Politika

Hogyan reagált a világ Hong Kong nemzetbiztonsági törvényére

Június 30-án hatályba lépett Hongkong nemzetbiztonsági törvénye. A Peking által gondosan megtervezett törvény teljesen aláássa Hongkong autonómiáját és alapvetően véget vet a város nyitott, demokratikus természetének. Nem meglepő, hogy a világ kormányai nem örültek a Kínai Kommunista Párt Hongkongba való behatolásának.

Egyesült Államok

Mike Pompeo külügyminiszter lecsapott a nemzetbiztonsági törvényre, rámutatva, hogy a drákói törvény feltárja a KKP legnagyobb félelmét – a saját népének a szabad akaratát. Nancy Pelosi, a ház elnöke a törvényt „brutálisnak” nevezte. Trump elnök aláírt egy elnöki rendeletet, amely véget vetett annak a különleges bánásmódnak, amelyet az Egyesült Államok biztosított Hongkongnak.

„Hongkongot most ugyanúgy fogjuk kezelni, mint a szárazföldi Kínát… Nincsenek különleges kiváltságok, nincs különleges gazdasági bánásmód és nem lehet exportálni az érzékeny technológiákat. Emellett, mint tudják, hatalmas vámokat vetünk ki, és nagyon nagy vámokat vetettünk ki Kínára” – mondta, amint arról a CNBC beszámolt. Azokat a kínai tisztviselőket, akikről kiderült, hogy szerepet játszottak a törvény bevezetésében, vízumkorlátozásokkal büntették. Az Egyesült Államok szintén befejezi a védelmi felszerelések eladását Hongkong felé.

Tajvan

Tsai Ing-wen tajvani elnök támogatást ígért Hongkong népének, megígérve, hogy szigetországa minden „szükséges segítséget” megad a városból menekülő embereknek. Humanitárius segítségnyújtási tervet hoztak létre annak biztosítására, hogy a hongkongiak Tajvanra vándorolva segítséget kapjanak a foglalkoztatáshoz és a lakóhelyhez kapcsolódóan. Az elnök megjegyezte azt is, hogy Kína hongkongi fellépése egyszerűen annak bizonyítéka, hogy az „egy ország, két rendszer” megállapodás, amelyet Tajvannak kínált, nem valósítható meg.

Egyesült Királyság

Boris Johnson miniszterelnök a törvényt „a kínai–brit közös nyilatkozat súlyos és egyértelmű megsértésének” nevezte, amely legalább 2047-ig garantálta Hongkong autonómiáját. Az Egyesült Királyság kormánya bejelentette, hogy majdnem 3 millió hongkonginak kínál állampolgárságot, aki rendelkezik brit nemzeti tengerentúli (BNO) útlevéllel. Mielőtt az állampolgárság útja megnyílna, öt évig dolgozhatnak és élhetnek az Egyesült Királyságban. Az Egyesült Királyságba való bevándorlás előtt a munkahely biztosításának szokásos követelményét nem fogják alkalmazni a BNO-tulajdonosoknál.

EU

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megjegyezte, hogy Kínának súlyos negatív következményekkel kell szembenéznie a nemzetbiztonsági törvény elfogadása miatt, mivel az üzleti bizalom Hongkonggal szemben csökkenni fog. Az Európai Parlament felszólította a tagállamokat, hogy szankcionálják az emberi jogok megsértéséért felelős kínai tisztviselőket, beleértve vagyonuk befagyasztását is.

Ausztrália

Scott Morrison miniszterelnök bejelentette, hogy országa ötéves vízumhosszabbítást kínál a hongkongi emberek számára, közülük 10.000-et választanak ki állandó tartózkodásra. Morrison teljes támogatást jelentett be azon hongkongi vállalkozások számára is, amelyek Ausztráliába kívánnak költözni. Canberra felfüggesztette a Hongkonggal kötött kiadatási szerződését. Az ausztrál-kínai kapcsolatok mély zuhanórepülésbe mentek át, miután Morrison támogatta a hongkongiakat.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa

Az Egyesült Nemzetek Nemzeti Emberi Jogi Tanácsában 27 nemzet közös nyilatkozatot adott ki, amelyben felkérte Pekinget, hogy vizsgálja felül a nemzetbiztonsági törvény végrehajtását Hongkongban. Az országok megjegyezték, hogy a törvény csökkenti a hongkongiak által évek óta élvezett szabadságokat. Tizenöt EU-állam írta alá a közös nyilatkozatot.

Forrás: https://www.visiontimes.com/2020/09/03/how-the-world-reacted-to-hong-kongs-national-security-law.html

Kép: https://www.istockphoto.com/photo/little-planet-aerial-view-of-hong-kong-downtown-financial-district-and-business-gm1044815792-279631850

Credit: Tampatra https://www.istockphoto.com/portfolio/tampatra?mediatype=photography