Bitter Winter: Európa leghitelesebb tudományos kutatóközpontja arra a következtetésre jutott, hogy a laboratóriumi feltevés „nem összeesküvés-elmélet”, hanem valós lehetőség
írta Massimo Introvigne / Bitter Winter
Míg a világ a COVID-19-ben fertőzöttek számáért és az új karanténok kilátásaiért aggódik, amelyek több ország gazdaságát pusztítják el, október 27-én a Francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont (CNRS), amelyet a második leghitelesebb tudományos kutatóközpontnak tekintenek a világon és az elsőnek Európában, bombát robbantott a vírus eredetének kérdésében. Nem okozott túl nagy zajt, mert most mindannyiunkat jobban érdekelnek a vírus hatásai, mint annak az eredete. De a szöveg megérdemli, hogy ismertté váljon.
Összefoglalva a több hónapos kutatást, Étienne Decroly, a CNRS vezető virológusa a CNRS egyik hivatalos honlapján kifejti, hogy még mindig sok olyan dolog van, amit a tudósok nem tudnak a COVID-19-ről, de bizonyos mértékben azt hiszik, hogy tudják, hogy denevérektől származik. A COVID-19-ért felelős vírus genomikus szekvenciája 96%-ban hasonlít egy víruséhoz, amelyet 2013 óta a denevérek ürülékében találtak meg a kínai Yunnan (Jünnan) tartományban. A denevér-eredet egy olyan következtetés, amelyet a világ legtöbb tudósa már elfogadott.
A CNRS tudósa szerint azonban a
kérdés az, hogyan került át a vírus a denevérekről az emberi lényekre. „Eddig – mondja – nincs bizonyíték arra, hogy bármilyen járvány közvetlenül a denevérekről az emberekre terjedt volna át.” Decroly szerint a kutatók olyan „köztes gazdát” keresnek, amely összeköti a fertőzött denevéreket az első fertőzött emberekkel. A COVID-19 előtt más vírusok a denevérekről az emberekre cibetmacskákon és dromedárokon keresztül jutottak el. Decroly arról számol be, hogy nem igazolódott be az a feltevés, miszerint egyetlen tobzoska volt a „köztes gazda”, és most egyesek úgy vélik, hogy a vírus többszörös kereszteződése történt denevérek és tobzoskák között, aminek eredménye az a halálos kombináció, amely egy eladó állatban jelent meg a vuhani nedves piacon, amely megfertőzött egy embert.
Mégis, teszi hozzá a CNRS tudósa, ez a hipotézis távolról sem biztos. Először: „földrajzi okokból: a denevér-vírus mintáit Yunnanban (Jünnanban), közel 1500 km-re Wuhantól (Vuhantól) gyűjtötték be, ahol a járvány kitört”. Aztán „ökológiai okból: a denevérek és a tobzoskák különböző ökoszisztémákban fejlődnek, és az ember azon töpreng, hogy a vírusaik milyen alkalomkor kombinálódhattak.” Harmadszor, és ami a legfontosabb, a COVID-19 és a tobzoska-szekvenciákért felelős vírus közötti azonosság aránya „csak 90,3%, ami jóval alacsonyabb, mint az emberi és a köztes gazda törzseknél általában megfigyelt arány. Például a SARS-ért felelős vírus genomja és a cibettörzs genomja, amelytől származott, 99%-ban azonos.”
Ennek következtében Ducroly arról számol be, hogy „a tudósok többsége most úgy véli, hogy a tobzoskáknak semmi közük sem volt a vírus megjelenéséhez”. Más állatokat kerestek, amelyek szerepet játszhattak a „köztes gazdák” fogalmában, de eddig nem találtak ilyeneket. Éppen ezért a „laboratóriumi baleset” feltevés, amelyet egyesek összeesküvés-elméletként utasítottak el, a CNRS tudósa szerint továbbra is hiteles alternatíva.
Bár erre a feltevésre sincsenek bizonyítékok, „nem lehet kizárni”, figyelembe véve azt is, hogy a denevérrel kapcsolatos vírusokat vizsgáló laboratóriumokban korábban történtek incidensek, és hogy az ezeket a vírusokat vizsgáló kínai laboratóriumok pontosan Wuhanban (Vuhanban) és annak közelében találhatók.
Összefoglalva: Ducroly megállapítja, hogy a COVID-19 vírus eredetével kapcsolatban három lehetőség áll rendelkezésre. Az első az, hogy a denevérekről az emberekre egy állat révén jutott át, amely „köztes gazdaként” szolgált. De „nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ezt az állatot nem találták meg”. A második az, hogy a COVID-19 valójában nem 2019-ben keletkezett, hanem sok éven át terjedő betegség volt az emberek körében, amelyet nem észleltek, mert az esetek ritkák voltak. Ez a második feltevés még mindig felveti azt a kérdést, hogy a vírus hogyan fertőzte meg az embereket egyáltalán, de hogy megerősítsék ezt a teóriát, azoknak az embereknek a testét, akik 2019 előtt Wuhan térségében haltak meg tüdőgyulladásban, exhumálni és elemezni kell.
A harmadik feltevés szerint az a vírus, amellyel most foglalkozunk, „egy denevérvírustól származik, amelyet a tudósok vírusgyűjtések során izoláltak, és más fajokhoz alkalmaztak állatkísérleti vizsgálatok során egy laboratóriumban, ahonnan aztán véletlenül kiszabadult”. Ez nem összeesküvés-elmélet, állítja a CNRS szakértője, és nem szabad összetéveszteni olyan elméletekkel, amelyek szerint a kínaiak biológiai fegyvert hoztak létre, vagy szándékosan fertőzték meg a világot. A CNRS nem támogatja ezeket az elméleteket. Decroly úgy véli, hogy a denevérrel kapcsolatos vírusok manipulációja törvényes tudományos kutatási célokból történhet a kínai laboratóriumokban. Úgy véli azonban, hogy különösen azért, mert a múltban már történtek incidensek, lehet, hogy a biztonsági óvintézkedések nem voltak elégségesek, és ezeket a kísérleteket túl veszélyesként le kellett volna állítani.
Amíg az 1. vagy a 2. feltevést (de a 2. egyszerűen a múltba tolja a problémát, anélkül, hogy valóban megoldaná azt) nem lehet bizonyítani, senkinek – vonja le a következtetést a francia kutató – nincs joga elvetni a 3. feltevést, mint összeesküvés-elméletet. „A SARS-CoV-2 eredetének tanulmányozása tudományos megközelítés, amely nem hasonultatható egy összeesküvés-tézishez. Sőt, teszi hozzá Decroly, ragaszkodom ahhoz a tényhez, hogy amíg a köztes gazdát nem találták meg, a tudományos közösség nem utasíthatja el a véletlenszerű kiszabadulásnak ezt a feltevését.” „A SARS-CoV-2 természetes vagy szintetikus eredetének kérdése nem függhet egy politikai menetrendtől vagy kommunikációs stratégiáktól.
Megérdemli, hogy megvizsgáljuk a rendelkezésünkre álló tudományos adatok fényében. A feltevéseinknek azt is figyelembe kell venniük, hogy mi érhető el jelenleg a virológiai laboratóriumokban; és azt a tényt, hogy egyes laboratóriumokban a potenciálisan patogén vírusok genomjának manipulálása általános gyakorlat.” A CNRS tudósa érthető módon rendkívül óvatos. De ezen az óvatosságon túl ott rejlik az a tény, hogy ha a harmadik feltevés bizonyul a leghihetőbbnek, akkor egy „potenciálisan patogén vírusokat manipuláló” kínai laboratórium által elkövetett „hiba” az oka több mint egymillió halálnak és több hónapos nehéz életnek szerte az egész világon. Kifizeti-e majd a Kínai Kommunista Párt a számlát?
Forrás: https://bitterwinter.org/covid-19-that-it-came-from-a…/…
Kép:
