Visiontimes.net: A Huawei kínai, csúcstechnológiákkal foglalkozó vállalat vezető szerepet óhajt betölteni az 5G globális terjeszkedésében. Egyre több ország vonja azonban kétségbe a vállalat függetlenségét a kínai kommunista rendszertől, és a kémkedés tekintetében magas biztonsági kockázattól tart. De nemcsak a biztonsági kérdést kell tisztázni. A Huawei nagy szerepet játszik a megfigyelő állam rendszerének kiterjesztésében Kínában és az ehhez kapcsolódó emberi jogi jogsértésekben.
Milyen világnézetet vásárolunk meg a Huawei-el? Elmondható, hogy az, aki kínai társaságokkal üzletel, az a Kínai Kommunista Párttal is üzletet köt.
A koronavírus járvány egyelőre nem befolyásolta a kínai cég gazdasági sikerét. Tavasszal a Huawei megelőzte koreai versenytársát, a Samsungot, mint a világ legnagyobb okostelefongyártóját, és 2020 első felében csaknem 60 milliárd eurós árbevételt ért el – ez több mint 13 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest – írja a Tagesschau.de.
Azonban a csúcstechnológiai óriás egyre nagyobb nyomás alatt áll, és legalábbis az okostelefon szektorban a Huawei-t komoly veszteségek fenyegetik. A jelenlegi amerikai szankciók miatt a Huawei alig képes biztosítani a processzor chipeket és ezáltal a gyártást. A piaci megfigyelők a piaci részesedés nagyarányú csökkenésére vagy akár az okostelefon gyártás végére számítanak a kínai csoportot illetően.
Fokozódó bizalmatlanság
Az USA-val folytatott kereskedelmi háború mellett a kínai vállalat egyre inkább érzi a többi demokratikus állam bizalmatlanságát is. Ez különösen igaz az 5G hálózat globális terjeszkedésére, amelyben a Huawei technológiai vezetőnek számít. Félő, hogy Kína diktatórikus rendszere nem kívánt hatással lesz a fontos kommunikációs infrastruktúrára és a kémtevékenységekre.
Ausztrália, Nagy-Britannia, Új-Zéland, Japán, Tajvan és az Egyesült Államok mellett most Svédország is bejelentette, hogy kizárja a Huawei-t az 5G-hálózat bővítéséből. A nyugati titkosszolgálatok és a szakértők magas biztonsági kockázatot látnak minden kínai csúcstechnológiai vállalatban, beleértve a ZTE high-tech vállalatot is. A Tagesschau szerint a stockholmi távközlési hatóság Kínát „a legnagyobb Svédországot fenyegető veszélynek” nevezte.
A kínai állam és a pártvezetés negatív következményekkel fenyegette meg a kínai-svéd vállalatokat, arra az esetre, ha a svéd kormány nem gondolja át újra a döntést.
A Huawei igyekszik áldozatnak bemutatni magát „egy olyan amerikai kampányban, amely folyamatosan aláássa ennek a nagy országnak [Kína] a puha és kemény politikai hatalmát, és mind azt a jót, amelyet az egész világ számára tehet” – mondta a cég szóvivője az EURACTIV.com-nak. A vezetőség hangsúlyozza, hogy ez egy magán és független vállalat.
Sok szakértő ezzel ellentétes véleményen van. Kína életének minden területén a KKP mondja ki az utolsó szót, különösen gazdasági téren – mondta a napi híreknek a Canberra-i Kínai Politikai Központ igazgatója, Adam Ni.
A Német Szövetségi Hírszerzőszolgálat (BND) figyelmeztetett a Huawei kínai kormánytól való függésére. Bruno Kahl, a BND elnöke szerint a kínai vállalatok jogilag kénytelenek együttműködni a KKP-val, ezért nem lehet megbízni bennük.
A Huawei sötét oldala
Thomas Reichart, német újságíró, aki hosszú ideje a ZDF Kína-tudósítója, így értékelte a Huawei KKP-tól való függetlenségének ügyét: „Végül is nem mindegy, hogy mit ígér a Huawei? Kínában egyetlen vállalat, sem állami, sem magán, nem térhet ki a kormány és a mindenható kommunista párt kívánságai elől. Amit Peking megrendel, annak a Huawei engedelmeskedni fog.”
De nemcsak a biztonsági kérdés jelent problémát az újságíró számára, sokkal inkább figyelembe kell azt is venni, hogy a Huawei milyen szerepet játszik a jelenlegi emberi jogi jogsértésekben Kínában.
Az újságírót a legutóbbi hszincsiangi látogatása óta különösen aggasztja az a tény, hogy a Huawei úgy tesz, mintha „csak egy kínai high-tech vállalat lenne” nyugaton, és ezzel egyidejűleg Hszincsiang -ban felépíti azt a megfigyelési technológiát, amellyel az ujgurokat elnyomják és fogvatartják.
Hszincsiang mindennapjait talpig felfegyverzett rendőrök, folyamatos személyi ellenőrzés és kihallgatások jellemzik, minden sarkon megfigyelő kamerák vannak. Mindenhol – legyen az buszon vagy a szállodában – fényképeket készítenek és adatokat gyűjtenek. Az okostelefonokat is összegyűjtik és a tárolt fájlokat ellenőrzik. A mindennapi élet szinte teljes felügyelete mellett Kína valószínűleg több mint egymillió embert tart őrizetben az úgynevezett átnevelési központokban, amelyeket a kritikusok koncentrációs táboroknak is neveznek.
Ez a vállalatcsoport „nagyon csúnya és nagyon sötét oldala” – mondta Reichart. Ezt az oldalát akkor is figyelembe kell venni, amikor mérlegeljük a nemzeti infrastruktúra fontos részének átadását a Huawei számára, amikor az 5G hálózatot fejlesztjük Németországban.
Ez egy erkölcsi kérdés: A Huawei-el üzletet kötni az valójában annyi, mint a kommunista párttal üzletelni.
A kínai tisztviselők és üzletemberek barátságos viselkedése Kína nyitási politikája során sok nyugati politikus számára reményt adott, hogy Kína is profitál a közös megállapodásokból és egy demokratikus országgá fejlődik. A Kína által az elmúlt harminc évben kialakított számos külföldi üzleti kapcsolat viszont a másik oldalról óriási nyomáspotenciált jelent Peking számára.
A kínai kormány felé irányuló kritikus hangokra válaszul adott fokozott agresszív viselkedés megmutatja, hogy mi a KKP tényleges célja. A kínai vállalatok 5G-s világméretű terjeszkedésével pedig teljesen új globális megfigyelési, kémkedési és zsarolási lehetőségek merülhetnek fel.
A német politikusok és vállalatok még most is feltűnően engedelmeskednek a KKP-nak, amikor valami szembe megy a kínai „partnerek” elképzeléseivel. Például Dieter Zetsche, a Daimler korábbi igazgatósági elnöke személyesen kért bocsánatot a kínai kormánytól, miután Kína panaszt tett, hogy a Dalai Lámát megemlíti a cég egy hirdetésben. Ilyenkor az üzlet az erkölcs felett áll?
Egy online beszélgetős showban, „A sárkány tüze” című könyvével kapcsolatban adott interjúban Thomas Reichart rámutat, hogy a kínai globális fellendülés által kínált sok esély és lehetőség mellett léteznek olyan „kemény és kellemetlen igazságok” is, amelyre az ember túl kevés figyelmet fordít a Kínával való kapcsolata során.
Túl sokáig nevettek a kínaiakon, és azt gondolták, hogy Kína „rendben van, velük lehet pénzt keresni” – mondta Reichart. De nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy itt olyan megfigyelő állammal van dolgunk, amely például teljesen intoleráns a kisebbségekkel szemben. Aggódnunk kell azért, ami Kína gazdasági sikereivel együtt terjed a határain túl is. Reichart, aki több évet Kínában élt családjával, úgy látja, hogy az ázsiai ország „versenyben áll a demokráciákkal”. A KKP célja, hogy „bebizonyítsa a világ számára, hogy a kommunista párt uralma alatt működő diktatúra sikeresebb, hatékonyabb és alapvetően jobb kormányzási forma, mint ezek a vitákban állandóan elakadt és annyira bürokratikus demokráciák”.
Ezt a nézetet osztja a Zöld Párt politikusa, Margarete Bause is az „Anne Will” beszélgetős műsorban: „Kína nemcsak egy gazdaságilag erős vetélytárs, Kína a gazdasági erejével nagyon agresszíven megpróbálja megkérdőjelezni a demokratikus rendszerünket.”
Kristin Shi-Kuper politológus egy televíziós beszélgetés során megjegyezte, hogy a kereskedelem révén a múltban sem történt semmi változás. A vitapartner, Peter Altmaier (CDU) gazdasági miniszter elárulta, hogy a globálisan összefonódó gazdaság és az elvárt értékek egyértelmű elkülönítése mellett áll. A gazdasági kapcsolatok nem korlátozódhatnak az emberi jogokat tiszteletben tartó államokra.
Shi-Kuper számára illúzió, hogy az értékek és a közgazdaságtan elválaszthatók egymástól. Shi-Kuper szerint a jelenlegi események azt mutatják, hogy Kína önkényesen manipulálja a jogállamiságot, az emberi jogok és az üzleti vállalkozások közötti kapcsolatot. Például a hongkongi külföldi cégeket nyomás alá helyeznék, ha az alkalmazottak tüntetni mennének.
A Társaság a Veszélyeztetett Népekért (STP) úgy látja, hogy a Huawei függetlenségének hiányát a cégalapító Ren Zhengfei korábbi kapcsolata a kínai hadsereggel, valamint a nagyvonalú állami pénzügyi injekciók is megerősítik. Ezek állítólag csak 2016-ban feltétel nélküli 190 millió dollárról szóltak, valamint további 10 milliárd dollárt jelentettek a kínai fejlesztési bankoktól. Az STP online petíciót indított Jochen Homannhoz, a Szövetségi Hálózati Ügynökségének elnökéhez, hogy megakadályozza a Huawei részvételét a német mobiltelefon szolgáltatásokban.
Ez többről szól, mint önvezető autókról
A nyugati országokban az 5G az önvezető autókkal, az orvostechnika és a háztartási elektronika új lehetőségeivel társul. A kínai kormány számára azonban ez a várva várt lehetőség a lakosság valós idejű teljes figyelemmel kísérésére ad lehetőséget a terrorizmus, a szélsőségek és a szeparatizmus elleni küzdelemben.
Hogy mi tartozik ezekbe a kategóriákba, természetesen a rezsim a saját szabályai szerint határozza meg. A hongkongi demokrácia mozgalom ezt első kézből tapasztalja. Hogy mennyire tér el az emberi jogok nyugati felfogása a kínaitól, az már a kínai média Hszincsiangról szóló tudósításaiból is kiderül. Ezekben Hszincsiangot úgy dicsérik, mint az emberi jogok védelmének mintapéldáját.
Még akkor is, ha a Huawei mindent megtesz a biztonsági ígéretének érdekében, minden oldalt figyelembe kell venni. Aggodalomra adhat okot, hogy azokban a nyugati országokban, ahol az 5G alaptechnológiában hiányzik a know-how, nehezen lehet felmérni a felhasznált komponensek biztonságát. Kinek lenne ideje és tudása az összes programkód ellenőrzésére, ha a Huawei rövid időn belül bejelentené, hogy új biztonsági szoftvert kell telepíteni?
Forrás: https://www.visiontimes.net/die-moralischen-und…/
Kép: iStock, 1151093289/pongvit
