Sify.com: “A jelek baljósak. Nepál minden bizonnyal a tibeti úton halad, ám alapvető különbség van. Tibetet 1950-ben katonailag anektálták, és a kínai emberek közel egymillió tibeti embert öltek meg a szabadság iránti igényük elnyomása érdekében. Nepál esetében a politikusok tálcàn adják át az országot Kínának. Nepál gazdasági, politikai és kulturális gyarmatosításban van.
Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, Nepál hamarosan a Tibeti Autonóm Régiót (TAR) követi, hogy Kína Nepál Autonóm Régiójaként jelenjen meg a térképeken. A büszke hindu nemzet kommunista kolóniává válik a gátlástalan és éhes politikusok mechanizmusainak következtében.
A sajtó jelentése szerint Kína már pályázik annak eldöntésére, hogy mely politikusnak kell az országot uralnia. Más szavakkal, a jelenlegi uralkodó mentesítés a Katmandu-i kínai nagykövetnek köszönhető. Ő az igazi uralkodó, és minden politikus szívességet tesz neki és iránymutatást vár tőle.
Ezzel egyidejűleg Kína a kulturális inváziót is folytatja. Pénzügyi segítséget nyújtott azoknak az iskoláknak, amelyek a mandarin nyelvet tanítják. Számos iskola már döntött arról, hogy a mandarint kötelezõ tantárgyá tegye.
Nepál jövője sötétnek tűnik. Csak egy vagy két évtized kérdése, és Nepál megszűnhet létezni független nemzetként. Ez Kína autonóm régiója, azaz NAR lehet.
Íme néhány kulcsfontosságú párhuzam:
TAR ma
Tibet csak név szerint autonóm; a kínai kormány teljes ellenőrzést gyakorol. A helyieknek nincs véleményük. Annak ellenére, hogy a TAR elnöke etnikailag tibeti volt, ő csak egy báb. Ő a Kínai Kommunista Párt titkárának, az igazi hatalomviselőnek alárendeltje, aki mindig a kínai szárazföldről származik.
A han-népesség valószínűleg meg fogja haladni a helyi lakosok számát a következő két évtizedben. A tibetieknek nem adnak ki útlevelet, ezért nem látogathatnak más országokba. Még Kína szárazföldi részének felkeresésére is külön engedélyre van szükségük.
Minden tibeti utcát és épületet számtalan kínai zászlóval díszítenek, mintha állandóan emlékeztetnék a helyi embereket, hogy Tibet a kínai uralom alatt áll. Hasonlóképpen: a hirdetőtáblák „Üdvözöljük Kína Tibetében” feliratot.
Minden ház kötelezően kiteszi a kínai zászlót a tetőn; és magasságának nagyobbnak kell lennie, mint a tibeti ima zászlóké, amelyek hagyományosan minden házat díszítenek. A nem teljesítést az állami hatalom megcáfolásaként kell értelmezni, és súlyos ellenkezésként kezelik. A büntetés magában foglalhatja a börtönbüntetést is.
Kína szisztematikusan megsemmisíti a tibeti kultúrát és vallást. Istentiszteleti és tanulási helyszíneiket módszeresen megcélozták. Több mint 6000 kolostorot elpusztítottak vagy megsemmisítettek. A tibeti emlékek, örökség és építészet részére okozott károk valóban borzalmasak.
A buddhistáknak rendőri engedélyre van szükségük, hogy összegyűljenek a fesztiválok ünneplésére. A helyi hatóságok szabályozzák a szerzetesek számát. A szerzeteseknek hivatalos engedélyre van szükségük, hogy más kolostorokban nagyszámú látogatást végezzenek. A fegyveres katonák mindig kísérik őket tevékenységük figyelemmel kísérése érdekében.
Mivel a kínai mandarin ismerete elengedhetetlen a nemzeti kohézió kialakításához, a tibetiek kénytelenek megtanulni a mandarint. Ennek eredményeként a helyi tibeti nyelv egyre inkàbb kiszorul. A legtöbb jelzőtábla mandarin nyelven található.
A kínaiak úgy viselkednek, mint az uralkodók, és megvetéssel bánnak a helyiekkel. A kínai szárazföldről származók elfoglalják az összes vezető kormányzati posztot, és virágzó vállalkozásokat működtetnek. Másrészt a tibeti embereket alantas munkàkra fogjàk be. Minden gondnok, sepregető, rakományszállító és munkás tibeti…A szegénység továbbra is a komolyan sújtja a tibeti embereket.
Holnap NAR
Nepál jövőjének megjelenítéséhez nincs szükség nagy fantáziára.
Nepál népének megválasztott képviselője csak báb lesz. A kínai szárazföldi Kínai Kommunista Párt fióktitkára irányít a háttérben.
A Katmandu-i Tribhuvan nemzetközi repülőtéren a látogatókat egy üdvözlő táblán üdvözlik: „Üdvözöljük Kína Nepáljában”. Kathmanduban a Singha Durbar fölött egy kínai zászló leng, miközben a lhasai Potala palotában is ugyanígy leng a uászló. Még a felszentelt Pashupatinath templom is kénytelen lesz a Kínai zászlót lengetni, ahogyan minden kolostorban Tibetben kötelező. Katmandu minden fő útját megfelelő módon díszítik majd a kínai zászlók.
Az összes jelzőtáblát félkövér mandarin betűkkel és nepáli betűkkel kell feltüntetni. Rövid időn belül a nepáli nyelvet a mandarin váltja fel. Minden vallási hely a kínai vezetés alá kerül. A hindu gyakorlatokat és a szokásokat nem szabad terjeszteni. A vallás babona a kommunisták számára. Mint a tibeti Panchen Láma kiválasztásánál, Kína választhatja a Katmandu királyi Kumari Devit.
A kínai szárazföldről származók minden fontos pozíciót betöltenek majd, és gazdasági szempontból jól fejlődnek, míg a nepáli helyi lakosság kénytelen lesz alacsony fizetésű kézi munkát végezni, mint például az utak seprése. Szokásuk szerint a kínaiak úgy viselkednek, mint az uralkodók, és a nepáliakat szolgának tekintik.
A NAR minden bizonnyal hasznot húz az infrastrukturális fejlődés szempontjából…
Egyesek szkeptikusok, a fenti előrejelzést spekulatívnak, valószínűtlennek és messzemenőnek tekintik. Látniuk kellene a csatolt képeket, amelyeket 2016 szeptemberében készítettem. A kínai zászló, amely a Potala palota fölött lengett, az Őszentsége, a Dalai Láma, a buddhisták szellemi vezetőjének megszentelt székhelyén, szívszorító látvány volt.
A tibeti tragédia egy ősi, gazdag és békét kedvelő kultúra brutális megsemmisítésének törtènete, amely az ördögi kommunista Kínában történt. Tibet egy idegen ostrom alatt álló állam. Hasonló sors vár Nepálra.
Végül
A Nepál és India közötti kapcsolatok korszerűek, mélyek és intenzívek. Ide tartoznak a vallási, kulturális, társadalmi és szellemi aspektusok. Minden indiai jó kívánságát fejezi ki Nepálnak és a nepáli népnek. Ezért Indiában nagy aggodalommal tekintik Nepál gyors haladádàt a kínai kommunista rezsim felé. Ez egy csapda, amely Nepált csak a végzetéhez vezeti. Az ősi civilizációval rendelkező büszke emberek földje bizonyosan megérdemli független nemzetként való virágzását…
Az egyszer elvesztett szabadságot rendkívül nehéz visszanyerni, különösen egy olyan kegyetlen zsarnoktól, mint (a kommunista) Kína. Ez lehet az utolsó alkalom Nepál népének, hogy kihúzza országát a tátongó mélységből.”
Író/Credit: Major General Mrinal Suman
