Kommentár cikk / Chen Simin írása
“A KKP monopóliuma a kínai ultramaraton tragédiák mögött”
Huszonegy ember halt meg egy hegyi ultramaratonon Északnyugat-Kínában, miután szélsőséges időjárási körülmények sújtották a magaslati versenyt – jelentette be a kínai kommunista rezsim május 23-án.
A 100 kilométeres hegyi versenyt május 22-én tartották a Sárga-folyó Kőerdő turisztikai helyszínén, a Gansu tartománybeli Baiyin városban, amikor jégeső, fagyos eső és viharos szél kezdett el pusztítani, ami a 172 résztvevőből 21 halálos áldozatot követelt. A halálos áldozatok között volt Liang Jing, egy ismert futó, aki megnyert egy 100 kilométeres versenyt Ningbóban, és Huang Guanjun, a 2019-es kínai nemzeti paralimpiai játékok hallássérült futóinak maratoni bajnoka.
A Gansu és Yunnan maraton halálos áldozatai
Csak e hónap első hetében két másik maratoni halálesetről is beszámoltak. Május 5-én egy sanghaji székhelyű vállalat egyik vezetője hunyt el hirtelen szívmegállástól a Gansu tartománybeli Guazhouban rendezett sivatagi maraton futása közben – adta hírül a kínai közösségi média, a Weibo. Május 6-án pedig egy Yang Lijie nevű futó halt meg egy másik hegyi ultramaratonon a Yunnan tartománybeli Zhaotong városban – jelentette a Sohu kínai hírportál.
A NetEase kínai hírportál szerint az idei májusi ünnepek alatt, május 1. és május 5. között legalább 15 maratont rendeztek Kínában. Az ezt megelőző héten pedig április 24-én Pekingben mintegy 10 ezer résztvevővel rendeztek maratont, április 19-én pedig a Jiangsu tartománybeli Huai’anban rendeztek egyet.
Emellett a „Run China”, a Kínai Atlétikai Szövetség (CAA) és a CCTV állami média által közösen szervezett országos éves maratonsorozat idén eddig összesen 24 eseményt jelentett Kína különböző városaiban – közölte a Xinhua állami média.
Visszatekintve, a maratonok eredetileg egyfajta hiánypótló eseménynek számítottak, de 2010 óta – a járvány miatt 2020 kivételével – óriási népszerűségnek örvendenek Kínában. A CAA által kiadott „2019 China Marathon Blue Book” című hivatalos dokumentumból kiderül, hogy a maratoni versenyeken résztvevők száma 2019-ben meghaladta a 7 milliót, míg a maratonhoz kapcsolódó versenyek száma a 2010-es 13-ról 2019-re 1828-ra nőtt, ami elképesztő, 140-szeres növekedést jelent – írja a Sina kínai hírportál.
A maratoni versenyek az elmúlt években virágzásnak indultak Kína-szerte, és egy egész, több tízmilliárd dolláros hazai maratoni iparágat hoztak létre. Bár a legtöbb hazai maratoni verseny a szponzorok díjaira támaszkodhat, a versenyek üzemeltetői további bevételeket generálhatnak azáltal, hogy regisztrációs díjakat szednek a hétköznapi futóktól. Az adott verseny hosszától függően a díjak 2018-ban 12,00 és 37,00 dollár között mozogtak. Csak a regisztrációs díjakból 2019-ben több százmillió dollár is befolyhatott. A CAA jelentése szerint a maratoni ipar teljes éves hazai teljesítménye 2018-ban elérte a 11,4 milliárd dollárt, és tovább növekszik.
Egy maratoni esemény nyereséges a rendezvény üzemeltetője számára, és nagy üzletet hoz a vendéglátó városba, ami fellendíti a helyi gazdaságot, beleértve az éttermi, idegenforgalmi és kiskereskedelmi ágazatot. Vegyük például a délkelet-kínai Fujian tartományban található Xiamen városát: a statisztikák szerint a Xiamen Maraton 2017-ben több mint 92 millió dollárral növelte a város üzleti bevételeit a Sina szerint.
Könnyen érthető tehát, hogy a kínai városi önkormányzatok miért szeretnének maratoni versenyeket rendezni.
A KKP monopóliuma
A más országokban megrendezett maratonokkal ellentétben a Kínában zajló maratonok mind Peking és a kínai kommunista rezsim helyi hatóságainak ellenőrzése alatt állnak, ami azt jelenti, hogy a magánvállalkozásoknak nem könnyű szeletet kapniuk a nagy tortából, amely egyre nagyobb lesz.
Ami a központi hatóságokat illeti, az állami CAA hivatalos szervezőként még mindig a legtöbb eseményt ellenőrzi. Például a CAA-val közös vállalkozás keretében a China Olympic Road Race Sports Management nemcsak az éves pekingi maraton megrendezéséért felelős, hanem a helyi nagyszabású maratoni események üzemeltetési jogait is megszerezte, mint például az idén áprilisban megrendezett Huai’an Maraton, amelynek nyertes pályázata 1,22 millió dollár volt.
A helyi hatóságok azonban a versenyek szervezőivé is válhatnak, amelyeket olyan vállalatok vagy szervezetek működtetnek, amelyek vagy a helyi hatóságok irányítása alatt állnak, vagy szoros kapcsolatban állnak velük.
Például a közelmúltban megrendezett gansui ultramaratont a Gansu tartománybeli Baiyin önkormányzata szervezte, és Jingtai megye adott otthont neki. Az eseményt a Gansu Shengjing, egy olyan cég működtette, amely számos önkormányzati projektet vállal.
Május 23-án egy sajtótájékoztatón Zhang Xuchen, Baiyin város pártbizottságának helyettes titkára és Baiyin polgármestere az esetet közbiztonsági problémának minősítette, amelyet a helyi időjárás hirtelen megváltozása okozott.
Bár a kínai média általában úgy véli, hogy a szélsőséges időjárást nem lehetett volna elkerülni, mégsem vonta felelősségre a szervezőt, amiért nem tett óvintézkedéseket a futók biztonsága érdekében. Az áldozatok ilyen magas száma miatt a versenyt a szélsőséges időjárás okozta természeti katasztrófának lehetett beállítani, de valójában az egy ember okozta katasztrófa volt, amelyet a szervező rendkívüli hanyagsága okozott.
A hegyi ultramaratonon többen haltak meg, mint a régiót nemrégiben sújtó földrengésben. A kritikusok rendkívüli hanyagsággal vádolták a hatóságokat, mert meg kellett volna becsülniük az emberi életeket, és több pénzt kellett volna költeniük a biztonsági intézkedések megerősítésére, vagy egyszerűen le kellett volna mondaniuk a versenyt az időjárási előrejelzések alapján. Huang egyik közeli barátja azt mondta: „Süketnéma volt, és még segítséget sem tudott hívni”.
A résztvevők biztonságát és egészségét semmibe vevő maratonszervezőkről és házigazdákról szót ejtve a pekingi tisztviselőket is felelősségre kell vonni.
A legfrissebb példa erre, hogy május 23-án a pekingi meteorológiai hivatal figyelmeztetést adott ki, hogy a legtöbb területen ködös és poros időjárás várható, a minimális látótávolság mindössze 2-3 mérföld. Ennek ellenére a pekingi maraton még aznap elkezdődött, és több tízezer futó vett részt rajta veszélyes körülmények között.
2014-ben egy pekingi nemzetközi maratonon a PM2.5 skála, amely a köbméterenkénti mikrogrammnyi szálló por mennyiségét méri, a világszervezet által egészségesnek tartott 25 mikrogrammhoz képest 344-re emelkedett. A résztvevők tízezreinek kellett gázálarcot viselniük, dacolva a fojtogató szmoggal, amely ismét ellepte a fővárost. A kínai netezők bírálták a szervezőt, amiért a ködös előrejelzés ismerete ellenére ragaszkodott a verseny megtartásához, és teljesen figyelmen kívül hagyta a futók egészségét fenyegető veszélyeket. Néhány csalódott futó „szmogathlon”-nak nevezte el a versenyt.
A kínai kommunista rezsim a mozgatórugója a kínai nemzeti maratoni „rohamnak”, és ennek az úgynevezett maratoni gazdaságnak, mely egy monopolisztikus üzlet – az állami CAA-tól az összes helyi önkormányzatig.
Azonban, ahogyan azt néhány hazai médium megírta, a profit és a pénz által vezérelt viselkedés, amely ezzel együtt jár, eltér a maraton eredeti céljától, amely eredetileg az egészség előmozdításáról szólt. A rossz biztonsági előírások és a hirtelen halálesetek csak a jéghegy csúcsát jelentik az országos maratoni „roham” káoszában.
Forrás:
