Ez a második része egy kétrészes sorozatnak, amely Michael Pompeónak, az Egyesült Államok külügyminiszterének a beszédéből készült, amit július 23-án mondott el a kaliforniai Richard Nixon elnöki könyvtárban. A cikket a Vision Times oldal közölte, mi pedig az engedélyükkel magyarra fordítottuk:
Gazdasági kémkedés és lopás
„Tudjuk azt is, hogy nem minden kínai hallgató és alkalmazott csak normál hallgató és dolgozó, aki azért jött ide, hogy egy kevés pénzt keressen, és némi tudást gyűjtsön össze magának. Közülük túl sokan azért jönnek ide, hogy ellopják a szellemi tulajdonunkat, és visszavigyék ezt az országukba.” – mondta, és hozzátette, hogy a bűnüldöző szervek keményen dolgoznak az ilyen esetek megoldásán.
Ezután futólag érintette a kommunista Kína által felvetett védelmi kihívásokat, és azt, hogy az Egyesült Államok hogyan méri össze az erejét velük.
„Tudjuk, hogy a Népi felszabadító hadsereg sem normális hadsereg. Ennek célja az, hogy fenntartsa a Kínai Kommunista Párt elitjének az abszolút uralmát és kiterjessze a kínai birodalmat, nem pedig a kínai nép védelme. És így a Védelmi Minisztériumunk felgyorsította az erőfeszítéseit, hogy biztosítsa a hajózási műveletek szabadságát a keleti és a dél-kínai tengeren, valamint a Tajvani-szorosban is. És létrehoztunk egy Űrhaderőt, hogy visszatartsuk Kínát azon a végső határon túli agressziótól” – mondta.
Pompeo azt mondta, ez egy teljesen új megközelítést és új politikát követelt meg az Egyesült Államok Külügyminisztériumánál a Pekinggel való kapcsolatban, amely „Trump elnöknek a méltányosságra és kölcsönösségre irányuló céljait tolja előtérbe, hogy felülírja az évtizedek óta megnövekedett egyensúlyhiányokat”.
Pompeo ezután megemlítette a houstoni kínai konzulátus július 21-i bezárását, mivel ez a kémkedés és a szellemi tulajdon lopásának a központja volt.
Ezután a Dél-kínai-tengeri helyzetet érintette, amelyre Peking jogellenesen tart igényt.
„Két héttel ezelőtt tettünk egy fordulatot abban, hogy nyolc éven keresztül félrefordítottuk a tekintetünket a nemzetközi jog vonatkozásában a Dél-kínai-tengeren” – mondta Pompeo.
„Felszólítottuk Kínát, hogy a nukleáris képességeit igazítsa korunk stratégiai realitásaihoz. És a Külügyminisztérium – minden szinten, szerte a világon – kapcsolatba lépett a kínai kollégáinkkal, hogy egyszerűen méltányosságot és kölcsönösséget követeljen meg.”
Pompeo beszélt arról is, hogy milyen fontosak a KKP-val szembeszegülő kínai emberek.
Emberi jogok és demokrácia
„De a megközelítésünk nem lehet csupán az, hogy kemények legyünk. Az nem kecsegtet sikerrel, hogy elérjük a kívánt eredményt. Szükségünk van a kínai nép bevonására és felhatalmazására is – egy dinamikus, szabadságszerető népre, amely teljesen különbözik a Kínai Kommunista Párttól. Ez a személyes diplomáciával kezdődik. Nagyon tehetséges és szorgalmas kínai férfiakkal és nőkkel találkoztam, bárhová is mentem” – mondta.
„Találkoztam ujgurokkal és etnikai kazahokkal, akik megszöktek Xinjiang koncentrációs táboraiból. Beszéltem Hongkong demokráciapárti vezetőivel… Két nappal ezelőtt Londonban találkoztam Hong Kong szabadságharcosával, Nathan Law-val. És a múlt hónapban az irodámban hallgattam végig a Tiananmen tér túlélőinek a történeteit.”
Pompeo megemlítette Wei Jingsheng-et, a kínai demokrácia-mozgalom atyját, aki jelen volt az eseményen.
„Ő évtizedeket töltött a kínai munkatáborokban a támogatásáért” – mondta Pompeo.
„Ha van egy dolog, amit megtanultam, a kommunisták szinte mindig hazudnak. A legnagyobb hazugság, amit mondanak, az az, hogy gondoljuk azt, hogy 1,4 milliárd ember nevében beszélnek, akiket felügyelnek, elnyomnak, és akik félnek felszólalni. Éppen ellenkezőleg. A KKP sokkal inkább fél a kínai emberek őszinte véleményeitől, mint bármelyik ellenségükéitől, és kivéve azt az egy okot, hogy elveszítik a hatalmuk megtartását – nincs rá okuk” mondta, mielőtt azt a témát érintette, hogyan terjedt el a globális világjárvány Kínából.
„Csupán gondolják el, hogy mennyivel jobb lenne a világnak – nem beszélve a kínai lakosságról –, ha hallhattunk volna a wuhani orvosokról, és megengedték volna nekik, hogy riadót fújjanak egy új és újszerű vírus okozta járvány kitörésével kapcsolatban” – mondta.
„A vezetőink túl sok évtizeden át hagyták figyelmen kívül és becsülték alá a bátor kínai disszidensek szavait, akik figyelmeztettek bennünket a velünk szemben álló rendszer természetére. És már nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Ők is tudják, mint mindenki más, hogy sohasem térhetünk vissza a status quóhoz.”
Pompeo rámutatott, hogy a szabad nemzeteknek szerepet kell vállalniuk a KKP ellenzésében.
„De a KKP viselkedésének a megváltoztatása nem lehet egyedül a kínai nép küldetése. A szabad nemzeteknek azon kell dolgozniuk, hogy megvédjék a szabadságot…”
„De hiszek abban, hogy meg tudjuk csinálni. Azért hiszek, mert korábban már megcsináltuk. Tudjuk, hogyan megy ez. Azért hiszek, mert a KKP ugyanazokat a hibákat ismétli meg, amelyeket a Szovjetunió csinált: elidegeníti a lehetséges szövetségeseket, megszakítja a bizalmat otthon és külföldön, elutasítja a tulajdonjogokat és a kiszámítható jogállamiságot.”
A kihívás teljesíthető
„Megvan a bizodalmam, az ébredés miatt, amelyet más nemzetek között látok, amelyek tudják, hogy nem térhetünk vissza a múltba, ugyanúgy, ahogy itt Amerikában tesszük. Hallottam ezt Brüsszeltől Sydneyig és Hanoiig. És mindenekelőtt azt hiszem, hogy meg tudjuk védeni a szabadságot, magának a szabadságnak az édes vonzereje miatt” – mondta, és aztán a hongkongi emberek szabadságszeretetét adta példának.
„Nézzék meg a hongkongiakat, akik hangosan kiabálják, hogy külföldre vándorolnak, mivel a KKP szorítja a fogását a büszke városon. Amerikai zászlókat lobogtatnak” – mondta.
„Igaz, vannak különbségek. A Szovjetuniótól eltérően Kína mélyen integrálódik a globális gazdaságba. De Peking inkább függ tőlünk, mint mi tőle” – mondta.
Pompeo azt mondta, hogy elutasítja azt az elképzelést, hogy valamilyen csapda által előre elrendelt lenne, hogy a KKP a jövőben felülkerekedne.
„Megközelítésünk nem arra van ítélve, hogy kudarcot valljon, mintha Amerika hanyatlásban lenne. Ahogy Münchenben mondtam az év elején, a szabad világ továbbra is nyerő. Csak el kell hinnünk és tudnunk kell, és büszkék lennünk rá. Az emberek a világ minden tájáról még mindig a nyitott társadalmakba akarnak jutni. Idejönnek tanulni, idejönnek dolgozni, idejönnek, hogy felépítsenek egy életet a családjuk számára. Nem akarnak kétségbeesetten Kínában letelepedni” – mutatott rá.
Pompeo elmondta, hogy itt az idő a szabad nemzetek számára, hogy cselekedjenek.
„Nem minden nemzet fogja ugyanúgy megközelíteni Kínát, és nem is kell nekik. Minden nemzetnek el kell majd jutnia a saját megértéséhez, hogy miként védje meg a saját szuverenitását, hogyan védje meg a saját gazdasági jólétét, és hogyan védje meg az ideáljait a Kínai Kommunista Párt csápjaitól” – mondta.
„De felhívom minden nemzet minden vezetőjét, hogy kezdje el azt tenni, amit Amerika tett: egyszerűen ragaszkodjon a kölcsönösséghez, ragaszkodjon az átláthatósághoz és elszámoltathatósághoz a Kínai Kommunista Párt részéről. Ez a hatalmon levők egy olyan kerete, amely messze nem homogén” – mondta. És ezek az egyszerű és erőteljes szabványok sokat fognak elérni. Túl sokáig hagytuk, hogy a KKP határozza meg az elkötelezettség feltételeit, de többé nem. A szabad nemzeteknek kell megadniuk a hangot. Ugyanazon elvek szerint kell eljárnunk.”
A cél egysége
„Nekünk közös vonalakat kell rajzolnunk a homokba, amelyeket a KKP alkudozásai vagy hízelgései nem tudnak elmosni. Valójában ezt tette az Egyesült Államok a közelmúltban, amikor egyszer s mindenkorra elutasítottuk Kína jogellenes igényeit a Dél-kínai-tengeren, mivel arra buzdítottuk az országokat, hogy váljanak „tiszta országokká”, hogy a polgáraik személyes információi ne kerüljenek a Kínai Kommunista Párt kezébe. A szabványok meghatározásával tettük meg ezt.”
Elismerte, hogy nehéz lenne szembeszállni a KKP-val, különösen néhány kisebb nemzet számára.
„Valójában van egy NATO-szövetségesünk, amely nem viszonyult úgy, ahogy kellett volna Hong Kong vonatkozásában, mert attól tartanak, hogy Peking korlátozni fogja a hozzáférésüket Kína piacához. Ez az a fajta félénkség, amely történelmi kudarchoz fog vezetni, és ezt nem ismételhetjük meg” – mondta.
„Nem ismételhetjük meg az elmúlt évek hibáit. Kína kihívása erőfeszítést és energiát igényel a demokráciáktól – az európaiaktól, az afrikaiaktól, a dél-amerikaiaktól és különösen az indiai-csendes-óceáni térségben levőktől.”
Pompeo aztán arról beszélt, hogy mi forogna kockán, ha semmit sem tesznek a Kínai Kommunista Párt fenyegetésének a kezelésére.
„[Ha] nem cselekszünk most, a KKP végül alámossa a szabadságunkat és felforgatja a szabályalapú rendet, amelynek a felépítésén olyan keményen dolgoztak a társadalmaink. Ha most térdet hajtunk, lehet, hogy a gyermekeink gyermekei a Kínai Kommunista Párt kegyelmére szorulnak, amelynek cselekedetei ma a legfontosabb kihívás a szabad világban” – mondta.
„Xi főtitkár nem arra hivatott, hogy örökre zsarnokoskodjon Kínán belül és kívül, kivéve, ha megengedjük. Most ez nem az elszigetelésről szól. Ne vegyük ezt úgy. Egy bonyolult új kihívásról szól, amellyel még sohasem szembesültünk. A Szovjetuniót elzárták a szabad világtól. A kommunista Kína már a határainkon belül van” – mondta.
Pompeo ezután hangsúlyozta az egység fontosságát a KKP-val való kapcsolat kezelésében.
„Tehát egyedül nem tudunk szembenézni ezzel a kihívással. Az Egyesült Nemzetek Szervezete, a NATO, a G7-országok, a G20-ak, az együttes gazdasági, diplomáciai és katonai erőnk bizonyosan elegendő ahhoz, hogy megfeleljünk ennek a kihívásnak, ha világosan és nagy bátorsággal irányítjuk azt. Talán itt az idő a hasonló gondolkodású nemzetek egy új csoportosítására, a demokráciák egy új szövetségére” – mondta.
„Megvannak az eszközeink. Tudom, hogy meg tudjuk csinálni. Most az akaratra van szükségünk. Hogy a szentírást idézzem, felteszem a kérdést, hogy „a lelkünk hajlandó-e, de a testünk gyenge?”
Továbbá Pompeo ismét hozzátette azt, mi forog kockán a szabad világ számára.
„Ha a szabad világ nem változik, akkor a kommunista Kína biztosan megváltoztat minket. Nem létezhet visszatérés a múltbeli gyakorlatokhoz, mintha azok kényelmesek vagy megfelelőek volnának” – mondta.
„Szabadságunk megóvása a Kínai Kommunista Párttól a korunk küldetése, és Amerika kitűnő helyzetben van ahhoz, hogy vezesse ezt, mert az alapító elveink megadják nekünk ezt a lehetőséget.”
Pompeo ezután leírta, hogyan alapították meg az Egyesült Államokat annak a feltevésnek alapján, miszerint minden emberi lény rendelkezik bizonyos elidegeníthetetlen jogokkal.
„És a mi kormányunk feladata e jogok biztosítása. Ez egy egyszerű és erőteljes igazság. Ez a szabadság világítótornyává tett minket az emberek számára szerte az egész világon, beleértve a Kínán belüli embereket is” – mondta.
„Valójában Richard Nixonnak igaza volt, amikor 1967-ben azt írta, hogy „a világ nem lehet biztonságos, amíg Kína nem változik meg”. Most rajtunk múlik, hogy méltányoljuk a szavait”, amikor elkezdte összefoglalni főbb Kína-politika nyilatkozatát.
„Ma a veszély már egyértelmű. És ma jött el az ébredés pillanata. Ma a szabad világnak reagálnia kell. Sohasem térhetünk vissza a múltba.”
Nézze meg Pompeo minisztert, miközben beszédet mond a kínai politikáról a kaliforniai Yorba Linda-i Richard Nixon elnöki könyvtárban:
Első rész: https://www.facebook.com/111091137265334/posts/156378829403231?sfns=mo
Credit: Vision Times
(Kép: Ron Przysucha / USA Külögyminisztérium / Public Domain)
