Ezer évvel ezelőtt a világ minden városa koromsötétbe borult éjszaka, kivéve Kínát, amely ragyogó és vidám fényekben pompázott. Esténként a legtöbb nagyváros békés és csendes volt, de Kínában sok város zsúfolásig telt az éneklésben és nevetésben elmerülő emberekkel.
Az ősi kínai városok voltak a világ legnagyobb népességű városai.
Kína volt akkoriban az egyetlen olyan ország, amelynek városai egymillió főnél nagyobb népességűek voltak. A 11. században Európa legnagyobb városai, mint London, Párizs és Velence, csak 10 000 fő körüli lakossággal rendelkeztek.
Kína fővárosában azonban akkoriban mintegy 1,5 millió kínai élt. Ezen kívül az országban hat olyan város volt, amelynek lakossága meghaladta a 200 ezret, és 46 olyan város, amelynek lakossága meghaladta a 100 ezret.
A 13. században a második legnagyobb és legvirágzóbb város Kínán kívül az iraki Bagdad volt, amelynek közel 500 000 lakosa volt. A Nyugat legvirágzóbb városának, Velencének mindössze 100 000 lakosa volt, míg a kínai Hangcsou, Szucsou és Csengtu városok egyenként több mint 1 millió lakossal rendelkeztek.
A 14. században Londonban mindössze 40 000 ember élt, Párizs lakossága pedig körülbelül 60 000 fő volt. Amikor az Olaszország leggazdagabb részéből, Velencéből érkezett emberek a Fujian tartománybeli Quanzhou városába utaztak, gyakran felkiáltottak: „Ez a kínai város a Fény városa!”
Úgy tartják, hogy az olaszok a kínai tészták láttán találták fel a spagettit; amikor pedig kínai fagylaltot láttak, abból is kifejlesztették a saját stílusukat.
Az ősi kínai városok nagyon fejlettek voltak
Ezekben a városokban voltak közegészségügyi központok, árvaházak, öregek számára fenntartott intézmények és nyilvános temetők a szegények számára. Az akkori jóléti létesítmények sok tekintetben hasonlítottak a maiakhoz.
Abban az időben Európa meglehetősen szegény és elmaradott volt, Észak-Amerika fejletlen, Afrika pedig nagyon primitív. Így a különbségek Kína és a világ többi része között hatalmasak voltak, Kína sokkal fejlettebb volt.
Annak idején Észak-Kína acélipara évi 14 millió tonnás termeléssel rendelkezett. Azonban 1788-ban, majdnem 400 évvel később, az egész brit acélipar évente szűk 85 000 tonnát termelt!
A világ átvette az ősi kínai találmányokat
A 11. században Kína papírpénzt használt, de Európa csak a 17. század után fejlesztette ki a papírpénzt. 1661-ben a svéd bankjegyek voltak az első forgalomban lévő európai bankjegyek. A kínai valuta akkoriban erősebb volt, mint a mai amerikai dollár és az európai euró, és a kínai érmék is értékesebbek voltak.
A kínai emberek 1000 évvel ezelőtt nagy üzleti érzékkel rendelkeztek. A Song-dinasztia emberei például nagy mennyiségű aranyért és ezüstért cserélték a talaj-aggregátumból készült porcelánt.
Egy időben a kínai embereket minden nemzet nagyra becsülte. A kínai kézműveseket a világ egyik kincsének tartották. Magasan fejlett technikai képességeiket nyersanyagokért és erőforrásokért cserébe használták; ma azonban Kínában emberek milliói nyújtanak végtelenül olcsó munkát, csak hogy megélhessenek.
Az ókori kínaiak büszkék voltak a kultúrájukra, de ma már nem jellemző ez
Ezer évvel ezelőtt az ókori Kínában Luoyang lakói büszkén mondhatták: „Boldog vagyok, mert a világ legjobb városában élek!”. Manapság az ottaniaknak nincs elég önbizalmuk ahhoz, hogy ilyesmit mondjanak.
Ma a kínaiak sok tekintetben lemondtak saját nagyszerű kultúrájukról a középszerű nyugati tanokért cserébe.
Ezer évvel ezelőtt úgy gondolták, hogy Kína a „világ közepe”, amely élen jár a mezőgazdaság, a kereskedelem, a gyártás, a kézművesség és a szórakozás terén. Kína vezette a világot a gazdaság, a politika, a technológia, a kultúra, a tudomány és a katonaság terén is.
Ma Kína elsősorban olcsó áruiról és munkaerőjéről ismert, valamint arról, hogy a legnagyobb népességű ország. Azóta sok tekintetben lemaradt a világ többi részéhez képest.
A kínai ősök kemény munkája és bölcsessége volt az, ami akkoriban ilyen erős nemzetet teremtett, de a mai utódokat lustának és apatikusnak ábrázolják, ami a kínai társadalomban uralkodó elmaradottságot eredményezi. Ki a hibás egy ilyen nagyszerű kulturális ősi örökség elvesztéséért? A kommunizmus éveit hihetetlenül megsínylette az ország.
Xi’an 1000 évvel ezelőtt a világ legnagyobb városának számított, valamint a világ legnagyobb ázsiai kulturális központjának, vallási Mekkájának és kereskedelmi portáljának! Akkoriban Kína bruttó hazai terméke (GDP) a világ GDP-jének 80 százalékát tette ki. A mai kínaiakat sokkolja ez az információ, és hitetlenkedve kérdezik: „Hogy lehet ez?!”
Nem sok kínai van tisztában azzal, hogy a mai Kína elhalványul az egykor dicső múltjához képest.
Forrás: https://www.nspirement.com/…/china-like-1000-years-ago…
Kép: Kína Fókusz saját kép
