Kultúra,  Történelem

Hagyományok az ókori Kínában: hogyan nevelte és tanította Kangxi császár 56 gyermekét

Az ókori Kínában a tanítási módszerek néha nagyon szigorúak voltak, de nagy értéket tulajdonítottak az átfogó oktatásnak. A gyakorlati tapasztalat ugyanolyan fontos volt, mint az elmélet az osztályteremben.

A Qing-dinasztia császárát, Kangxit (1654-1722) Kína egyik legnagyobbjának tartották. Ő volt a kínai történelem leghosszabb ideig uralkodó császára, fáradhatatlan munkás, feltaláló és író, aki igazán törődött a népével. Kína az ő uralma alatt virágzott, a birodalom a jólét és a stabilitás időszakát élte meg.

Császárnéinak és feleségeinek köszönhetően 56 gyermeke is született. Kangxi nagyon komolyan vette az oktatást és gondoskodott arról, hogy gyermekei és unokái megfelelő neveltetést kapjanak.

Gyermekeit szigorú fegyelem alatt oktatták, és a „Szabadidő nélküli szoba” nevű osztályban tanították őket.

A hosszú nyári napokon a gyerekek órái reggel 5 órakor kezdődtek. A tanárok érkeztek először és ellenőrizték a házi feladataikat. Ezután a gyerekek reggel 7-ig folytatták az órájukat. Aztán jött a császár, aki maga is néhány órával korábban felkelt és dolgozott.

~ A leckéket bekezdésenként tanulni ~

A császár véletlenszerűen kiválasztott egy szövegrészt egy könyvből, amelyet a gyerekek szívből el tudtak mondani. Tudni kell, hogy arra buzdította őket a császár, hogy tökéletesen mondják vissza ezeket. „Amikor fiatal voltam” – mondta Kangxi, „120-szor olvastam el hangosan a könyvet, majd 120-szor megismételtem. Csak akkor, amikor minden írásjegyet megjegyeztem, léptem a következő bekezdésre. A leckéket szakaszonként tanultam meg.

Reggel 9-kor Kangxi elment, hogy intézze az államügyeket, gyermekei pedig ebédig kalligráfiát gyakoroltak. Ebéd után lovaglásra és íjászatra tanították őket az udvaron.

Kangxi még a munkával telt napokon is 17 órakor újra csatlakozott hozzájuk, és nézte, ahogy gyermekei nyílvesszővel nyilakat lőnek. Célokra is lőtt velük (kiváló íjász volt).

Valójában Kangxi gyakran tanította gyermekeit az osztálytermen kívül. Vadászati ​​expedíciókra, ellenőrző túrákra és még a harcterekre is elvitte őket. Úgy vélte, hogy a gyakorlati tapasztalat ugyanolyan fontos, mint az elmélet az osztályteremben.

Kangxi szilárdan hitt az oktatásban, nemcsak gyermekei, hanem az egész birodalom számára nagy jelentőséget tulajdonított ennek. Megbízást adott egy szótár és egy enciklopédia kiadására, és elkötelezte magát az egész életen át tartó tanulás mellett, még a nyugatiakat is alkalmazta személyes oktatóként.

Még akkor is, ha gyermekei nem mindig élvezték a nevelés szigorú fegyelmét, nagyon tehetséges és sikeres felnőttekké váltak. A császári Kína utolsó dinasztiájának csúcsán császárok, politikusok, tudósok és művészek lettek.

Első megjelenés: Shen Yun Performing Arts – (német feldolgozás: nmc)

Forrás:

Történetek az ősi Kínából

https://www.epochtimes.de/china/china-kultur/traditionen-im-alten-china-wie-kaiser-kangxi-seine-56-kinder-aufzog-und-unterrichten-liess-a3319054.html?fb=1&fbclid=IwAR3Jyd5EoGSRl45NO9qV1qsZbatvkVCIO4r2wVVI-2pTbvGoojYlaHArcqo

Kép: Egy Qing dinasztiabeli festmény részlete (Part of a Qing Dynasty painting titled “Activities of the Twelve Months (The Sixth Month),” One of a set of 12 hanging scroll paintings by anonymous Qing Dynasty court artists. (Public Domain))