Guan Hanqing (született kb. 1229–1241 és meghalt kb. 1297–1307 a Yuan-dinasztiában) a Yuan dráma megalkotója. A kínai Shakespeare-ként tartják számon, aki a kínai dráma irodalom legkiemelkedőbb alkotója.
Feltehetően egy orvos családba született. Az élete során átélt számos drámai változást, úgy mint amikor a mongolok elfoglalták Kínát, és létrejött a Yuan-dinasztia. Kína a nagy mongol birodalom része lett Eurázsiában.
Kína és a nomád mongol hódító közötti hatalmas kulturális szakadéknak köszönhetően a köztisztviselői vizsgát eltörölte a Yuan kormányzó. A mongolok által újonnan alkalmazott kasztrendszer szintén a legalacsonyabb osztályba tette a kínai tudósokat, csak a koldusoknál kerültek eggyel magasabb osztályba, mivel gyanúsak a legutóbbi alattvalói hűségük miatt. Viszonzásképpen számos, első rangú Konfuciusz képzéssel rendelkező kínai tudós úgy döntött, nem szolgálja a Yuan kormányt, így a társadalomban szembenéztek a karrierjük előmenetelének dilemmájával.
Azonban Guan Hanqing optimista természetű volt, és tudott alkalmazkodni ehhez a helyzethez. Úgy jellemezte magát, mint „egy lenyűgöző rézborsót, amelyet nem lehet megpárolni, megfőzni, összetörni vagy megsütni…” Ez a kijelentés szembe ment az akkori társadalmi értékekkel, ugyanakkor megjeleníti az önbizalmát, humorát és szellemességét is.
Mint sok más híres tudós a kínai történelemben, életében Guan Hanqing sem élvezett hatalmas hírnevet és jólétet. Sok időt töltött azzal, hogy keveredett a hétköznapi emberekkel, és megismerkedett a szokásaikkal. Az emberek iránt érzett empátiája inspirálta a drámaírását, aminek a középpontjában az igazságtalanság miatti szenvedések, az emberek bölcsessége és tehetsége áll. Azt mondják, hogy számos színtársulattal dolgozott együtt, és néha személyesen is részt vett a színpadi előadásokban.
Guan Hanqing hatvan drámát írt, amelyekből csak tizennégy (néhány egyértelműen remekmű) maradt fenn. A legtöbb művére jellemző, hogy a nők alacsony társadalmi helyzetűek, feddhetetlenek, kedvesek, intelligensek és szellemes személyiségek. Gyakran a gonosz erők elleni bátor harcukat és a megadással szembeni ellenállásukat írta le a cselekményeken keresztül. Ezeket a műveket úgy a történelem során, mint napjainkban széles körben adták és adják elő.
Guan Hanqing drámája tükrözi a társadalmi élet széles spektrumát, és az alapvető osztályösszecsapásokat a Yuan-dinasztiában. Eközben, mint egy több művészi teljesítménnyel és színházi gyakorlati tapasztalattal rendelkező drámaíró, Guan Hanqing mestere volt a forgatókönyv színpadi megjelenítésének. A műveiben a legtöbb szerep egyedi volt, és ezek élénken ábrázolták a konfliktusokat és a tetőpontot, és narratívákon keresztüli a mesemondást. A jelenetváltások és a struktúra finomításokat mind gondosan tanulmányozta, hogy a cselekmény még vonzóbb legyen. Ahhoz is különösen jól értett, hogy hogyan hasznosítsa a mindennapi nyelvet, ezzel gazdagítva a különböző karaktereket – merész vagy elegáns, laza vagy sznob.
Guan Hanqing egész életét a drámaírásnak és a dráma rendezésnek szentelte. Hétszáz évvel a darabjai megalkotása után a műveiben lévő élénk karaktereket nemzedékeken keresztül alkalmazták a drámaírók. Drámáit angolra, franciára, németre és japán nyelvre fordították.
Guan Hanqingra úgy tekintenek, mint a kínai klasszikus színház legnagyobb drámaírójára, néha úgy is nevezik, hogy „a kínai dráma atyja”.
Kép: SM Yang
