántalmazás, akár más szívszorító esemény eredménye, sokan védekezési mechanizmusként lekapcsolják a képességüket, hogy „érezzenek”. Az önmagunk iránti együttérzés fejlesztésével fokozatosan helyreállíthatjuk a békét és a jólétet a saját szívünkben, és megnyithatjuk azt, hogy érezzünk mások iránt, ez mély értelmet és célt hoz az életünkbe. Az önmagunk iránti együttérzés egyik kulcseleme a bennünk lévő kritikus megszelídítése, hogy felismerjük, hogy méltók vagyunk rá és értékesek, akár megfelelünk saját elvárásainknak, akár nem. Sokféle arculata lehet…