Miközben Peking a zéró tolerancia politikáját alkalmazza a rosszul viselkedő sztárokkal és követőikkel szemben, Kína-szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a kínai rajongói közösséggel szembeni intolerancia egy modernkori kulturális forradalomra vet fényt.
Nemrégiben a kínai adóhatóságok 46 millió dollárra büntették az olasz Prada luxusmárka korábbi márkanagykövetét, Zheng Shuangot adócsalás miatt, egy januári béranyabotrányt követően. Ez azt követően történt, hogy augusztus közepén letartóztatták a kanadai-kínai popsztárt, Kris Wu-t nemi erőszak vádja miatt, valamint bojkottálták a milliárdos színésznőt, Zhao Wei-t.
A kínai szabályozó hatóságok szerint a lépés célja a hírességek „kaotikus” rajongói kultúrájának helyreigazítása volt.
Több kínai állami média, köztük a People’s Daily, a Hszinhua és a CCTV, vasárnap kiemelte a „Mindenki érezheti, hogy mélyreható változás van folyamatban” című online cikket.
„Ez a mélyreható változás egyben visszatérés a szocializmus természete felé” – állítja a cikk, kiemelve, hogy aki szembemegy a tendenciával, azt félreállítják.
Tian Yuan, az Egyesült Államokban élő kínai ügyek kommentátora mégis a „második kulturális forradalom” jelének vette az úgynevezett „mélyreható változásokat” a The Epoch Times-nak nemrégiben adott interjújában.
„Harc a földbirtokosok ellen és a föld elosztása; a gazdagok megölése és a vagyon elrablása” – ezt szokta csinálni a kormányzó párt, mondta Tian.
A kulturális forradalom előtt, az 1920-as évek végén földreformot hajtottak végre, hogy olyan tervezet megalkotását szorgalmazzák, amely biztosítja, hogy „mindenkinek legyen földje, amin gazdálkodhat”. A reformintézkedések értelmében a földtulajdonosokat „zsarnoknak” minősítették, akik megérdemelték a halált. A kulturális forradalom után a Kínai Kommunista Párt (KKP) köz- és magánszféra közötti partnerségeket hozott létre a politikai ellenfelek és a gazdag kapitalisták kiirtására.
A közelmúltban, augusztus 17-én a legfelsőbb vezetőkkel tartott gazdasági tervezési találkozón Hszi Csin-ping, a KKP vezetője a „túlzottan magas jövedelmek” újraszabályozására és a tiltott nyereségek felszámolására szólított fel a „közös jólét” előmozdítása érdekében.
Egy nappal később a Tencent kínai internetes óriásvállalat 7,7 milliárd dollárt ígért a kormány vagyonelosztási törekvéseinek a visszhangozására. Augusztus 24-én a Pinduoduo kínai e-kereskedelmi platform szintén megígérte, hogy 1,6 milliárd dollárt ad vissza a társadalomnak.
A kínai Alibaba Group szeptember 2-án bejelentette, hogy 2025-ig 15,5 milliárd dollárt fektet be a kezdeményezés támogatására, ezzel a legújabb vállalati óriás lett, amely garantálja a támogatást.
Chen Guangcheng ügyvéd és emberi jogi ügyvéd szerint a kínai helyrehozó intézkedések új fordulója a nép nevében rabolja ki a gazdagokat, de a népnek nincs joga nyomon követni, hogy a pénz valójában hová kerül.
Írta:
Rita Li a The Epoch Times riportere, Kínával kapcsolatos témákkal foglalkozik. A kínai nyelvű kiadásnak 2018-ban kezdett írni.
Forrás:
Kép: Vörös gárdisáták Mao idézeteit olvassák
(Public Domain)