Az előírások nők számára (Nǚ jiè 女誡) egy ősi kínai útmutató a hagyományos női erények ápolására. A Han-dinasztia idején egy női polihisztor Ban Zhao (班昭) által írt mű a lányok erényekre való nevelésének szükségességével foglalkozott, és hamarosan a lánynevelés tartós referenciájává vált Kínában számos későbbi dinasztia számára. Ez a sorozat a nők hagyományos erényeire valamint a család és a társadalom harmonizálásában betöltött szerepére összpontosít.
Az ókori Kínában a férj és feleség kapcsolata volt minden emberi kapcsolat legfontosabb alapja. A jin és a jang harmóniája alapján a férfi és a nő egybekelését az isteni világ által elrendezettnek tartották. Ezért a házassági fogadalom tiszteletben tartása nemcsak társadalmi ügy volt, hanem lelki kötelesség is.
A stabil házasság felépítése érdekében a régi korokban az erények ápolását és a felek szerepének szorgalmas, természeti törvények szerinti teljesítését hangsúlyozták.
„A yang jellegzetes tulajdonsága a keménység; a jin funkciója az engedékenység.
A férfit az erőért tisztelik; egy nő a szelídségének következményeként gyönyörű.”
Egy rendezett és racionális házasságban a férj kifejezetten a jang erejét testesítette meg, amelyet a feleség jin természetéből adódó, fenntartás nélküli szelídségének kellett mérsékelnie és kiegyensúlyoznia. Ennek érdekében a férfiak már fiatal koruktól kezdve szigorú oktatásban részesültek, nemcsak a hat művészet – rítusok, zene, íjászat, szekér hajtás, kalligráfia és matematika – elsajátítása érdekében, hanem legfőképpen azért, hogy kialakítsák a Konfuciusz által tanított úriemberhez méltó jellemet.
Ban Zhao instrukciói alapján a nők ápolták a yin természetüket, hogy odaadó és erényes feleségekké váljanak, és tartós házasságot alakítsanak ki.
Egy előre elrendeltetett kapcsolat
Egy kínai közmondás szerint „száz év kell egy kapcsolat kiműveléséhez, hogy ketten osztozzanak egy hajón, és ezer év, hogy ketten osztozzanak egy ágyon”. A házasságot nem lehetett félvállról venni, hiszen ez alakította a két szerencsében részesült egyén életét.
A megfelelő szertartások elvégzése és mindkét szülő jóváhagyása után a feleség elhagyta apja házát, hogy férjével éljen, aki ezután élete végéig a társa és legközelebbi hozzátartozója volt.
Egy férfi szívének elnyerése áldás volt egy nő számára. Ban Zhao mégis lebeszélte a nőket arról, hogy tartózkodással és hízelgéssel próbáljanak férjet szerezni maguknak. Éppen ellenkezőleg, az őszinte szerénység, az odaadás és a tisztességes viselkedés volt a közvetlen út a férj szívéhez.
A harmóniáról és az egyensúlyról
Ban Zhao az elfogadásról, mint a feleség legkifinomultabb tulajdonságáról beszélt. Szerénységgel párosulva a női elfogadásnak megvan az ereje, hogy feloldja a viszályt és fenntartsa a harmóniát.
A feleség alázatos és toleráns jelleme kiegyensúlyozza és mérsékli a férj domináns jang karakterét. Ha mindketten dominánsak akarnának lenni, vagy ha mindketten úgy döntenének, hogy szelídek akarnak lenni, a döntéshozatal nehéz lenne, és a harmónia elveszne. Ezért van az, hogy a hagyományos kínai kultúrában a feleség engedékeny természete a férje kiegészítőjévé teszi őt – és nem alárendeltjévé. Ez teszi lehetővé a családok és a társadalom virágzását.
Jang természetüknek megfelelően természetes módon a férfiak hozzák meg a legtöbb döntést a családban, a feleség pedig teljes szívvel támogatja azokat és együttműködik velük. Amikor a férj megszólalt, az odaadó feleségnek illett figyelmesen meghallgatnia. Ha a férj hibát vétett, a feleség gyengéden beszélte rá, hogy helyesen cselekedjen, nem pedig megdorgálta.
Írásában Ban Zhao idézett néhány verset a Változások könyvéből (Yì Jīng 易經), hogy illusztrálja azt a harmóniát, amely akkor jön létre, ha a férj és a feleség egyetértésben vannak:
„Ha két szív harmonizál,
Az egyesült erő aranyat vághat.
Szavak szívekből, melyek megegyeznek,
Illatot árasztanak, mint az orchidea.”
(I Ching, vagy a Változások könyve angol verziójából fordítva)
Tekintettel a nők rugalmas és kitartó jellemére, a feleségnek gyakran természetes hajlama az, hogy érzelmi támogatást nyújtson és tompítsa férje nehéz érzelmeit. Ha a férj dühös volt, a felesége nem haragudott viszont, hanem szelíden engedett neki; ha a férj kedves volt, a felesége is kedves volt. Így az erényes feleség táplálja a pozitív érzelmeket, és kioltja a károsakat.
Ellentétes természetük ellenére a férj és feleség közötti kapcsolat a kölcsönös tiszteleten és szereteten alapult.
„A férj és feleség közötti helyes kapcsolat alapja a harmónia és a meghittség, a házastársi szeretet pedig a megfelelő összhangon alapul.”
Az ókori Kínában a férj és a feleség díszvendégként kezelték egymást, ezzel is bizonyítva, hogy a tisztelet és az udvariasság a szilárd és tartós házasság alapja.
A gondoskodó feleségről
Gyengéd és figyelmes természetük miatt a nők hajlamosak odaadásukat szolgálatként kifejezni. Így a legtöbb emberi társadalomban és kultúrában a nők hagyományosan a gondoskodás szerepét töltik be, ezzel biztosítva, hogy a körülöttük élők, különösen a legközelebbi hozzátartozóik minden alapvető szükségletét kielégítsék. Ez még inkább így van a férjével kapcsolatban.
Egy erényes feleség soha nem hanyagolja el a férje jólétét. Hogy biztosítsa a férfi testi egészségét, gondosan elkészíti a napi ételt, és gondoskodik arról, hogy a ruházata ne csak tiszta, hanem az időjárásnak megfelelő is legyen. Ha a férje ruhája viseltessé, gondosan megjavította.
Ha a férj későn ért haza, az odaadó feleség ébren várta őt, égve tartotta a világítást és melegen tartotta az ételt. Ha a férj megbetegedett, a gondoskodó feleség minden eszközt kimerített, hogy meggyógyítsa, gondos kézzel adagolta a gyógyszereket, és imádkozott az éghez a mielőbbi gyógyulásáért.
Amikor a férj elhunyt
A hagyományos kultúra szerint a férj és a feleség egy életre szóló társak. Így ha a férj meghalt, a feleségnek eszébe sem jutott újraházasodni, hanem hátralevő életében továbbra is tisztelte őt.
„Szenteld magad a férjed családjának, tiszteld a szüleit és tanítsd a gyermekeit.
Gondosan ápold a sírját, és tartsd be az összes áldozati szertartást.”
A hagyományok szerint a kínai nők több mint öt évezreden át bizonyították, hogy a szelíd és gyengéd női természet valójában erőteljes erő, amely kiteljesíti és táplálja magát az életet. Ha egy nő elfogadja yin természetét, az nem jelenti azt, hogy feláldozza vagy lealacsonyítja magát. Éppen ellenkezőleg, ez arról szól, hogy hajlandó követni az Ég akaratát.
Ha közelebbről megvizsgáljuk a nemek közötti harmonikus kölcsönhatást, kiderül, hogy a férfiak és a nők alapvetően különböznek egymástól, mégis kiegészítik egymást. Ha az emberek letérnek a természetes útról, vagy küzdenek a szerepük megváltoztatásáért, a harmónia elvész, és a családok szétesnek. Ha azonban minden egyes ember képes lemondani és tartja magát a természetes hajlamához, a házasságok erősek lesznek, a családok és a társadalom virágzani fognak.
Megjegyzés: A cikkben szereplő idézetek Nancy Lee Swann Ban Zhao eredeti művének angol fordításából származnak.
I. rész: https://kinafokusz.hu/ban-zhao-eloirasai-a-nok-szamara-i-resz-a-mersekeltseg-es-a-szelidseg-apolasa/
Forrás:
https://www.visiontimes.com/2023/03/07/ban-zhao-on-marriage.html
