A kommunista párt által irányított kínai kiadványok az Egyesült Államok Afganisztánból való kivonulását a Tajvanra váró jövő előjeleként értékelik, arra az esetre, ha háború törne ki az független sziget és a Kínai Népköztársaság között. Azt állítják, hogy Tajvan „védelme órákon belül összeomlik, és az amerikai hadsereg nem fog a segítségére sietni”.
A kommunista kínai rezsim Tajvant – hivatalos nevén a Kínai Köztársaságot – saját területe részeként tartja számon, és fogadkozik, hogy „visszafoglalja” a szigetet, és véget vet a befejezetlen polgárháborúnak, amely a Kínai Köztársaság bukását okozta a kínai szárazföldön.
Augusztus 16-i vezércikkében a Global Times című kínai állami bulvárlap a tajvani Demokratikus Progresszív Párt (DPP) ellen irányította retorikáját, amely a sziget hivatalos függetlenségét szorgalmazza:
A Global Times szerint Tajvan vezetői „idegesek lehettek és baljós előérzetet érezhettek” az amerikai csapatok többségének Afganisztánból való kivonása és az afgán kormány ezt követő bukása után a tálibok javára.
„Az afganisztáni helyzet hirtelen gyökeresen megváltozott, miután az USA elhagyta az országot. Washington pedig a Kabulban romló helyzet ellenére egyszerűen távozott. Ez valamiféle előjele Tajvan jövőbeli sorsának?”
„Ők [a DPP] titokban jobban tudhatták, hogy az USA nem megbízható, – folytatta a vezércikk, miközben azt állította, hogyha háború jönne – a DPP hatóságai gyorsan meg fogják adni magukat, míg néhány magas rangú tisztviselő repülővel elmenekülhet.”
Tajvan válaszol: „Ne ringassátok magatokat téveszmébe!”
A tajvani miniszterelnök, Szu Ceng-csang (Su Tseng-chang) újságírókkal beszélgetve elutasította azt az elképzelést, hogy a tajvani vezetők elmenekülnének egy kommunista invázió esetén.
Szu megjegyezte, hogy az amerikai hadsereg által nyújtott védelem ellenére Tajvan nem szándékozik Washingtonra támaszkodni a védelemben – adta hírül a Newsweek augusztus 17-én. „Meg fogjuk védeni ezt az országot és ezt a földet.”
Az ellenzéki Kuomintangot (KMT) is megszólta, amely korábban tekintélyelvű pártként irányította az ROC-ot (Kínai Köztársaságot), mondván, hogy amikor a KMT „tekintélyelvű uralmat és 38 évnyi hadiállapotot vezetett be Tajvanon, mi a halál vagy börtönbüntetés félelme nélkül éltük át a hadiállapotot”.
„Ma egy hatalmas ország erőszakkal akarja annektálni Tajvant. Mi ugyanígy nem félünk sem a haláltól, sem a bebörtönzéstől” – mondta Su. „A Tajvan megszállására törekvő külföldi erőknek ezt mondjuk: Ne ringassátok magatokat téveszmébe!”
Az elmúlt években és hónapokban az Egyesült Államok fokozta a Tajvant támadó intézkedéseket és nyilatkozatokat, különösen a Trump-kormányzat második felében. A külügyminisztérium tisztviselői úttörő látogatásokat tettek a szigeten (az Egyesült Államoknak nincsenek hivatalos diplomáciai kapcsolatai a Kínai Köztársasággal), és Washington megállapodásokat kötött Tajvannal fejlett amerikai fegyverek, köztük az M1A2 Abrams harckocsi és az F-16V vadászrepülőgépek eladásáról.
A ROC (Kínai Köztársaság) miniszterelnöke azonban arra figyelmeztetett, hogy a „belső káosz” veszélyeztetné Tajvant és demokráciáját. A Kínai Kommunista Párt (KKP) az évtizedek során „egységfront” taktikát alkalmazott Tajvan ellen, amely a katonai fenyegetést, a gazdasági csábításokat és a megosztó propagandát kombinálta a sziget és vezetőinek a gyengítésére.
A KMT például egykor a kommunista Kína legfőbb ellenfele volt, de két olyan egységfront-megállapodást is kötött a kommunistákkal, amelyek végül a vereségét eredményezték a szárazföldi Kínában. És annak ellenére, hogy a KMT 1949-ben Tajvanra való visszavonulása után sok éven át szembeszállt a KKP fenyegetésével, a KMT egy Peking-barát párttá vált, amely hírhedt a szárazföldi üzleti kapcsolatairól.
Írta:
Leo Timm író és fordító, aki a kínai politikával, társadalommal és nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozik. Kövesse őt a Twitteren a @soil_and_grain címen.
Forrás:
Kép: (Mr. Wu – https://www.youtube.com/watch?v=z3J9qcA800M )
