Egy gazdának a szomszédja egy vadász volt, akinek vadászkutyái voltak. A kutyafalkát nem tartották rendezett helyen, és gyakran átugrottak a kerítésen, hogy levadásszák a gazda kis bárányait. A gazda ezután megkérte szomszédját, hogy tartsa távol a kutyákat a bárányoktól. A szomszéd beleegyezett, de úgy tűnt, neki nem igazán számít ez az ügy. Néhány nappal később a kutyák ismét átugrottak a kerítésen a szomszéd bárányaihoz, és néhányukat megtámadták és megsebesítették.
A gazda már nem akarta tétlenül nézni a kutyákat, és bement a városba egy bíróhoz. A panasz meghallgatása után a bíró azt mondta a kérelmezőnek: „Természetesen megbüntethetem ezt a vadászt, és elrendelhetem, hogy zárja be a kutyáit. De ez azt jelentené, hogy elveszíti egy barátját, és egy ellenséget kap a helyére. Inkább egy ellenséget vagy egy barátot szeretne szomszédnak? ”„ Természetesen inkább egy barátot szeretnék szomszédnak! ”- válaszolta a bárányok tulajdonosa.
“Remek, kínálok egy megoldást a problémára, így bárányai biztonságban lehetnek, és barátságos szomszédja is megmarad.” – javasolta a bíró. Amikor a gazda meghallotta a bíró javaslatát, azonnal beleegyezett.
A gazda hazatért, és egyből megkezdte a bölcs bíró javaslatának végrehajtását. Fogta a három legszebb bárányát, elment velük a szomszédjához, a vadászhoz, és az állatokat a vadász fiainak adta. A vadász gyermekei rendkívül örültek ezeknek a bárányoknak. Minden nap sokat játszottak velük. A fia bárányainak védelme érdekében a vadász egy nagy ketrecet épített, amelybe bezárta a kutyákat. Azóta a gazda bárányait a szomszéd vadászkutyái soha sem támadták meg újra.
Hálából a fiainak adott ajándékért a vadász mindenféle vadat hozott a gazda számára, amelyet elejtett. Cserébe a gazda megköszönte, és birkahúst és sajtot adott neki. A szomszédok így lassan nagyon jó barátok lettek.
Kínában régen azt mondták, hogy az embereket a leginkább a kedvesség és a barátságosság révén lehet meggyőzni egyvalamiről.
Forrás: Történetek az ősi Kínából
Kép: www.zhangcuiying.org
