A város fordulatokkal teli történetéről: “A halászattal és textiliparral (gyapot, selyem) foglalkozó kisváros a 19. század közepén indult gyors növekedésnek. A britek által Kínára kényszerített első egyenlőtlen szerződés, az 1842-es nankingi béke értelmében Sanghaj nyílt város lett, kikerült a kínai joghatóság alól és megnyílt a külkereskedelem előtt. A város gyors fejlődésnek indult, és az 1930-as évekre a Távol-Kelet fontos nemzetközi gazdasági és pénzügyi központja lett. A britek után a franciák, az amerikaiak és a japánok is megkaparintottak egy-egy területet, és ezeken saját városnegyedeiket, úgynevezett koncessziós területeiket hozták létre, amelyeken a kapitulációs szerződések alapján a saját jogrendszerük érvényesült. Az óriási kereskedelemnek köszönhetően hamarosan Sanghaj lett Kína legnagyobb kikötője (Hongkong akkoriban még…

Az erény, a kedvesség és az őszinteség az ember legmagasabb rendű értékei, és ezek már az ókori Kínában is gazdagságnak számítottak. Így történt, hogy egy pénz nélküli, de erényben gazdag ember feleségül vehetett egy magas rangú lányt. Bao Xuan több mint 2000 évvel ezelőtt élt az ókori Kínában. Egy elszegényedett családból származott a nyugati Han-dinasztiából. Mentora értékelte jó jellemét és erényét, és neki adta a lányát, Shaojunt. Összeházasodtak, és a lány apja nagy hozományt adott neki. Bao szerencsésnek tartotta magát, hogy egy ilyen csodálatos menyasszonyt talált. Azt mondta neki: „Egy gazdag családba születtél, és megszoktad a luxus dolgokat. De én szegény vagyok, ilyesmit nem tudok felajánlani, nemhogy ilyen fényűző ajándékokat…

Képek: Erzsébet Nagy

A Kunqu a kínai opera egyik legrégebbi fennmaradt formája [zenés, énekes, táncos műfaj harcművészeti elemekkel (szerk. megj.)] Kunshan helyi dallamvilágából alakult ki, a XVI – XVIII. században uralta a kínai színházi előadásokat. Wang Ji-t, a Ming-dinasztia Kunqu Opera-íróját a későbbi generációk Wang Yuzhou néven is ismerik. Valamikor helyi bíró volt a Guangxi tartományi Heng prefektúrában. Az Interlocked Rings című darabja , amely Diao Chan legendáján [egy szép nő, aki a szépségét használta fel bosszúállásra a szülei halála miatt (szerk.megj.)] alapszik a Három Királyság korában, még mindig jól ismert repertoár a Kunqu színpadi műfajban. Wang Ji kimagaslóan sikeres volt a Kunqu opera elmélyítésében, és ezért „a kínai opera ősének és mesterének”…

(Chengdu, Kína) Képek: Erzsébet Nagy

Shi Kuang (i.e. 572-532) egy vak zenetanár volt a Jin királyságban, a Tavaszi és Őszi időszak alatt (i.e. 770-476). Kivételes módon játszott a Zhengen (más néven Guzhengen), egy hét húros kínai hangszeren, mely a citerák családjába tartozik. Úgy tartották, hogy virtuóz előadása olyan elragadó volt, hogy amikor meghallották a lovak, abbahagyták az evést, és elindultak a zene irányába; a madarak pedig kiejtették az ételt a csőrükből, miközben alászálltak az égből. Úgy tartották továbbá, hogy képes volt megjósolni a jó és a rossz jövőt, egy röpke zeneszámot hallgatva. Shi Kuang úgy hitte, hogy a zene hatással lehet egy állam felemelkedésére és bukására. A jó zene véleménye szerint a világegyetem természetes szabályaira…

FreeTibet Fotó: Erzsébet Nagy

Fotó: Erzsébet Nagy

Fotó: Erzsébet Nagy

Fotó: Erzsébet Nagy