Az utóbbi időben széles körű kritikát váltottak ki a szárazföldi Kínában a gyermekkönyvekben és képeskönyvekben található, az életkornak nem megfelelő illusztrációk. Például több közösségi média-bejegyzésből kiderült, hogy a People’s Education Press által kiadott általános iskolásoknak szóló matematika tankönyvek számos illusztrációja tetoválásokat és pornográfiát, valamint obszcén tartalmakat tartalmaz. Sok szülő felháborodott és aggódott amiatt, hogy gyermekeik káros tartalmaknak vannak kitéve. https://hu.clearharmony.net/articles/a113918-Propagandaval-teli-tankonyvek-a-Kinai-Kommunista-Part-uralma-alatt.html#.Yut3BrRByUl
-
-
Kevéssé ismert történetek a történelemből: Lao-ce, Konfuciusz és Sákjamuni (2. rész)
Konfucius családneve Kong, a keresztneve Qiu, egyébként Zhongni néven is szólították. Zou Yi-ben, Chanping településen, Lu államban született Kr.e. 551-ben. Miután felnőtt, Konfuciusz egy ideig kisebb hivatalnok volt, aki a raktárkezeléséért felelt, ahol tisztességesen és precízen kezelte a pénzt és a gabonát. Később egy állattartó gazdaság vezetője is volt, és mivel jól gondozta az állatokat, ezért előléptették egy építési projekteket irányító tisztviselővé. Konfuciusz a kínai mértékrendszer szerint 9 láb 4 hüvelyk magas volt [egy láb(chi) akkoriban 20-22cm-nek felelt meg], ezért „Hosszú Embernek” nevezték, és úgy tartották, hogy különbözik másoktól. https://hu.clearharmony.net/articles/a113915-Kevesse-ismert-tortenetek-a-tortenelembol-Lao-ce-Konfuciusz-es-Sakjamuni-2-resz.html#.Yut2gbRByUm
-
Kevéssé ismert történetek a történelemből: Lao-ce, Konfuciusz és Sákjamuni (1. rész)
A tavasz és ősz korszaka óta eltelt több mint 2500 év alatt - a Buddha-iskolát leszámítva - semmi sem befolyásolta mélyebben a kínai kultúrát, mint a konfucianizmus és a Tao-iskola. Ezért a három iskola alapítóit, Sákjamunit, Konfuciuszt és Lao-cet az egymást követő nemzedékek régóta tisztelik és imádják.
-
Divatos különcségek és egészségügyi következményeik – A lábukat elkötő kínai nők számos egészségügyi komplikációt szenvedtek el!
A lábujj leszorítás egy ősi kínai szokás volt, ahol a nők lábujjaikat szorosan bepólyálták azzal a céllal, hogy a láb méretét megváltoztassák. A szokás a X.században indult el, a XX. század elejéig maradt fenn. A lábujjaikat elkötő nők számos egészségügyi komplikációt szenvedtek el, ennek ellenére sokan szívesen viselték el a kínokat a magasabb társadalmi megítélés és státus elérése érdekében. Úgy vélik, hogy a lábujj leszorító őrület Li Yu császárnak az uralkodása alatt, a Déli Tang-dinasztia idején vette kezdetét. A császár egyszer azt kérte egy ágyasától, hogy kösse hátra a lábujjait a talpa alá fehér selyem szalaggal, hogy az félhold alakúvá váljon. Megkérte, hogy így végezzen balettszerű táncot. Ez annyira elbűvölte…
-
Sákjamuni Buddha és Mára, a démon párbeszéde – legenda vagy prófécia?
A buddhista hagyomány szerint Sákjamuni Buddha egy májusi teliholdas napon született, körülbelül 2500 évvel ezelőtt. Hasonlóképpen, egy májusi teliholdas éjszakán érte el a megvilágosodást. Ismét egy májusi teliholdas napon Sákjamuni Buddha a Nirvánába ment.
-
A hála
“A hála magasabbra emel minket. Arra késztet minket, hogy meglássuk a szépséget abban, amink most van. Megünnepli az apró dolgokat. Békét talál a jelenben. Nem mond le az álmokról, és nem szégyenít meg minket, amiért többet remélünk. Nem, a hála növeli az álmaink és reményeink befogadására és kezelésére való képességünket. Arra pozicionálja a szívünket, hogy alázatosak, türelmesek, reménykedőek és kitartóak legyünk.” Danae Smith / Wondrous Life
-
Ma császárné, a Ming-dinasztia példamutató császárnéja
Yuanzhangnak a felesége Ma császárné (Kr. u. 1332-–382) volt. Miután Zhu csatlakozott a lázadókhoz, összeházasodtak és támogatták egymást a mongol Yuan-dinasztia elleni harcok alatt. Maradtak fent olyan történetek, amelyek arról számolnak be, hogy titokban megmentette a saját ételadagját, hogy a férjének adja, bár maga is éhezett a nehéz időkben. Azonnal császárné lett, miután Zhu a Ming-dinasztia császárává nyilvánította magát Dél-Kínában.
-
A kritika neheztelés nélküli elfogadása nemes szívet és nagy türelmet mutat. – kínai mondás
Fotó: Himalájai fennsík © Nagy Erzsébet
-
Állatias kizsákmányolás a kínai munkatáborokban
Eva Fu és Cathy He, Epoch Times Három évig Li Dianqi kb. 17 órát dolgozott minden egyes nap, olcsó ruhák készítésével – melltartóktól a nadrágokig – egy kínai börtönben. Fizetés nélkül dolgozott és büntetéssel nézett szembe a börtönőröktől, ha nem teljesítette a termelési kvótát. Egyik alkalommal egy nagyjából 60 munkásból álló csoport nem érte el a kvótáját, amire kényszerítették három napban egyhuzamban, ezért nem engedélyezték számukra, hogy egyenek vagy elmenjenek a mosdóba. Az őrök elektromos botokkal sokkolták a rabokat, ahányszor elbóbiskoltak. Li úgy írta le a börtönt, a Liaoning női börtönt, amely az északkelet kínai Liaoning tartományi Shenyang városban található, mint „egy nem emberek számára való hely”. „Letartóztatnak és dolgoznod…
-
Lélekkeresés – spirituális létezésünk felfedezése
Az elmúlt évtizedekben olyan esetek kerültek felszínre, amelyekben többen megtapasztalták a túlvilági életet. Ez arra késztette a tudósokat, hogy elgondolkodjanak a spirituális létezésünkön, és újraértékeljék a lélek létezésének a lehetőségét. A lélek létezése régóta vita tárgya. Míg a materialista nézetek azt állítják, hogy a gondolatainkat és az ötleteinket az agy hozza létre, mások azzal érvelnek, hogy az emberi tudat túllép a kézzelfogható világunkon, érdekes bizonyítékokkal szolgálva a spirituális létezésünkre. Az elmúlt évtizedekben olyan esetek kerültek napvilágra, amelyekben egyének – spirituális hittel és anélkül – megtapasztalták a túlvilági életet. Erre válaszul a tudományos közösség adatokat gyűjtött, hogy értelmet adjon a szokatlan jelenségeknek, és elméleteket alkosson olyan valóságok létezéséről, amelyeket érzékszerveink még…
