Free Tibet Blog/Izing Róbert/2009
Free Tibet Blog: Kezdjük a legelején. Hogyan került nálad a képbe Tibet? Már közel húsz éve figyeled nagyon közelről az eseményeket, vagyis komoly mennyiségű tapasztalattal rendelkezel. Hogy látod a jelent? Nem érzed úgy, hogy a tibetiek helyzete sokkal nehezebb lett? És nem csak a tibetiekre gondolok, hanem egyáltalán magára a tibeti ügyre. Nekem úgy tűnik, a kínai kormány nagy energiát fordít arra, hogy propagandáját eljuttassa a nyugati emberekhez. És ebben a nyugati kormányok vezetői- gazdasági okok miatt- nem akadályozzák meg őket, a partnereiknek tűnnek, és egyre kevesebb a kritika a részükről. Mit gondolsz erről?
Hendrey Tibor: Tibet nekem elsősorban a tibeti tradíciót jelenti, azt is mondhatnám magát a szellemi tradíciót. Talán egy kicsit így szerencsésebb a helyzetem, mert a hagyomány igazságát megismerni egyenlő magával a személettel, a világ leképzésének szemléletével, ami nem ragad bele a politika minden napi és ünnepnapi mocskaiba, hanem önzetlen és valóban tenni akar valamit az emberekért. Miután már egy kicsit alaposabban megismertem a tibeti hagyományt, felkértek arra a megtisztelő feladatra, hogy legyek a vezetője egy Tibetet segítő csoportnak. Abban az évben járt Magyarországon Őszentsége a Dalai Láma és akkor nyitotta meg kapit a Tibet Ház is. Ezek után alapítottam meg a Tibetet segítő Társaság Sambhala Tibet Központot. Persze nem mondanék igazat, ha azt mondnám pontosan tudtam mit vállalok magamra és munkatársaimra. 15 év távlatából azonban úgy gondolom nem bántam meg. Kevés manapság az olyan elfoglaltság, ahol az ember szívét, lelkét és minden tapasztalatát megoszthatja magával a munka tárgyával.
Nyugodtan mondhatom, hogy tapasztalataimat elsősorban a tradíció megéléséből merítettem, az igazság legfőbb forrásából, mint ahogy már említettem A tibeti hagyomány és kultúra közelebbi megismerése mellett 15 év egyéb tapasztaltai is egymásra rakodtak amiket a fenti összefüggésben már nyugodtan nevezhetünk politikai és emberjogi tapasztalatoknak is.
Sajnos a sok tapasztalat – és itt nem csak sajátoméra gondolok, hanem a sok százezer Tibetet segítőre akik a világ minden táján együttműködve dolgoznak – nem jelentett valóságos megkönnyebbülést a tibeti emberek számára. Pedig valójában ez lett volna a legfontosabb. Egyébként a tibetieket segítő mozgalmak vannak a legnagyobb számban jelen szerte a világon, az összes többi emberjogi és kisebbségi szervezetek együttesen kevesebben vannak. Ennek a nagy lelkesedésnek több oka is van, hadd említsek csak kettőt. Tibet előtérbe kerülése világon valamilyen lakmuszpapírosként jelent meg, elénk mutatva egy varázstükröt valóságos és elszomorító helyzetünkről. Ennek a népnek és nyugatra menekített hagyományának és nem utolsósorban a Tibet szellemi vezetőjének szimbolikus és iránymutató szerepe van.
Az már egy másik kérdés, hogy ez a varázstükör nagyon sokunk számára még mindig homályos és különösen értelmezhetetlen lesz, ha még össze is törjük. De ne legyünk hálátlanok magunkhoz, úgy gondolom, ha Tibetet nem segítették volna ennyien a világon az elmúlt évtizedekben, valószínűleg területileg és kulturálisan már egyáltalán nem létezne. Persze a lét titokzatos misztériumához az is nagyban hozzájárult hogy a tibeti emberek elfogadták Őszentsége a Dalai Láma középutas erőszakmentes-politikáját és amellett évtizedek óta következetesen kitartottak. A Tibetben élő emberek helyzete és életkörülményei jelenleg sokkal nehezebbek mint valaha, ez még akkor is így van, ha a terror-munka nagyját a kínai rabló-betolakodók már elvégezték. Generációk nőttek már fel a kínai uralom alatt egy alaposan megváltozott környezetben – amit globális világnak nevezünk – ahol már csak egy nép a genetikus virtusának kiirthatatlan erejében lehet bízni. Tehát remény mindig van amíg csak élünk, de tudnunk kell, hogy Tibet akkor fog igazán elveszni saját magához képest, amikor a nyugat számára felszabadul. Ügy, hogy akár előre akár hátra megyünk a történetnek vége. A viszont jó, hogy új történet kezdődik.
A szemfényvesztés a csalás és a hazugság áradat olyan nagy mértékű az emberiség jelenlegi állapotában, hogy nagyon könnyű helyzeteket eseményeket kijátszani hamisan megmutatni, vagyis összezavarni mindent ami legalább a mi kis relatív emberi igazságainkban igaz lehet. Gondolok itt olyan kis relatív igazságokra mint az élethez és a tulajdonhoz való jog, a saját identitás megélése, a valóságos ősi-emberi jogok élvezése és így tovább. Természetesen még könnyebbek a csalás játékszabályai, ha mindenki kelve-kelletlenül, de közösen játsza a Rabolj okosan társasjátékot, ahol a nagy konc szüksége és reménye lebeg szemeink előtt betömve vele a folyamatos, mohó fogyasztásra idomított népek szájának tömegét. Igazából valóságos értékek vagy igazságok ma már senki nem érdekelnek a világon, már ami a politika szintjét illeti. A diplomácia olyan mértékben lerongyolódott, hogy tisztesség és emberiesség már semmilyen értelemben sem létezik. Pedig ezek nélkül nem lesz irányzék és a bátorság is kihal, amit egyébként már mostanra is sikerült remegő kezű rémült tekintetű öregemberré erőtleníteni. Minden lehet csak a csomagolásnak kell hihetőnek lennie. Persze finomkodó emberi jogokra utaló attitűdök el-elhangzanak, de ezeknek jogosságát már maga a reklamáló sem veszi komolyan. Ilyen táptalajon hizlalódnak amorf gigantikus és hybrid birodalmak mint például Kína. Egyébként ekkora területet és népességet nem lehet egészségesen és főleg nem lehet harmonikusan központilag igazgatni, csak terrorral és fenyegetettséggel boldogtalanságot hozva emberek milliárdjai számára. Rendkívül téves és hamis illúzió az, hogy majd a nyugat megtanítja a demokráciát és az emberi jogokat Ázsia-gólemjének már csak azért is téves mert ő maga sem jár megfelelő úton e fogalmak tekintetében és megvalósításában.
Free Tibet Blog: Nyáron Gyütö szerzetesek építettek homok mandalát Budapesten. Hallottam valami furcsaságot az utazási okmányaikról Viktortól, amit tőled hallott, azt hiszem.. Azt, hogy valami olyasmi volt beleírva, hogy „Érvényes az Európai Unió országaiba, kivéve Magyarország.” Ebből mi igaz?
Hendrey Tibor: Vegyük csak szűkebb környezetünkből példákat az univerzális intelligens gondolkodás hiányáról és a megalkuvásról az érdekek gátlástalan érvényesítéséből. Idén nyáron kiadtak egy kormányrendeletet Magyarországon, miszerint Tibetből Indiába menekült tibetiek az Indiai kormány által kiállított hivatalos személyi igazolvánnyal, ami egyben úti okmány is többet nem léphetnek be hazánk területére. Egyébként ilyen okmánya van Őszentsége a Dalai Lámának is, mivel ő is menekülni kényszerült saját hazájából 1959-ben. További furcsasága ennek a rendeletnek, hogy ezzel az igazolvánnyal tibeti menekültek az ismert világ bármelyik országába beléphetnek kivéve Magyarországot és természetszerűleg Kínát.. Erőteljes magyarázatkövetelésre a magyar hatóságok nem tudtak megfelelő választ adni, csak a formai tévedés átlátszó hazugságára hivatkoztak. Az átlátszó hazugság kifejezést azért használom, mert ideje észre venni, hogy az emberek általában nem csak konkrét vagy bonyolult rendeletek ismeretében és magyarázatában ismerik fel a valóságot hanem logikai következtetések útján is, nem beszélve az intuitív meglátásokról.
A magyar kormány az elmúlt években Tibettel szembeni negligálások és diszkriminációk sorát alkalmazta és alkalmazza jelenleg is. A legfontosabbakat említve a rájuk adott magyarázatokkal együtt: a baloldali kormányzat vagy éppen baloldali ellenzék 15 éve minden áron megakadályozza egy Tibettel kapcsolatos Parlamenti Határozat elfogadását, de még a megvitatását is Legutóbb a Szecsuani földrengés kegyeleti okaira és a parlament elnökének kínai útjára hivatkozva. Őszentsége a Dalai Lámát magyarországi látogatási alkalmával soha nem fogadta baloldali miniszter vagy legalább államtitkár rangú politikus. Nem hivatalos találkozón is csak parlamenti képviselők voltak jelen.
A Magyarországon három éve partot fogott hét tibeti menekült nem kapott menekült státuszt azzal indokkal, hogy nem bizonyították eléggé, hogy otthon üldözésnek voltak kitéve valamint azt sem, hogy konkrétan bántódásuk esett Tibetben. A menekültek egyébként befogadó-státuszt kaptak, ami egy menekült életében sokkal több nehézséggel és megpróbáltatással jár. Az előbb említett Indiai kormány által kiállított okmányokkal rendelkező tibetiek, ha bármely országtól sengeni vízumot kapnak – és ezt rendszerint meg is kapják – minden sengeni országba szabadon utazhatnak – kivéve Magyarországot és Észtországot. Kizárólag ebbe a két országba nem léphetnek be és kizárólag tibeti okmányokra vonatkozik a tiltás. Erre a különös diszkriminációra még nem sikerült semmilyen választ kapnunk, de a fenn említett kormányrendeletet szerencsére nem régen visszavonták az eredeti státuszt meghagyva.
Végül megemlítve, talán nem volt véletlen az az elképzelés, hogy milliós nagyságrendben kínaiakat telepítsünk Magyarországra élénkíteni vérszegény gazdaságunkat. Kérem, ne legyünk figyelmetlenek, természetesen ezek mögött az intézkedések mögött kőkemény kínai politikai és gazdasági lobbi húzódik meg, amelyet az ugyanilyen előjelű magyar lobbi is támogat.. Ezeknek a politika-csinálóknak teljesen mindegy mi van Tibettel vagy a tibeti emberekkel mert a saját anyjukat is eladnák rabszolgának, ha jó pénzt lehetne kapni értük. Természetesen ez a kufár-szellem az egész világon jelen van a művelt nyugattól kezdve az egzotikus Afrikán át egészen a misztikus keletig. Ha a lelkünket is eladjuk mi marad, mert vízből fából és olajból is kevés van már.
Free Tibet Blog: A tavasz végén, nyár elején volt egy nagy nekibuzdulás a Parlamentben Tibet határozat ügyben, aztán ez így elcsöndesedett. Én értem miért lenne fontos egy ilyen határozat, de kérlek, magyarázd el az olvasók kedvéért is. Aztán pedig légy szíves mesélj arról, hogy miért dőlt meg ez a történet, és hogy várható-e hogy megszületik a határozat.
Hendrey Tibor: Térjünk vissza egy kicsit a sokadszor elutasított Parlamenti Határozati javaslatra Tibet ügyében. Elöljáróban ilyen vagy ehhez hasonlatos határozati javaslatok parlamenti szinten a legtöbb nyugati és közép-kelet európai országban már megszületett. Nem is beszélve az Európai Parlamentről, vagy Amerikai Szenátusról ahol Tibettel kapcsolatos határozatok szép számmal megjelentek a Tibetben történt eseményekkel egyenes arányban. Egy ilyen határozatnak tulajdonképpen döntő politikai jelentősége sajnos nincs.
Általában röviden és tömören összefoglalódik a helyzetkép Tibetről, amit felkérések, felszólítások követnek a kínai kormány irányába; nevezetesen hagyjon fel a tibeti nép elnyomásával, tartsa tiszteletbe az emberi jogokat Tibetben, engedje szabadon a politikai foglyokat és haladéktalanul kezdjen érdemi tárgyalásikat Őszentsége a Dalai Lámával. Úgy gondolom ezek az elvárások felvállalhatók, hiszen valóságukat számtalan, régebben kiadott ENSZ határozat valamit emberjogi jelentés igazolta. Egy parlamenti határozat a parlamenti képviselők véleményét tükrözi és rajtuk keresztül természetesen választóik álláspontját is.
Mi a Sambhala Tibet Központban az elmúlt 15 év alatt nem találkoztunk olyan magyar emberrel, pedig nagyon sokkal beszéltünk Tibetről, aki ne ítélte volna el mélységesen a kínai agressziót és ne értett volna egyet a határozati tervezet minden pontjával. Mégis szinte évről évre baloldali kormánypárti képviselők sorra megakadályozza a határozat elfogadását. Pedig a parlamenti határozatok ilyen kényes ügyben éppen hogy levezetik azt a politikai feszültséget amit nyíltan egy adott kormány nem mer vagy nem tud felvállalni választói előtt valamint jelen esetben Kína felé. Szinte nem tudok olyan országot mondani szerte a világon ahol ne fogadtak volna el hasonló tartalmú határozati javaslatot Tibetről az adott parlamentben vagy szenátusban. Legutóbb a kormánypárti képviselők, miután már nagyon szorult a hurok a határozat elfogadása irányában egyszerűen átváltoztatták a javaslat minősítését politikai nyilatkozattá aminek elfogadásához nagyobb többség szükségeltetett, mint feles, így a benyújtott okmány nem került elfogadásra.
Természetesen nem adjuk fel céljainkat. Tovább dolgozunk azért, hogy a politikusokkal is megértessük, hogy egy nemzet érdeke több síkon közelíthető meg. Nagyon fontosak a gazdasági érdekek, hiszen élni kell valamiből. Fontosak a kulturális érdekek is mert egy népet szellemileg is táplálni kell hogy saját magát értelmezhesse a világban. De a legfontosabb annak a szemléletnek a kialakítása és éltetése ami az egész emberiség harmonikus továbbélését segíti elő. Ha úgy tetszik számunkra a globalizáció elsősorban ezt jelenti. Globális gondolkodás mód az együttérzés jegyében teljes mértékű közös felelősség vállalással.
Free Tibet Blog: Márciusban a kínai nagykövetség előtt volt tüntetés, 3 embert vezetett el a rendőrség. Nyáron is volt egy demonstrációtok egy száz tagú kínai küldöttség budapesti látogatásakor. Mi történt ekkor pontosan?
Hendrey Tibor: Az idei tavasz-nyár-ősz egy kissé meleg volt a tibeti események szempontjából. A márciusi események valamint az olimpia előtti/alatti események szerte a világon, teljesen jogos demonstrációkat, tüntetéseket megmozdulásokat generáltak. Tudtommal a Tibetet kivéve sehol nem kísérték a megmozdulásokat véres brutális jelenségek. Az emberek általában az igazság egyik utolsó szalmaszálába igyekeztek kapaszkodni, kifejezve; Tibetet nem hagyjuk. Tulajdonképpen egy láthatatlan forradalom zajlott le mindenütt az utcákon szerte a nagyvárosokban. A embereknek nem tetszik ahogy a politikusok nagyvonalúan továbblépnek egy olyan eseménysorozat felett aminek valóságos és szimbolikus jelenetősege sokkal nagyobb mint a kiterjedése.
Kiderült hogy a király meztelen, mármint az emberi jogok királya. Az uralkodó elit, ami egyébként mára egy kitenyésztett állatfajtává csökevényesedett és aminek retardált érzékszervei vannak, nem tud és nem is akar semmit cselekedni még az olyan teljesen egyértelmű emberi megaláztatások ellen sem mint amilyen események Tibetben történtek ebben az évben és az elmúlt évtizedekben. Valószínűleg az emberei faj sajátja ez önző egoista attitűd, mert lényegileg az egész emberiség útját végigkíséri. Ezért fontosak a karizmatikus politikusok, akik széles távlatokban és valóban bölcsen látják a világ jövőjét annak minden eseményét és ember-anyagát egyforma felelőséggel.
Őszentsége a Dalai Láma, egy ilyen hiteles államférfi, politikus és spirituális vezető. Századunkban szinte az egyedüli karizma aki évtizedekkel ezelőtt is ugyanazt mondta mint most, soha nem hazudott, nem csalt, nem lopta meg saját és mások népét és még saját elnyomóival szemben is a béke és az együttérzés vezérelte. Persze, azonnal rá lehet vágni; mit ért vele? Ha belegondolunk az egyetlen hiteles vezető, akit mindenki nagyon tisztel – kivéve a Kínai Népköztársaság vezetőit. Bár ki tudja? Egy ilyen lét-minőséget nevezhetünk szakrális uralkodónak. Ma, ha egy államférfiből hiányzik a szakralitás, közép és hosszútávon biztos kudarcra van ítélve politikája és vezetett nemzete is. A szakralitás kifejezéstől nem kell megijedni, nem teokráciáról, vagy babonás hiedelmekről van szó. Hanem a tudat intelligenciájának univerzális elérése, a lét/létezés tudása egy harmonikus és boldog élet felé minden lény megsegítésére. Igazi globális attitűd.
Egy ilyen láthatatlan forradalom zajlott akkor is amikor a Kínai Parlament elnöke és közel száztagú kísérő zenekara Magyarországon járt, nevezetesen az ELTE Jogi karán a Konfuciusz Intézet meghívására. Magyarországon élő kínai üzletemberek és kulik kötelező sorfala várta a magas rangú politikusokat, őket éltető transzparensekkel, kínai-magyar zászlókkal és Kína nagyságát éltető, egy kicsit hátborzongató énekekkel. Az összeverődött tömegben voltak jó páran akik belső tisztességüknél fogva szerették volna kifejezni azon véleményüket, hogy a Tibetben történtek elfogadhatatlanok. A küldöttség megérkezésekor öt-hat különböző helyről Tibet-zászlók kerültek elő és Free Tibet bekiabálások törték meg a gyanús boldogságot sugárzó éneket. Nagyszámú rendőr, biztonsági ember és magyar/kínai titkos ügynök lepte el a teret. Egyébként az politikus aki fél az emberektől, azzal nagyon nagy baj van. Őszentsége a Dalai Lámát nyilvános megjelenésein meg lehet szólítani, meg lehet érinteni. Vagy le lehet lőni, mit Gandhit. Pillanatok alatt előteremtek a védelem emberei és minden szabályos felszólítás nélkül külön-külön likvidálni kezdték a tibeti zászlót tartó gyanús elemeket. Rövid időn belül mindannyiunkat bevittek a közeli rendőr őrsre. Jómagamat kicsavart karokkal és hátrahúzott hajjal. Egy éjszakát kellet a rendőrségi fogdában töltenünk négyünknek, akik csak annyit tettek, hogy kifejezték a mindenki által tudott igazságokat. Még aznap éjjel egy gyorsított eljárás során jelentősebb pénzbírság volt a büntetésünk. Jelenleg még folynak a feljebb viteli tárgyalások, remélve a gyalázatos rendőri fellépés elitélését.
Free Tibet Blog: Dszanya Kamdó tibeti menekült júliusban éhségsztrájkba kezdett, hogy menekült státuszt kapjon. Akciója eljutott az újságokba és a tévék képernyőjére. Mi a helyzet ez ügyben, meg úgy általában a tibeti menekültekkel itt Magyarországon?
Hendrey Tibor: Erre nagyjából válaszoltam fenn.
Free Tibet Blog: Mi a véleményed az olimpiáról? Jó pár Tibet melletti tüntetés volt aktivisták részéről, de sokan számítottak arra, hogy néhány sportoló is felemeli majd a szavát az emberi jogok, Szudán, Burma, vagy Tibet ügyében. Ez eddig egy kivétellel elmaradt.
Hendrey Tibor: Az olimpia elvesztette tiszta eszmeiségét, a nemes küzdelem és a sportszerűség minden szépségét. Úgy ahogy a világ is elvesztette. Persze nem most a Pekingi olimpia alatt, hanem jóval korábban. Az pekingi olimpia jó alkalom lett volna rendezni Tibet ügyét. De természetesen nincsenek csodák. Hogy stílszerű maradjak a lécet magasabbra emelte a történelem de az ügyes kínai játékosok ezt akadályt is sikeresen vették.
Ez az olimpia jó alkalom volt Tibetnek, hogy végre fókuszba állítsa a Tibetben történteket és felhívja a figyelmet arra, hogy ez így nem mehet tovább. Jó alkalom/lehetőség lett volna Kína számára, hogy megmutassa ősi kultúrájával barázdáld kínai-bölcs öregember arcát. Jó alkalom lett volna, hogy ez az uralomra törő bírodalom megmutassa emberséges arcát, amit egyenlőre még sehol, senki nem tapasztalt. Jó alkalom lett volna az Olimpiának és minden szervezőjének, résztvevőjének, hogy bizonyítsa, nem igaz hogy a pénz és az érdekek fontosabbak minden másnál. Mára az olimpia és a hivatásos élsport kifejezetten csak üzlet, semmi más.
Az olimpia királya is meztelen. És nem utolsó sorban nagyon jó alkalom lett volna a nemzetek virtuális sorának hogy egységben, határozottan és eredményesen kiálljon Tibetért. A közeljövőben biztos, hogy vissza nem térő alkalmakat szalasztott el mindenki. És ezzel más lett a világ egy kicsit. Ha eltűnnek a viszonyítási pontok sötétben fogunk tapogatózódni, természetesen karddal a kezünkben.
Free Tibet Blog: Mit mondasz amikor valaki azzal jön, hogy a Free Tibet mozgalomnak semmi értelme, mert pár ezer aktivista úgysem változtathat meg egy kommunista diktatúrát?
Hendrey Tibor: Mint már említettem a Tibetet segítő mozgalmaknak jelentős szerepe van. Az egész kérdés túl mutat Tibeten. Nem csak Tibetről van szó! Ez egy olyan működő közösség amiben tágabb értelemben emberek milliói nem csak hisznek abban, hogy minden pillanatban van értelme a tettnek, a jelenlétnek hanem meg is valósítják azokat. Nem a diktatúrákat kell megváltoztatnunk, hanem magunkat és akkor kard helyett, varázs pálca kerül a kezünkbe amivel mindent elérhetünk.
Free Tibet Blog: Jártál már Tibetben? Egyáltalán kell ahhoz Tibetbe menni, hogy szimpátiát érezz Tibet iránt?
Hendrey Tibor: Tibetet a szívembe hordom, úgy ahogy sok minden mást is. Mindig nálam van, így egyáltalán nem szükséges személyesen eljutnom Tibetbe. Persze azért mindenkit bíztatok, menjen el Tibetbe, addig amíg nem késő és még meglehet tapasztalni bármit is. Manapság divat a spirituális turizmus és sok mindenben talán meg is erősítheti az embert amit lát és tapasztal a világ tetején. De úgy is meg lehet közelíteni a dolgot, hogy Tibet mindig ott van ahol mi vagyunk és annak is a közepén. Így nincsenek beteljesületlen vágyak, kielégítetlen vonzódások és persze csalódások sem. Azért ha egy tibeti emberrel találkozom mindig kifejezhetetlen érzés fog el, az ősiség mély érzése, a gyökér finom víz/föd szaga és az ember-ember közti örök barátság lelkesítő ereje.
Free Tibet Blog: Tibet csoport.
Hendrey Tibor: Magyar Parlamentben nagy lelkesedéssel egyszer már megalakult egy Tibet-csoport közel 15 évvel ezelőtt Fodor Gábor és Hajdú Zoltán munkájának köszönhetően. Akkor, úgy emlékszem tíz tagja volt, szinte minden politikai nézetből képviselve. Sajnos a folyamatos belpolitikai bonyodalmak, viharok és presszionálások nem tették igazán lehetővé, hogy aktív és valóságos eredményeket felmutató érdekképviseletté váljék. Pedig a mi munkánknak nagyon fontos része kellene, hogy legyen, egy Parlamenten belül működő szerveződés amely képviselői/kormányzati szinten felvállalja és kezeli Tibet ügyét Erre a munkára időt kell szakítani, mert fontos, mert haladó, korszerű, de legfőképpen emberséges. Talán, most van itt az ideje egy hasznos Tibet-csoportnak. Közösségi munkát igényel ez a szemlélet a nemzet házában, úgy ahogy a Tibetet Segítő Társaság is sokat köszönhet, ha nem mindent, állandó és változó munkatársai sorának. Szóval Semjén Zsolt és Balog Zoltán átvették a stafétabotot Fodor Gábortól és teljes szívből felvállalták Tibet-ügyét. A TST-vel karöltve nekik köszönhető, hogy újra felállt egy csoport, aminek tagjai remélhetőleg minden Tibettel kapcsolatos eseményre bátran, aktívan és megalkuvás nélkül fognak reagálni.
Biztos vagyok benne, hogy számos jóérzésű úgynevezett kormánypárti politikusra is számíthatunk, akikről nem egyről tudom, hogy értik Tibetet és szívükben mellette állnak. A Tibet-csoportnak feladata – és nem csak akkor amikor Őszentsége a Dalai Láma Magyarországon jár – hogy bármikor és bármekkora politikai erővel szemben fellépjen a tibeti emberi jogok védelmében, amelyek egyébként megegyeznek az általánosan megfogalmazott emberi jogokkal. De hiszen ez mindannyiunk feladat is. Vigyáznunk kell, könnyen kiszolgáltatottá és elveszetté válhatunk mi magunk is ha nem merünk szembenézni, vagy csupán gazdasági érdekek miatt nem merünk kiállni globális igazságokért.
A kis ország fogalma nem egyenlő a gyávasággal, vagy ha igen mit ér a globalizmus. Az államférfi fogalma nem szabad, hogy szinonimája legyen hazug álnok csaló politikusok fogalmával. Az a hiteles, bátor de egyben győzedelmes politikus aki bátran netán elsőként ki meri mondani az igazságot. Ne féljen lesz aki mögé áll.
Free Tibet Blog: És még egy: Képzeld el, hogy 2009 nyarán vagyunk. Mit gondolsz, hogyan zajlott a március Tibetben, lesznek-e megmozdulások, eljut-e majd ezek híre nyugatra? A Tienanmen téri 20 évfordulója is jövő júniusban lesz. Lesznek-e valamilyen megemlékezések az emberek részéről a téren?
Hendrey Tibor: Szeretek képzelni és szeretek álmodni is. És tudom hogy az álmok valóra válnak. Csak gyakorolni kell.
Forrás: Tibet.hu
