Egyéb kategória,  Kultúra

A kínai lámpások legendája

A kínai lampionünnep során minden évben vörös lampionokat akasztanak fel, hogy ünnepi hangulatot teremtsenek, mivel a lampionok az újraegyesülés szimbólumai.

A kínai lampionok, más néven színes lámpások, Kínából jöttek körülbelül 1800 évvel ezelőtt a Nyugati Han-dinasztia idején. Az első holdhónap 15. napján megrendezett lampionünnep ideje alatt az emberek minden évben felakasztják a vörös lámpásokat, hogy ünnepi hangulatot teremtsenek, mivel a lampionok az újraegyesülés szimbólumai.

A nyugati Han-dinasztia óta az örömteli alkalmakkor lampionokat használtak a kínaiak körében. Ezek különböző kivitelben készülnek, például: palota lámpás, Shadeng (géz) lampion, táska lampion és még sok más.

A kínai lampionokon sokféle dekoráció található, amelyeket fel lehet osztani figuratív motívumokra, tájtervezésre, virág- és madármotívumokra, sárkány- és főnixmotívumokra, valamint hal- és rovarmotívumokra. Ezen kívül vannak forgó lámpások, amelyekkel az emberek játszhatnak.

A kínai lampionok alakja is változó. A leghagyományosabb kialakítás ovális formában, piros színben, arany bojtokkal van díszítve. Néha ez a kialakítás négyzet alakú is lehet.

A Tang dinasztia Kaiyuan-korszakában az emberek sárkány alakú lámpásokat készítettek.

A kínai lampionok gyártásához használt anyagok is változnak. A váz általában bambuszból, fából, rattanból és acélhuzalból készül. A külseje selyemből vagy félig átlátszó papírból áll. A dekorációkat különféle módszerekkel alkalmazzák – kalligráfia, festék, hímzés és papír kivágás.

A kínai lampionok nemcsak fényt és hangulatot adnak az éjszakának, hanem szimbolikus jelentéssel is bírnak. Wu Dunhou tajvani lámpaguru szerint az esküvőkön használt lampionok (palotalámpások) az örömteli ünneplés szimbólumai, míg a bambusz sínből készülteket a halotti megemlékezésekkor használják.

Guru Wu Dunhou azt mondja, hogy az ernyőlámpák bőséget jelentenek a férfi családtagok számára, mivel a mandarin nyelven a „lámpa” szó hangzása hasonló a „férfi családtagokhoz”. Korábban minden család vezetékneveikkel ellátott lámpásokat lógatott az eresz alatt és a nappaliban.

Az ókorban, amikor az év első holdhónapján elkezdődött az iskola, a szülők lámpást készítettek gyermekeik számára, amelyet tanáraik világítottak meg, hogy ezzel szimbolizálják a következő év fényes jövőjét. Ez a lámpagyújtási szertartás a lampionünnep ideje alatt szokássá vált.

A lampionünnep

A lámpások megcsodálásának szokása a lampionünnep ideje alatt a Han-dinasztia korai éveire nyúlik vissza. A Kaiyuan-korszakban a Tang-dinasztia idején az emberek sárkány alakú lámpásokat készítettek villogó fényekkel a béke és a jólét megünneplésére. Azóta a lámpások kultúrája elterjedt.

Amikor a Ming-dinasztiában Zhu Yuanzhang a fővárost Nanjingbe költöztette, több tízezer lámpást akasztottak ki a Qinghuai folyó mentén. Yongle császár uralkodása alatt nemcsak a Dali Bie Shan lámpaoszlopot építette a Meridian kapunál, hanem egy lámpás piacot is emelt a Hua kapun kívül. Pekingben ma pedig létezij egy Dengshikou (lámpás piac) nevű utca.

Vörös lampionok

A Qing-dinasztia során a vörös lampionokat kizárólag a királyi udvar számára készítették.

Legendák a lampionünnep eredetéről

A lampionünnep eredetéről sok legenda szól. A legnépszerűbb a következő. A lampionünnep szokása a Keleti Han-dinasztiában született. Mingdi császár elkötelezett buddhista volt, és megtudta, hogy a hagyomány szerint lámpásokat gyújtanak, hogy Buddhát imádják az első holdhónap 15. napján.

Ezért a buddhizmus népszerűsítése érdekében Mingdi császár elrendelte, hogy a palota és a templomok mellett minden alattvalója kivilágított lámpásokat állítson ki aznap este. Fokozatosan ez a buddhista rituálé népszerű fesztivál lett.

Úgy tartják, hogy a palotalámpák eredete a következőképpen alakult: A Qing-dinasztia Yongzheng-korszakában Hebei tartományban egy idős férfi nagyon jártas volt a lámpások építésében. Egy nap az öreg több lámpást készített és eladta a Gaocheng megyei piacon. Egy nap a kerületi bíró arra sétált. Ő nagyon szerette a lámpásokat. A bíró ezért egyszerre meg vette az összeset. Az idős férfi kínai lampionjai nagyon egyediek és gyönyörűek voltak, kiváló kivitelezéssel.

A bíró annyira imádta őket, hogy kincsnek tekintette ezeket. Ez az év volt az az idő is, amikor tisztelegni kellett a császár előtt, ezért vonakodva megvált néhány lámpástól, és felajánlotta őket a császárnak.

A császár nagyon örült, amikor meglátta a lámpásokat. A császár nemcsak hogy a bíró ajándékát becsülte nagyra, hanem ezt követően egyfajta tiszteletadásra is használta ezeket a lámpásokat. Így a vörös lámpásokat az egész palotában felakasztották, és hivatalosan kizárólag a császári udvar számára készült lámpákként használták őket. Így kapták nevüket ezek a lámpások – palotalámpák.

Kínai lampionok manapság

Bár a kínai lampionokat elsősorban esztétikai tulajdonságaik miatt használják, a kínaiak ma is gyártják, használják és élvezik őket. Az ősi időkhöz hasonlóan a kínai lámpások a művészi kifejezés eszközei, mind funkciójuk, mind dizájnjuk, mind díszítő erejük szempontjából.

Kína nagyvárosainak és kis falvainak utcáin a vörös lámpások fesztiválok, különösen a kínai újév, az őszi fesztivál és a lampionünnep idején jelennek meg.

A hagyományos lampion kiállítás megtekintésének legjobb helyei Peking, Hong Kong és Nanjing. Pekingben templomi vásárokat tartanak a város különböző helyszínein, ekkor mindenhol kínai lampionok találhatóak.

Forrás: https://visiontimes.com/…/the-legend-of-chinese…

Kép: https://commons.m.wikimedia.org/…/File:Chinese_Lanterns…

Credit: Ihor Dodnyk (https://500px.com/dudnykphoto)

Jogok: https://creativecommons.org/licenses/by/3.0/deed.en