Politika

Hogyan befolyásolja Kína a Wall Streeten keresztül az Egyesült Államokat – Trump homokot szór ​​a fogaskerekek közé

„Hogy egészen nyíltan megmondjuk, az elmúlt 30 vagy 40 évben az Egyesült Államok hatalmi központját használtuk fel” – fecsegi ki Ti Tungseng a Pekingi Népi Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Iskolájának a dékán-helyettese. Ő Hszi Csin-ping kínai államfő tanácsadó köréhez tartozik. De Trumppal ez már nem ment olyan jól, mint ahogyan elvárták. (Di Dongsheng – eredeti videó: https://lbry.tv/…/d04fe45fe1e355a331e58e27b7381fdbce8f81c9? )

(Ez a vendégbejegyzés ennek a videónak az eredeti szövege: „Kirobbanó hír: Hogyan befolyásolja Kína a Wall Streeten keresztül az Egyesült Államokat. Trump homokot szór ​​a fogaskerekek közé” a Lea’s Einblick YouTube-csatornán. – https://www.youtube.com/watch?v=CsoPxgD0aZk)

Míg az egész világ az USA-ra tekint, és a Trump-kormányzat a példátlan mértékű választási csalások leleplezésével foglalkozik, a kínai kommunista vezetés kihasználja a lehetőséget, hogy keményen járjon el a demokrácia-aktivisták ellen Hongkongban.

Sokan töprengenek azon, hogy megmaradna-e a Kínával szembeni kemény álláspont, ha Joe Biden lenne az új amerikai elnök.

Heiko Maas külügyminiszter jó együttműködést remél Biden csapatával egy Deutschlandfunk interjúban. Abban reménykedik, hogy az EU és az Egyesült Államok együttesen növelhetnék a nyomást Kínára az emberi jogi kérdésekben. Be fog teljesedni ez a kívánság?

A Pekingi Népi Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Iskolája dékán-helyettesének a beszéde ritka bepillantást enged az Egyesült Államok és Kína kapcsolatába, valamint abba, hogy Biden fia, Hunter Biden hogyan jutott a nemzetközi befektetési alapjához.

***

Peking növeli a nyomást, miközben mások figyelmét eltereli

Három fiatal neves demokrácia-aktivistát ítéltek el nemrég. Joshua Wong, Agnes Chow és Ivan Lam hét és tizenhárom és fél hónap közötti büntetést kapott. Egy nappal később a hongkongi demokrácia mozgalom egy további jeles támogatójának, Jimmy Lai médiamogulnak kellett börtönbe mennie.

Az Egyesült Államok pillanatnyilag nagyon elfoglalt a választásokkal. És ezt használja ki a Peking-barát hongkongi kormány, hogy növelje a nyomást a demokrácia-aktivistákra.

Egy hónappal ezelőtt Peking négy demokráciapárti képviselőt rúgott ki a parlamentből. Ezt követően az összes többi demokráciapárti képviselő visszalépett.

Hszü Csefeng volt hongkongi képviselő két nappal ezelőtt jelentette be a londoni száműzetésből, hogy kilép a Demokratikus Pártból. Egy nappal később megállapította, hogy nemcsak a saját hongkongi bankszámláját, hanem a felesége és a szülei számláit is befagyasztották. Ez öt számlát érint három különböző banknál Hongkongban, ahova az egész család összes megtakarítását helyezték el.

***

A házkutatások és a letartóztatások most napirenden vannak

A hongkongi polgárokra nehezedő nyomás egyre növekszik.

Miután a Trump-kormányzat szankciókat vezetett be Hongkong több kormánytisztviselőjével szemben, nem hivatalos információk szerint legalább tizenkét másik magas rangú tisztviselőt szankcionálnak a hongkongi emberi jogi visszaélésekben való részvételük miatt.

Mi történne, ha Joe Biden lenne a következő amerikai elnök? Fogja-e tartani a kínai kommunista pártra nehezedő nyomást?

A Pekingi Népi Egyetem „Nemzetközi Tanulmányok Iskolájának” dékán-helyettese, Ti Tungseng, Hszi Csin-ping kínai államfő tanácsadó köréhez tartozik. Egy nyilvános rendezvényen, amelynek a témája a kínai pénzügyi piac megnyitása volt, bennfentes történeteket fecsegett ki a titkos dobozból, és közben elárulta, hogyan használja ki a Kínai Kommunista Párt a Wall Streetet az Egyesült Államok befolyásolására. A videofelvétel futótűzként terjedt el.

***

Részlet a beszédből: „Régi szép idők” politikai befolyásolás

Az alábbiakban egy részletet közlünk a német fordítású videofelvételből (3:42-től):

Miért gyorsult fel tehát, mint mindenki tudja, a kínai pénzügyi szektor megnyitása 2019 óta, különösen 2020 elején? Miért gyorsul fel? Először is, amikor Kína 2001-ben belépett a Kereskedelmi Világszervezetbe, elköteleztük magunkat a nyitás mellett, amint a feltételek megfelelőekké válnak. De ahogy Yao úr éppen mondta, hány külföldi pénzintézet csatlakozott 20 év alatt? Hányan csatlakoztak? Közületek ki vásárol még egyáltalán részvényeket külföldi befektetési bankokon keresztül? Van megtakarítási számlátok egy külföldi banknál?

Legfeljebb néhány (külföldi) biztosítótársaság létezik. Először mások szemszögéből kell gondolkodnunk, majd a mi szempontunkból. Megígértük, hogy megnyitjuk a pénzügyi piacunkat, ezért szolgáltatnunk kell. Akkor miért kellene más országoknak megnyitniuk a piacaikat előttünk? A nyitottság a kölcsönösségen alapul.

Azelőtt tehát mi így az Egyesült Államokkal kapcsolódtunk össze, amint éppen mondtam. De most le akarnak válni rólunk. Megértésem alapján, és ez csak az én személyes értelmezésem, azon töprengek, miért ebben az időpontban kezdjük el felgyorsítani a pénzügyi piac nyitását?

Először is ezt 20 évvel ezelőtt megígértük, és másodszor, ami az időpontot illeti, a kínai kormány jelenlegi előretörésének a pénzügyi szektor megnyitására, és még egyszer ki kell hangsúlyoznom, hogy ez az én személyes vélekedésem, talán valami politikai és taktikai szempontokhoz lehet köze. Miért?

Mert tudjuk, hogy a Trump-kormányzat kereskedelmi háborúban áll velünk. Akkor miért nem sikerül ezt elrendeznünk a Trump-kormányzattal? Miért oldhatott meg Kína és az Egyesült Államok minden lehetséges problémát 1992 és 2016 között? Egészen mindegy, milyen fajta válságba ütköztünk – legyen az a Yinhe-incidens, a nagykövetség bombázása vagy a repülőgép-baleset. Minden egy szempillantás alatt meg lett oldva – ahogyan (egy házaspár) teszi az ágytámlánál kezdődő és a lábrésznél végződő veszekedéseikkel.

Két hónapon belül sikerült megoldanunk minden problémát. Mi ennek az oka? Mondani fogok itt valamit, ami talán egy kicsit robbanásveszélyes lehet. Ez csak azért van, mert nekünk olyan embereink vannak, akik az élen járnak.

Megvannak a régi barátaink, akik Amerika belső hatalmi és befolyási körében a csúcson vannak.”

***

Egy igaz történet: Hogyan állította pályára a KKP egy „régi barátja” a Wall Street-ről Washington D. C.-ben a „Politika és próza” könyvesbolt tulajdonosát Hszi Csin-ping számára

Mivel nincs sok időnk, itt nem fogom részletezni a történteket. Csak egy kis történetet fogok elmondani. Csang polgármester épphogy elmondott néhány történetet. Nagyon jó volt, nem igaz? Tehát én is el fogok mesélni egy történetet.

Hoppá, kár, hogy ezt a történetet… A rendezvényünket ma az interneten élőben közvetítik, és ez azt jelenti, hogy több mint egymillió ember nézi, tehát vigyáznom kell, mennyit szabad elmondanom. Nem szabad elárulnom másokat.

Mondjuk csak úgy: 2015-ben, Hszi főtitkár utolsó amerikai látogatása előtt, tudjuk, hogy minden létesítményünknek segítenie kellet, hogy előkészítse a környezetet az Egyesült Államokban, nem igaz?

Tehát annak az útja és módja, ahogyan pártunk egyik létesítménye hozzájárulhatott az előkészítéshez az USA-ban, a nyilvánossággal való munka volt. Megállapodás született tehát arról, hogy Hszi főtitkár új könyve, a „Hszi Csin-ping: Kína kormányzása” angol nyelvű változata első kiadásának az Egyesült Államokban kellene megjelennie. Az Egyesült Államokba tett látogatása előtt egy könyvbemutatót kellett volna rendeznünk, hogy segítsünk neki megfelelő ütőerőt felépíteni.

Kinek kellett ezt megtennie? Csakúgy, mint ma (azt mondták nekem) Ti Tungseng, te jól tudsz bánni a külföldiekkel és az orruknál fogva vezetni őket, nem igaz? Mivel látták, hogyan vezetem az orruknál fogva a külföldieket, és nagyon jónak találták azt, tehát azt mondták: „Te moderátorként és vendégelőadóként szerepelsz”, tehát nagyon hasonló ez ahhoz, mint a mai rendezvényünkön, ahol mind moderátor, mind vendégelőadó is vagyok.

Az esemény helyszínét a vezetőség már meghatározta. A főnök azt mondta, hogy az eseménynek jövő héten, a következő csütörtökön 15:30-kor kellett volna lezajlania, éspedig a legjelentősebb „Politika és próza” könyvesboltban az Egyesült Államokban, Washingtonban.

Azt hiszem, ez 2650 Connecticut Avenue volt. Ez egy szakosított könyvesbolt. Ott kellett volna megrendeznünk a könyvpremiert. Tehát sietnünk kellett, hogy beszéljünk a bolttal.

Mindannyian tudjuk, hogy keleten az eljárásmód egészen más, mint nyugaton. Megbíztak azzal, hogy rövid időn belül biztosítsam ezt a helyet – ez nehéz volt.

Kiderült, hogy a könyvesbolt tulajdonosa nagyon arrogáns volt, azt mondta: Sajnálom, nem fogadhatjuk Önt. Akkor kérdezősködtem. Azt mondtam: „Mondja meg nekem, melyik szerző foglalta le ezt az időpontot.” Mire gondoltam ezzel? Nincs semmi, amit dollárral nem lehet elrendezni, igaz? Ha nem érem el egy köteg dollárral, akkor pontosan kettővel érem el. Természetesen ez az én módszerem, hogy dolgokat rendezzek el.

De sajnos a könyvesbolt tulajdonosa nagyon arrogáns volt, és azt mondta: „Sajnálom, nem fogom megmondani Önnek, hogy melyik szerző foglalta le ezt az időpontot, nekünk megvannak az elveink.”

Tehát nagyon arrogáns volt. Valóban többnek mutatta magát a ténylegesnél.

Tehát utánajártam és megtudtam, hogy korábban demokrata volt, és egyszer újságíróként dolgozott Ázsiában. Negatív beállítottsága volt a pártunkkal szemben, ezért szándékosan nem akart együttdolgozni velünk.

Aztán arra gondoltam, hogy többé nem lett volna esélyünk – vagy legalábbis meg kellett volna változtatnunk az időpontot és a helyet, nem igaz? Tehát továbbadtam a problémát a feletteseknek, és rájuk hagytam, hogy oldják meg. Én csak egy beugró színész voltam, aki egy kisegítő szerepet játszottam, igaz?

Csütörtök reggel felhívott a minisztériumvezető-helyettes, akinek tulajdonképpen ezen a napon a főelőadónak kellett lennie. Azt mondta nekem: „Folytassuk az eredeti tervünket, ugyanabban az időben és ugyanazon a helyen, mint ahogy elterveztük.”

Ebéd után siettem a könyvesboltba. A felettes már ott volt. Azt mondta, hogy ma zökkenőmentesen tudtuk megvalósítani az eredeti tervünket, és ez egy nagyszerű személynek köszönhető. Aztán bemutatott egy idős hölgynek. Első pillantásra fel tudtam ismerni a nagy orráról, hogy zsidó. Átnyújtott nekem egy névjegykártyát, és azt mondta: „Engem így és úgy hívnak.” Itt nem fogom elárulni a nevét. Azt mondta: „Engem így és úgy hívnak, örülök, hogy megismerhettem.”

Figyelem! Nagyon folyékonyan beszélt mandarin nyelven, pekingi akcentussal. Nagyon meglepődtem. Azt mondtam: „Ó, Ön ráadásul jobban beszél kínaiul, mint én, én sohasem fogok megszabadulni a Jiangsu-akcentusomtól (Csiangszu).”

Amikor hallotta, hogy hízelgek neki, nagyon büszke volt. Azt mondta: „Én mondom Önnek, hogy nemcsak kínaiul beszélek, hanem kínai állampolgársággal is rendelkezem.”

Értitek? Van külföldi állampolgárságotok? Ha van külföldi állampolgárságotok, akkor ti nem kaphatjátok meg a kínai állampolgárságot, igaz?” Ez az idős hölgy nem adná fel a kettős amerikai-izraeli állampolgárságát kínai állampolgárságért, igaz?

Így azonnal megértettem, hogy ő egy régi barát volt a hazánkból.

Aztán mondott egy további mondatot, ami nagyon lenyűgözött.

Azt mondta: „Nemcsak kínai állampolgárságom van, hanem bejegyzett állandó lakhelyem is van Pekingben. Van egy Siheyuan-om (Szehojüanom) [hagyományos udvarom] a Chang’an (Csang’an) utcán, a Dongcheng (Tungcseng) kerületben. Amikor Pekingbe jön, jöjjön el hozzám egy teára. Ha valamire szüksége van itt ebben az évben, ne felejtsen el felhívni.” Mit értett ő ez alatt? Nekem itt vannak az embereim.

Aztán találkoztam a könyvesbolt arrogáns tulajdonosával, ő egy kicsit sem mosolygott. Az alkalmazottaival asztalokat és székeket állíttatott fel. Nagyon el volt keseredve, mert rá lett kényszerítve erre.

Megkérdeztem az idős hölgyet: „Hogyan tudta rávenni erre? Mi eredménytelenül próbáltunk kommunikálni vele. Nagyon arrogáns volt.” Az idős hölgy huncutul elmosolyodott, és azt mondta: „Én értelmesen beszéltem vele.”

Tudjátok, honnan származik ez a mondat?

Ez egy jól ismert idézet a híres amerikai maffiafilmből, a „Keresztapából”. A srác levágta egy ló fejét, és valakinek a takarója alá tömte.

Természetesen az idős hölgy nem volt a maffiában, de ki volt ő? Miért élt Kínában 30 évig? Miért tud folyékonyan beszélni pekingi nyelvjárást? Mint az imént mondtuk, ez a Wall Street. Egy híres, vezető globális pénzügyi intézménytől származik a Wall Street-en. Ő az Ázsia-régió igazgatója egy pénzügyi intézménynek a legfelsőbb szinten.

Természetesen politikailag helytelen lenne, ha folytatnám.

Értitek, mire gondolok? Ha igen, tapsoljatok!

***

Biden választása és a KKP jóindulata: „Mindezekben sok üzlet rejlik”

Oké, tehát valójában, vagyis egészen nyíltan megmondva az elmúlt 30 vagy 40 évben az Egyesült Államok hatalmi központját használtuk.

Mint mondtam, a Wall Street a hetvenes évek óta nagyon erőteljesen befolyásolta az USA bel- és külügyeit. Tehát volt egy csatornánk, amelyre támaszkodhattunk. De a probléma az, hogy a Wall Street státusza romlott 2008 után, és ami még ennél is fontosabb, hogy a Wall Street 2016 után nem tudja többé pályára állítani Trumpot. Ez nagyon kellemetlen. Miért? Trumpnak volt egy problémája a Wall Street-tel, így konfliktus alakult ki közöttük, de nem fogom részletezni, lehet, hogy nincs elég időm.

Az USA-Kína kereskedelmi háború alatt megpróbáltak (Wall Street) segíteni, ezt tudom. Az amerikai barátaim azt mondták, hogy megpróbáltak volna segíteni, de nem sokat tehettek.

De most látjuk, hogy Biden nyert. Ő a hagyományos politikai elithez, a Wall Streethez nagyon közel álló befolyásos személyek összességéhez tartozik. Ezt persze látjátok, vagy nem?

Trump azt mondta, hogy Biden fia valamiféle nemzetközi befektetési alapot birtokol. Feltűnt ez nektek?

Ki segített neki (Biden fiának) a befektetési alapot felépíteni? Érthető? Nagyon sok üzlet van ebben az egészben.

***

A pekingi propagandaminisztérium kihasználja a képességét, hogy külföldieket vezessen az orruknál fogva

A videót azóta törölték a kínai internetről.

A minisztérium, amiről Ti professzor beszélt, a kínai propagandaminisztérium. A milliós közönség előtt elmondott története alapján láthatjuk, hogy egyes képzett akadémikusok milyen szerepet játszanak a külpolitikában, és milyen képességeket értékel náluk a KP különösen – nevezetesen, azt a képességet, hogy külföldieket vezessenek az orruknál fogva.

Most láttuk és hallottuk, hogyan örül a kínai fél Joe Bidennek. Mennyire biztos ez a szakértő abban, hogy visszatérnek a „régi szép idők”, amikor Kína és az USA között minden problémát rövid idő alatt el lehet rendezni. Éspedig Kínának az úgynevezett „jó barátai” segítségével az Egyesült Államok politikai és gazdasági elitjéből.

Lehet-e még hinni abban, hogy Joe Biden ennek a beszédnek a meghallgatása után is fenn fogja tartani a kemény álláspontot a kínai kommunista rendszer ellen?

Ezt a vendég bejegyzést a Lea’s Einblick YouTube-csatorna szolgáltatta, az Epoch Times nem végzett szerkesztői változtatást.

Forrás:

A Leas Einblick YouTube csatornáról 2020. december 8. (https://www.youtube.com/watch?v=CsoPxgD0aZk)

Eredeti teljes videó Di Dongsheng-el:

https://lbry.tv/…/d04fe45fe1e355a331e58e27b7381fdbce8f81c9?

https://www.epochtimes.de/…/explosiv-wie-china-die-usa…

Kép: https://commons.m.wikimedia.org/…/File:Wall_Street_Sign…

Credit: Vlad Lazarenko (https://commons.m.wikimedia.org/w/index.php?title=User:VladLazarenko&redlink=1)

Jogok: https://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.en