Yuanzhangnak a felesége Ma császárné (Kr. u. 1332-1382) volt. Miután Zhu csatlakozott a lázadókhoz, összeházasodtak és támogatták egymást a mongol Yuan-dinasztia elleni harcok alatt. Maradtak fent olyan történetek, amelyek arról számolnak be, hogy titokban megmentette a saját ételadagját, hogy a férjének adja, bár maga is éhezett a nehéz időkben. Azonnal császárné lett, miután Zhu a Ming-dinasztia császárává nyilvánította magát Dél-Kínában.

Az ókori Kínában a tanítási módszerek néha nagyon szigorúak voltak, de nagy értéket tulajdonítottak az átfogó oktatásnak. A gyakorlati tapasztalat ugyanolyan fontos volt, mint az elmélet az osztályteremben.

Az öt híd részben az öt konfuciánus erényt jelképezi: emberség, kötelességtudat, bölcsesség, megbízhatóság és (szertartásos) illendőség. A központi híd kizárólag a császárok számára van fenntartva. Az azt szegélyező két híd a királyi család tagjai számára van fenntartva, míg a két szélső a közönséges tisztviselők számára. A hidakat jól díszítik a sárkány és főnix motívumokkal faragott márványkorlátok.

Hajnali 5 óra: Miközben a birodalmi hivatalnokok hajnali 4-kor készen álltak az udvarban, az uralkodó maga sem lustálkodott. 5 órakor kelt minden nap, hogy Buddhát tisztelje és az ősi tanokat tanulja. A reggeli és az esti imádkozás szokását Shunzi vezette be az első Qing uralkodó.

Ji Gong (Kr. u. 1130–1207) egy vagyonos családba született a Déli Song-dinasztia korai szakaszában. Tizennyolc éves korára mindkét szülőjét elvesztette. Hamarosan csatlakozott a Lingyin templomhoz, a buddhista kolostorhoz Hangzhou városban, és fiatal szerzetes lett. A Dao Ji nevet kapta, amely szó szerinti fordításban azt jelenti: „segít, és Taóval ajánlja fel a megváltást.”

A modern történelem 1963-1976 közötti, úgynevezett kulturális forradalomként ismert időszaka jellemző arra, hogy a kommunisták hogyan sajátítják ki, csavarják ki és rontják el a nyelv valódi jelentését. Ez volt ugyanis a kultúra legprecízebb ellentéte. Ha valaminek, akkor barbár kulturális rombolásnak, vagy valami hasonló néven kellene hívni.

Zhao Kuangyin (927–976) Taizu császárként vált ismertté, aki egyben a Song-dinasztia megalapítója is. Katonai vezetőként újraegyesítette Kína legnagyobb részét, méghozzá sok kis királyságból. Emberbarát uralkodónak tekinthető, aki több szólásszabadságot adott az embereknek, és fejlesztette a kormányzás számára a tehetségek kiválasztásának a rendszerét.

A Csing-dinasztia (1644–1912) zászlaja a 19. század végén elfogadott embléma volt, amely egy Azúr Sárkány-t ábrázolt egy sima sárga mezőn, a három lábú varjú piros lángoló gyöngyével a bal felső sarokban. Ez lett Kína első nemzeti zászlaja, és általában "Sárga Sárkány Zászlónak" nevezik.