The Epoch Times: A szeretett politikai reformer, Hu Yaobang hirtelen halálát követően 1989. április 22-én 200 000 diák gyűlt össze a pekingi Tienanmen téren, hogy várja a Hu holttestét szállító halottaskocsit – de az sosem érkezett meg. A diákok tömege feldühödött, és a szabadság iránti égő vágyukat már nem lehetett megfékezni.
A következő hetekben a Tienanmen teret elfoglalták ezek a diáktüntetők, akiknek az volt a célja, hogy valóra váltsák álmukat, hogy megszabadítsák az országot a kommunista zsarnokságtól, és demokratikus reformokat hozzanak Kínába.
Erőszakmentes tüntetésük talán a remény csillogását hozta – egészen addig, amíg a hadsereg be nem vonult. A hadiállapotot abban az évben május 20-án hirdették ki, de mi késztette a hadsereget arra, hogy június 4-én hirtelen gyilkos tombolásba kezdjen?
1. Tömeggyilkosságokat követett el a kínai rezsim
A Kínai Kommunista Párt (KKP) legalább 10 454 embert gyilkolt meg tömegesen a Tienanmen téren a Kínai Államtanács egy meg nem nevezett forrása szerint. Ez a szám jóval nagyobb, mint a hivatalos halálos áldozatok száma, amely 200.
1989. június 4-én a diákokat tömegesen lőtték agyon, és tankok „kaszálták le” őket. „APC-k (páncélozott személyszállító járművek) ezután újra és újra átgázoltak a holttesteken, hogy „pitét” készítsenek, a maradványokat pedig buldózerrel gyűjtötték össze. A maradványokat elégették, majd a csatornába slagolták” – olvasható egy részlete egy titkosítás alól feloldott nyilatkozatnak, amelyet Alan Donald, Nagy-Britannia kínai nagykövete szerzett meg 1989-ben. (https://www.theepochtimes.com/at-least-10000-killed)
Még mindig nem erősítették meg, hogy hány embert mészároltak le a diákok fegyvertelen tüntetése alatt és után.
2. A főkolompos még mindig életben van
Amellett, hogy a hadsereg tankokkal gyalulta le a diákokat, a becsapódáskor kitáguló, nagy robbanóerejű lövedékeket, más néven dum-dum golyókat lőtt ki – amelyeket a Genfi Egyezmény tilt -, hogy a lehető legártalmasabb módon ölje meg a diákokat.
A kérdés továbbra is fennáll: miféle ember rendelhette el a szabadságot kereső civilek ilyen brutális tömeggyilkosságát?
A párt egykori legfőbb vezetőjét, Teng Hsziao-pinget lenyűgözte Csiang Cö-min vaskalapos javaslata, hogy a hadsereget használja a diákok elleni fellépéshez, és a sanghaji pártfőnökből a KKP főtitkárává léptette elő néhány nappal a Tienanmen téri mészárlás előtt, szabad kezet adva neki, hogy azt tegyen, amit akar.
Csiang Cö-min, a mészárlás kitervelője, június 4-én utasította a hadsereget, hogy hajtsa végre véres stratégiáját. A „Mennyei béke tere” hirtelen a földi pokollá változott.
3. A hatalommal való kíméletlen visszaélés
A Tienanmen téri mészárlás csak a kezdete volt Csiang kíméletlen hatalommal való visszaélésének. A legszörnyűbb bűnöket követte el, amelyek nem bírták el a napvilágot. A véres mészárlás nyomán Csiang Teng ideális utódja lett a következő pártfőnöki poszton, amelyet Csiang 1993-ban szerzett meg.
Csiang, a marxista keményvonalas és a KGB távol-keleti irodájának volt vezető kémje, még csak most kezdte megmutatni igazi arcát, amikor 1989-ben elrendelte a diákok lemészárlását – ezután még véresebb akciókat szervezett.
1999-ben Csiang megpróbálta felszámolni a Fálun Gongot – egy ősi spirituális gyakorlatot, amely az „őszinteség, az együttérzés és a türelem” egyetemes értékeiben gyökerezik – miután az azt gyakorló emberek száma az akkori állami jelentések szerint mintegy 100 millióra nőtt, ami meghaladta az akkor 70 millió párttag számát.
Csiang fennhatósága alatt trükkös félretájékoztatási kampány özönlötte el Kínát, amely a közvéleményt a Fálun Gong ellen fordította azáltal, hogy a spirituális gyakorlatot szélsőséges rágalmaknak vetette alá – beleértve a hírhedt, megrendezett „önégetési jelenetet”, amely valójában egy csaló és lejárató akció volt a Tienanmen téren (https://www.falsefire.com/en/), és amely nagyon sikeresen megtévesztette az egész nemzetet.
A propaganda előkészítette az utat Csiang következő fázisa előtt: azon meditálók erőszakos „átalakítása” vagy „megsemmisítése”, akik nem voltak hajlandóak feladni a gyakorlatot.
Csiang népirtó politikájára válaszul – amelyről úgy vélik, hogy széleskörű, de nem meghatározható számú államilag jóváhagyott gyilkosságot okozott, beleértve az erőszakos szervkereskedelemmel kapcsolatos gyilkosságokat is – azóta több mint 209 000 pert indítottak Csiang ellen, ami őt a történelem legtöbbet perelt diktátorává teszi.
4. Titokban tartott, borzalmas beszámolók
A Blacklock’s riportere az információhoz való hozzáférésről szóló törvények révén jutott hozzá titkos telexüzenetekhez, amelyek arról szóltak, hogy milyen borzalmas beszámolók történtek valójában 1989. június 4-én a Tiananmen téren. (https://www.theepochtimes.com/cables-reveal-canadian-officials-dark-views-on-1989-tiananmen-square-massacre)
„Egy idős nő letérdelt a katonák elé, és a diákokért könyörgött; a katonák megölték” – jelentette akkoriban a pekingi kanadai nagykövetség.
A Blacklock’s írja: „Egy fiút láttak, amint megpróbált menekülni, kezében egy nővel, aki egy 2 éves gyermeket tartott a babakocsiban, és egy tank elgázolta.
„A tank megfordult és szétmaszatolta őket.
„A katonák addig lőttek géppisztolyokkal, amíg a lőszer ki nem fogyott.”
Olyan hihetetlen mennyiségű golyót lőttek ki civilekre a Tienanmen téren, hogy „a golyók a közeli házakban pattantak vissza, sok lakót megölve”.
„A nagykövetség a gyilkosságokat „kegyetlenül irgalmatlannak” minősítette” – írja a Blacklock’s Reporter.
„Most a kegyetlen elnyomás időszakába lépnek, amelynek során a feljelentések és az üldöztetéstől való félelem terrorizálja a lakosságot” – olvasható egy másik megszerzett táviratban.
Diplomaták hozzátették, hogy a mészárlást követően mintegy 1000 kivégzésre került sor, de a pontos számadatot nem erősítették meg. „Valószínűleg azt gondolták, hogy néhány száz vagy ezer ember lemészárlása meggyőzi a lakosságot, hogy ne folytassák a tiltakozásukat. Úgy tűnik, ez bejött” – olvasható a diplomaták nyilatkozatában.
A HK01 hírportál birtokába jutott titkos brit távirat további részleteket árul el a Shanxi tartomány 27 hadseregének aznap elkövetett bűntetteiről. (https://www.hk01.com/…/%E5%85%AD%E5%9B%9B%E5%AF%86%E6…)
„A 27-es hadsereg elrendelte, hogy ne kíméljenek senkit, és lelőtték a sebesült SMR katonákat. Négy sebesült diáklány könyörgött az életéért, de szuronnyal szúrták le őket. Egy 3 éves kislány megsérült, de az édesanyját lelőtték, amikor a segítségére sietett, ahogy hat másik lányt is, akik megpróbálták ezt”.”
„Ezer túlélőnek azt mondták, hogy a Zhengyi Lu-n keresztül menekülhetnek, de aztán a speciálisan előkészített M/G (géppuska) állások elkaszálták őket.”
5. Június 4: A mai Kínában rendkívüli tabu téma
A Tienanmen téri mészárlásról beszélni, vagy akár csak megemlíteni a „június 4.” vagy „6.4.” szót, már rendkívül kockázatos.
2007-ben Zhang Zhongshun, a Yantai Egyetem oktatója megmutatta az osztályának a mészárlásról készült videót, amelyet egy tengerentúli weboldalról szerzett. Ezt követően 2008. február 28-án Laishan város bírósága három évre börtönbe zárta.
„Úgy képzeltem, hogy a legrosszabb eset csak az lesz, hogy az egyetem elnöke egy megbeszélésen a kollégáim előtt kritizál engem. Nem gondoltam volna, hogy a kommunista rezsim bebörtönöz” – mondta Zhang a The Epoch Timesnak egy interjúban, miután kiszabadult a fogságból.
„Az is törvénytelen, ha egy történelmi eseményt beemelek az előadásomba?” – kérdezte.
Ki meri ezt Kínában vitára bocsátani, ismerve a következményeket? Vajon a jelenlegi kínai vezetők orvosolják a problémát, és bíróság elé állítják Csiang Cö-mint a bűnök eme súlyos sorozatai miatt?
Ezt csak az idő fogja megmutatni.
Forrás: (A cikk számos történelmi fotót tartalmaz és az összes eredeti linket is, érdemes külön is megnyitni.)
Kép:
Soldiers in Tiananmen Square in 1989. File Photo: Apple Daily.
