Az Európai Parlament,
– tekintettel a Hongkongról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a hongkongi demokratikus ellenzékkel szembeni kemény fellépésről szóló, 2021. január 21-i állásfoglalására(1), „a Kínai Népköztársaság Hongkongra vonatkozó nemzetbiztonsági törvényéről és arról, hogy az EU-nak védelmeznie kell Hongkong magas fokú autonómiáját” című, 2020. június 19-i állásfoglalására(2), a hongkongi helyzetről szóló, 2019. július 18-i állásfoglalására(3), valamint Gui Minhai, a Kínában bebörtönzött kiadó ügyéről szóló, 2016. november 24-i állásfoglalására(4),
– tekintettel a Kínáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen az uniós szervezetek, valamint európai parlamenti és tagállami parlamenti képviselők elleni kínai ellenszankciókról szóló, 2021. május 20-i(5), az EU és Kína közötti kapcsolatok helyzetéről szóló, 2018. szeptember 12-i(6) és az EU és Kína közötti kapcsolatokról szóló, 2015. december 16-i állásfoglalására(7),
– tekintettel a „20 évvel az átadást követően Hongkongról” című, a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, 2017. december 13-i ajánlására(8),
– tekintettel David McAllister és Reinhard Bütikofer európai parlamenti képviselők 2020. július 1-jei közös nyilatkozatára az új hongkongi nemzetbiztonsági törvényről,
– tekintettel az Európai Parlament Elnökök Értekezletének 2020. július 6-i sajtónyilatkozatára,
– tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szóvivőjének az Apple Daily hongkongi napilap működésének beszüntetéséről szóló, 2021. június 23-i, valamint a hongkongi demokráciapárti aktivisták elítéléséről szóló 2021. április 17-i nyilatkozatára, az alelnök/főképviselő által a hongkongi választási rendszer megváltoztatásáról tett, 2021. június 9-i nyilatkozatra, az alelnök/főképviselő által az EU nevében tett, a hongkongi választási rendszerről szóló, 2021. március 11-i nyilatkozatra és a 2020. júliusi hongkongi demokráciapárti előválasztások résztvevőit érintő tömeges letartóztatásokról szóló, 2021. január 7-i nyilatkozatra, valamint a hongkongi helyzetről szóló minden egyéb nyilatkozatra,
– tekintettel az alelnök/főképviselő 2021. május 2-án, a sajtószabadság világnapján az EU nevében tett nyilatkozatára,
– tekintettel az EU 2020. évi politikai és gazdasági fejleményekről szóló, 2021. március 12-i éves jelentésére,
– tekintettel a 2019. november 28-án Hongkongban tartott 13. éves strukturált párbeszédre,
– tekintettel a Tanács Hongkongról szóló, 2020. július 28-i következtetéseire,
– tekintettel a Polgári és Politikai Jogok 1966. december 16-i Nemzetközi Egyezségokmányára (ICCPR), valamint az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága által a 2020. augusztus 26-i hongkongi témajegyzékben felvetett aggályokra,
– tekintettel Michelle Bachelet-nek, az ENSZ emberi jogi főbiztosának 2021. június 24-i nyilatkozatára, amely szerint az új hongkongi nemzetbiztonsági törvény az újságírókat „öncenzúrára” készteti annak érdekében, hogy elkerüljék a „homályosan megfogalmazott bűncselekményeken alapuló” összeütközést, valamint az Emberi Jogi Tanács 47. ülésszakán tett 2021. június 21-i nyilatkozatára,
– tekintettel az ENSZ szakértőinek 2020. június 26-i felhívására, amely határozott intézkedéseket sürget az alapvető szabadságok Kínában történő védelme érdekében,
– tekintettel a hongkongi nemzetbiztonsági törvény a Kínai Nemzeti Népi Kongresszus Állandó Bizottsága általi, 2020. június 30-i elfogadására,
– tekintettel a G7-ek csúcstalálkozójának 2021. június 13-i közleményére és a hongkongi választási változásokról szóló, 2021. március 12-i G7-nyilatkozatra,
– tekintettel Hongkong Különleges Közigazgatási Terület (Hongkong KKT) 1990. április 4-én elfogadott és 1997. július 1-jén hatályba lépett alaptörvényére,
– tekintettel az Egyesült Királyság kormányának és a Kínai Népköztársaság kormányának a hongkongi kérdésről szóló 1984. december 19-i együttes nyilatkozatára, amely „kínai–brit együttes nyilatkozat” néven is ismert,
– tekintettel a Bizottságnak, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett, „Az EU és Kína – stratégiai kilátások” című, 2019. március 12-i közös közleményére (JOIN(2019)0005),
– tekintettel az EU „egy Kína” politikájára és az „egy ország – két rendszer” elvre,
– tekintettel az 1948-as Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,
– tekintettel eljárási szabályzata 144. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (4) bekezdésére,
A. mivel az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdításának és tiszteletben tartásának az EU és Kína közötti, komoly múltra visszatekintő kapcsolat középpontjában kell maradnia, összhangban az EU-nak ezen értékek külső fellépései során való fenntartására vonatkozó kötelezettségvállalásával, továbbá Kína azon kifejezett szándékával, hogy érvényesíti azokat saját fejlesztési és nemzetközi együttműködése során;
B. mivel 2021. június 17-én 500 fegyveres hongkongi rendőr szállta meg az ellenzéket támogató legnagyobb újság, az Apple Daily irodáit, arra kényszerítve az újságírókat, hogy hagyják el a szerkesztőséget, és kutatta át az újságírók számítógépeit, telefonjait és újságírói anyagait, és mivel ez az első olyan eset, amikor a hatóságok arra hivatkoztak, hogy egyes cikkek potenciálisan sérthetik a hongkongi nemzetbiztonsági törvényt; mivel az újság vezető tisztségviselői és szerkesztői közül ötöt letartóztattak, köztük Ryan Law főszerkesztőt, Cheung Kim-hung vezérigazgatót, Royston Chow ügyvezető igazgatót, Chan Puiman felelős kiadót és Cheung Chi-wait, az Apple Daily digitális kiadásáért felelős igazgatót;
C. mivel a hongkongi rendőrség szóvivője szerint az újság vezetőit és szerkesztőit több mint 30 olyan cikk közzétételében betöltött szerepük miatt tartóztatták le, amely arra szólít fel külföldi országokat, hogy szabjanak ki szankciókat a nemzetbiztonsági törvény miatt; mivel a hongkongi hatóságok szerint az ilyen felhívások a nemzetbiztonságot veszélyeztető, külföldi országokkal való összejátszásnak minősülnek;
D. mivel 2021. június 23-án a rendőrség letartóztatta az Apple Daily China Beat Yeung Ching-kee (más néven Li Ping) nevű vezércikkíróját, és őt is „külföldi erőkkel való összejátszással” vádolták meg, és 2021. június 27-én ugyanezen bűncselekmény miatt letartóztatták az Apple Daily Fung Wai-kwong (más néven Lo Fung) nevű, volt vezető szerkesztőségi cikkíróját;
E. mivel miután a hongkongi hatóságok a nemzetbiztonsági törvény alapján befagyasztották valamennyi pénzeszközét (körülbelül 2 millió EUR értékben), az Apple Daily 26 év után kénytelen volt 2021. június 24-én végleg beszüntetni működését; mivel az Apple Daily több mint 800 munkatársa veszítette el állását, és nem valószínű, hogy Hongkongban újra munkát találnának;
F. mivel az Apple Daily alapítója, Jimmy Lai 20 hónapos börtönbüntetést tölt a 2019-es tiltakozó megmozdulásban való részvétele miatt, és a nemzetbiztonsági törvény alapján további olyan vádaknak néz elébe, amelyek életfogytiglani börtönbüntetést vonhatnak maguk után; mivel az Apple Daily mindig is nyílt és kritikus hangon szólalt fel a szárazföldi Kína és Hongkong vezetésével szemben, és ez volt az egyetlen olyan kínai nyelvű hongkongi újság, amely nem állt a kínai kormány ellenőrzése alatt;
G. mivel a nemzetbiztonsági törvény lehetővé tette, hogy egyetlen tisztviselő, nevezetesen a hongkongi biztonsági miniszter hivatalos vádemelés vagy tisztességes eljárás nélkül befagyassza az Apple Daily valamennyi pénzeszközét, pusztán a nemzetbiztonsági törvény megsértésére vonatkozó állítások alapján; mivel ez az eljárás alkalmazható bármely nyilvánosan működő szervezetre vagy bármely olyan vállalatra, amely egyszerűen üzleti tevékenységet folytat Hongkongban;
H. mivel 2021. június 30-án volt a nemzetbiztonsági törvény hatálybalépésének első évfordulója; mivel a hatóságok bejelentették, hogy a törvény csak a közbiztonságot fenyegető „szélsőséges kisebbségre” irányul; mivel azonban ezen egy év alatt a törvényt arra használták, hogy a hongkongi szabad társadalmat szinte minden fronton teljesen felszámolják, olyan homályosan meghatározott vádak sora alapján, mint a „felforgatás”, az „elszakadás” és a „külföldi hatalmakkal való összejátszás”, ami teljes mértékben átalakította Hongkong politikai és jogi környezetét, és elfojtotta a sajtószabadságot és a véleménynyilvánítás szabadságát; mivel a nemzetbiztonságot a cenzúra, a demokráciapárti táborba tartozó politikai és választott képviselőkkel, aktivistákkal, diákokkal és újságírókkal szembeni zaklatás, letartóztatások és büntetőeljárások indokolására használták fel; mivel a becslések szerint 128 személyt tartóztattak le a nemzetbiztonsági törvény alapján és 64 személyt helyeztek hivatalosan vád alá, akik közül 47 jelenleg előzetes letartóztatásban van; mivel a nemzetbiztonsági törvény teljes mértékben megsérti az „egy ország – két rendszer” elvet; mivel a sajtószabadság gyengülése Hongkong nemzetközi üzleti központi szerepre való törekvése ellen hat;
I. mivel a nemzetbiztonsági törvényt a hatálybalépése óta az újságírók és a média megfélemlítésére, megtámadására, sőt zaklatására használják fel, akik ennek következtében már megkezdték munkahelyeik elhagyását; mivel jelenleg legalább 10 újságíró és a sajtószabadság védelmezője néz szembe potenciálisan életfogytiglani ítélettel; mivel az Apple Daily kikényszerített bezárása, amely azon a vádon alapul, hogy tevékenységei veszélyt jelentenek a nemzetbiztonságra, a tömegtájékoztatás szabadságának és a véleménynyilvánítás szabadságának végleges megszűnését jelenti Hongkongban;
J. mivel 2021. június 27-én egy másik független médiaorgánum, a Stand News jelentette be, hogy honlapjáról töröl minden véleménycikket, és hat igazgató lemondott; mivel a Hongkongi Újságírók Szövetsége óva intett az újságírók további letartóztatásától, és beszámolt arról, hogy a hatóságok összeállították a nemzetbiztonsági törvény alapján letartóztatandó személyek listáját;
K. mivel legalább két külföldi bíró mondott le tisztségéről, fő indokként a nemzetbiztonsági törvényt említve; mivel idén júniusban Peking-párti jogalkotók első alkalommal vettek részt sikeresen a Hongkongi Legfelsőbb Fellebbviteli Bíróság vezető bírájának kinevezésében, ami a jelek szerint az első konkrét lépés az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségének aláásására;
L. mivel a hongkongi hatóságok forródrótot vezettek be a nemzetbiztonsági törvénnyel kapcsolatos visszaélést bejelentő személyek számára; mivel az általános és középiskolák – köztük a külföldi közösség gyermekei által látogatott nemzetközi iskolák – oktatási anyagait és tanterveit is jelenleg a nemzetbiztonsági törvény elvei alapján ellenőrzik;
M. mivel 2021. április 16-án Honkongban 10 demokráciapárti személyiséget – nevezetesen Martin Leet, Albert Hot, Jimmy Lait, Margaret Ngt, Cyd Hot, Lee Cheuk-yant, Leung Kwok-hungot, Au Nok-hint, Leung Yiu-chungot és Yeung Sumot – két külön ügyben ítéltek el tiltakozásokban való békés részvételükért; mivel a rájuk kirótt büntetés 8-tól 18 hónapig terjedő börtönbüntetés, illetve öt esetben 8-tól 12 hónapig terjedő felfüggesztett szabadságvesztés-büntetés; mivel e legutóbbi ítéletek Joshua Wong és Sze-Yiu Koo 2021. április 13-i ítéletét követően születtek; mivel egyes személyeknek a védett polgári jogok gyakorlása közben elkövetett nem erőszakos cselekmények miatti hosszú ideig tartó bebörtönzése a demokratikus tér folyamatos szűkülésének és az alapvető szabadságok gyengülésének további jele Hongkongban;
N. mivel a nemzetbiztonsági törvény de jure és de facto egyértelműen megsérti az 1984. évi kínai–brit együttes nyilatkozatot és Hongkong Különleges Közigazgatási Terület (Hongkong KKT) 1990. évi alaptörvényét, amely garantálja, hogy Hongkong a szuverenitás átadását követően 50 évig megőrzi a végrehajtás, a törvényhozás és az igazságszolgáltatás autonómiáját és függetlenségét, valamint az alapvető jogokat és szabadságjogokat, beleértve a szólás-, a gyülekezési, az egyesülési és a sajtószabadságot; mivel a nemzetbiztonsági törvény megakadályozza Hongkongot abban is, hogy eleget tegyen nemzetközi emberi jogi kötelezettségeinek, többek között a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának; mivel mind az együttes nyilatkozat, mind az alaptörvény rögzíti az „egy ország, két rendszer” elvet, ahogyan arról Kína és az Egyesült Királyság megállapodott;
O. mivel az EU és az Európai Parlament mindig is határozottan támogatta az „egy ország, két rendszer” elvet és Hongkong magas szintű autonómiájának az alaptörvénnyel és a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban történő megőrzését, és mivel az EU-nak komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy ezen elv alapján Hongkong stabilitása és jóléte fennmaradjon; mivel a jelenlegi körülmények között ezeket az elveket elkerülhetetlenül és visszafordíthatatlanul aláássák és semmissé teszik;
P. mivel az EU-nak továbbra is komoly aggályai vannak a Kínai Népköztársaság Hongkonggal kapcsolatos nemzetbiztonsági törvényével kapcsolatosan; mivel ez érzékeny kérdés, amely messzemenő következményekkel jár Hongkongra és lakosságára, az uniós és külföldi polgárokra, az uniós és nemzetközi civil társadalmi szervezetekre, valamint a Hongkongba vetett üzleti bizalomra nézve; mivel a nemzetbiztonsági törvény hatálybalépése növelné az uniós polgárok által viselt kockázatokat;
Q. mivel a Human Rights Watch éves jelentése szerint Kína a Tienanmen téri tömegmészárlás óta az emberi jogok szempontjából legsötétebb időszakát éli;
R. mivel a makaói közszolgálati műsorszolgáltató újságíróit arra utasították, hogy népszerűsítsék a Kína iránti „patriotizmust, tiszteletet és szeretetet”, és az új szerkesztői szabályok bevezetését követően legalább hat újságíró mondott le, ami arra utal, hogy a nemzetbiztonsági törvénnyel kapcsolatos aggodalmak más régiókat is érintenek; mivel a makaói alaptörvény a sajtószabadságot is védi, és 2049-ig van hatályban;
S. mivel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának jelenleg zajló ülésén elfogadtak egy Kanada által 44 ország – idáig ez a legmagasabb szám, köztük 23 uniós tagállam – nevében tett közös nyilatkozatot;
1. a leghatározottabban elítéli az Apple Daily újság kikényszerített bezárását, vagyoni eszközeinek folyamatos befagyasztását és újságíróinak letartóztatását, ami a Kínai Népköztársaság részéről újabb lépés a szabad hongkongi társadalom felszámolása és a médiaszabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága végleges megszüntetése felé;
2. riasztónak tartja a hongkongi emberi jogi helyzet gyors romlását, és konkrétabban a szólásszabadság és a sajtószabadság elleni nyílt támadásokat, mivel a Kínai Népköztársaság továbbra is példátlanul keményen elnyomja az alapvető szabadságjogokat, ami emberi jogi vészhelyzethez vezetett, és hangsúlyozza, hogy az EU-nak sürgős és határozott lépéseket kell tennie;
3. maximális szolidaritását fejezi ki valamennyi hongkongi újságíró iránt, akik a nemzetbiztonsági törvény hatálybalépése ellenére továbbra is határozottan védelmezték a média szabadságát és a független újságírást, és folyamatosan beszámolnak a hongkongi események drámai alakulásáról; felszólítja a hongkongi hatóságokat, hogy vessenek véget minden, az újságírókat célzó jogi zaklatásnak és megfélemlítésnek, és törekedjenek arra, hogy megvédjék az újságírókat az erőszak, a nyomásgyakorlás, a megkülönböztetés, a tisztességtelen bírósági eljárások minden formájával és minden olyan kísérlettel szemben, amelynek célja, hogy megakadályozzák vagy meggyengítsék őket a nemzetközi normákkal, különösen a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának a véleménynyilvánítás szabadságához való jogról és a békés gyülekezés szabadságához való jogról szóló 19. és 21. cikkével összhangban végzett feladatuk teljesítésében;
4. sürgeti a hongkongi hatóságokat, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül bocsássák szabadon az összes újságírót, valamint minden békés tüntetőt, aktivistát és politikai képviselőt, akik pusztán a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogukkal és más emberi jogokkal éltek, és akiket a nemzetbiztonsági törvény alapján emelt vádakkal letartóztattak, és sürgeti a hatóságokat, hogy ejtsék az ellenük felhozott valamennyi vádat; felszólít a békés tüntetők elleni, politikai indíttatású büntetőeljárások és egyéb jogi eljárások beszüntetésére, amelyek célja a kritikus hangok elhallgattatása és az emberek visszatartása a közéletben való részvételtől;
5. ismételten súlyos aggodalmának ad hangot a nemzetbiztonsági törvény 2020. június 30-i hatálybalépése miatt, amely sérti a Kínai Népköztársaság nemzetközi jog szerinti vállalásait és kötelezettségeit, nevezetesen a kínai-brit együttes nyilatkozatot, és amely átfogó támadás a város magas szintű autonómiája, jogállamisága és alapvető szabadságai ellen; elismeri, hogy a törvényt számos alkalommal használták fel a választásokon induló jelöltek és politikusok kizárására és bebörtönzésére, a diákoknak a közösségi média csatornáin megjelent bejegyzéseik miatti letartóztatására és a közös tiltakozó jelmondatok betiltására; hangsúlyozza, hogy a nemzetbiztonsági törvény megakadályozza a Kína és az EU közötti bizalmi kapcsolatot, aláássa a jövőbeli együttműködést, és a nemzetközi színtéren Peking hitelességének további romlásához vezet;
6. elítéli a demokráciapárti aktivistáknak a nemzetbiztonsági törvény alapján történő elhallgattatására irányuló kísérleteket, beleértve a demokráciapárti weboldalak letiltását; megismétli, hogy a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága a hongkongi nemzeti jogban és a nemzetközi jogban rögzített alapvető jog;
7. súlyos aggodalmának ad hangot a hongkongi rendőrség által a honkongi börtönökben elkövetett titkos fogva tartás, kínzás és bántalmazás, valamint erőszakos vallatás miatt, többek között a jelenleg tárgyalásra váró, hosszú időre magánzárkába zárt személyekkel kapcsolatos aggodalmak miatt;
8. elítéli az igazságszolgáltatás függetlenségének legújabb korlátozásait és a bíróságok növekvő átpolitizálódását; hangsúlyozza, hogy a következő lépésként sürgősen meg kell akadályozni Hongkong független igazságszolgáltatásának felszámolását, és felhívja az EKSZ-t, hogy a Hongkongról szóló éves jelentés mellett készítsen részletes nyilvános jelentést a jogállamiságról és az igazságszolgáltatás függetlenségéről;
9. aggodalmát fejezi ki a hongkongi választási törvény közelmúltban elfogadott módosításai miatt, amelyek bevezetik a „csak hazafi” elvet, és átvilágítási bizottságot hoznak létre az összes választási jelölt átvilágítására, amely felszámolja az utolsó, még meglévő eltérő nézeteket, és teljes mértékben ellentétes a hongkongi alaptörvényben foglalt, a szélesebb demokratikus képviseletre vonatkozó kötelezettségvállalásokkal;
10. sürgeti a kínai hatóságokat, hogy helyezzék hatályon kívül a Hongkong nemzetközi státuszát romboló nemzetbiztonsági törvényt, és sürgeti a hongkongi hatóságokat, hogy teljes mértékben állítsák vissza a jogállamiság, az emberi jogok, a demokratikus elvek és a magas szintű autonómia tiszteletben tartását az „egy ország – két rendszer” elv alapján, a hongkongi alaptörvényben foglaltak szerint, valamint hazai és nemzetközi kötelezettségeiknek megfelelően;
11. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a nemzetbiztonsági törvényt kiemelt prioritásként kezeljék valamennyi EU–Kína találkozó napirendjében, beleértve az ezen ülések előkészítése során folytatott diplomáciai konzultációkat is; emlékeztet annak fontosságára, hogy az EU a kínai hatóságokkal folytatott minden politikai és emberi jogi megbeszélés során folyamatosan felvesse a Kínában elkövetett emberi jogi jogsértések kérdését, különösen a Hszincsiang tartományban és Tibetben élő kisebbségek ügyét, összhangban az EU azon kötelezettségvállalásával, hogy Kínára vonatkozó megközelítése keretében határozott, világos és egységes hangon kell megszólalnia; emlékeztet arra, hogy Kína számos nemzetközi emberi jogi szerződést és egyezményt írt alá, és ezért hangsúlyozza, hogy párbeszédet kell folytatni Kínával annak biztosítása érdekében, hogy Kína teljesítse a nemzetközi emberi jogi keret tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségvállalását;
12. mélységes sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EU Külügyek Tanácsának áprilisi ülésén Hongkongra vonatkozóan nem fogadtak el tanácsi következtetéseket; határozottan támogatja, hogy az alelnök / főképviselő a lehető leghamarabb nyújtson be következtetéstervezetet, és sürgeti a tagállamokat, hogy találjanak megoldást a patthelyzet feloldására, valamint fogadjanak el új intézkedéseket, egyebek mellett vezessenek be a Hongkongban elkövetett súlyos emberi jogi és nemzetközi jogi jogsértések miatt célirányos szankciókat, így utazási tilalmakat és a vagyoni eszközök befagyasztását előíró intézkedéseket az EU globális emberi jogi szankciórendszere keretében hongkongi és kínai természetes személyekkel és szervezetekkel szemben, többek között Carrie Lam, Teresa Yeuk-wah Cheng, Xia Baolong, Zhang Xiaoming, Luo Huining, Zheng Yanxiong, Chris Tang Ping-keung, Stephen Lo Wai-chung és John Lee Ka-chiu esetében, továbbá a Kínai Népköztársaság intézményeivel szemben, amelyek meghatározó szerepet játszanak a Hongkong magas szintű autonómiájának és szabadságainak aláásását célzó intézkedések elfogadásában és támogató tevékenységekben;
13. megismétli az EU–Kína átfogó beruházási megállapodás kapcsán képviselt, a 2021. május 21-i állásfoglalásában kifejtett álláspontját, így többek között azt, hogy szükség szerint sürgősen további célirányos intézkedéseket kell elfogadni az EU globális emberi jogi szankciórendszere keretében a Hszincsiangban és Hongkongban alkalmazott elnyomás további kezelése, valamint annak érdekében, hogy Kína véget vessen az összes jogsértésnek;
14. felhívja az EKSZ-t és a Tanácsot, hogy folytassák a 2020 júliusában elfogadott intézkedéscsomag értékelését és tegyenek további előremutató lépéseket a csomag kapcsán, valamint határozzanak meg egyértelmű ütemtervet az intézkedések végrehajtására; felhívja az EKSZ-t, hogy folytassa a nemzetbiztonsági törvény esetleges extraterritoriális hatásainak értékelését, valamint dolgozzon ki konkrét válaszintézkedéseket azok tekintetében, kiemelt figyelmet fordítva a törvény 38. cikkére, amely rögzíti, hogy a törvény azokra is alkalmazandó, akik nem rendelkeznek állandó lakóhellyel Hongkongban; üdvözli az uniós tagállamok és más nemzetközi partnerek azon döntését, hogy felfüggesztik a Hongkonggal fennálló kiadatási megállapodások alkalmazását; megismétli azon felhívását, hogy az a tíz tagállam, amely nem függesztette fel a Kínával kötött kiadatási megállapodását, függessze fel ezen megállapodásokat;
15. emlékeztet arra, valamint ismételten elítéli, hogy uniós székhelyű bankok együttműködtek korábbi demokráciapárti jogalkotók pénzeszközeinek és bankszámláinak befagyasztásában; felhívja az EKSZ-t annak értékelésére, hogy a nemzetbiztonsági törvény végrehajtása során az uniós székhelyű vállalkozások részéről milyen szintű megfelelés, érintettség és együttműködés tapasztalható a hongkongi hatóságok tekintetében, továbbá felhívja a tagállamokat, hogy lépjenek kapcsolatba az uniós székhelyű bankokkal a hongkongi demokráciapárti aktivisták vagyoni eszközeinek felszabadítása érdekében;
16. felhívja a Bizottságot, hogy a hongkongi nemzetbiztonsági törvény végrehajtásának fényében, továbbá a jogállamisággal, valamint az információk és a tőke szabad áramlásával kapcsolatos hongkongi változások figyelembevételével értékelje a Hongkongban működő uniós cégekre gyakorolt hosszú távú kereskedelmi hatást; felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy a jövőben is alkalmazzák és fejlesszék tovább azokat az exportellenőrzési mechanizmusokat, amelyek alkalmasak arra, hogy Kínától és Hongkongtól meg lehessen tagadni az emberi jogi jogsértésekhez alkalmazott technológiákhoz való hozzáférést, továbbá hogy vegyék fontolóra olyan szabályok bevezetését, amelyek megakadályozzák a Kínában és Hongkongban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekben bűnrészes vállalkozásokba történő európai befektetéseket, ideértve a szervezetek jegyzékbe vételének lehetőségét is;
17. határozottan üdvözli az Egyesült Királyság, Ausztrália és Kanada azon intézkedéseit, amelyek célja olyan programok elérhetővé tétele a hongkongi állampolgárok számára, amelyek lehetővé teszik e személyeknek, hogy az adott országban éljenek és munkát vállaljanak; megismétli a tagállamokhoz intézett sürgető felhívását, hogy az emberi jogok és alapvető szabadságok egyre nagyobb mértékű erodálódása nyomán hangolják össze a hongkongi demokráciapárti aktivistáknak és politikai vezetőknek szóló „mentőcsónakrendszer” végrehajtását, és állítsanak ki ideiglenes úti okmányokat a Hongkongban lévő újságírók számára, akiket a nemzetbiztonsági törvény alapján letartóztathatnak;
18. sürgeti a teljes uniós és európai diplomáciai személyzetet, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy védelmet és támogatást nyújtsanak a Hongkongban tevékenykedő békés aktivistáknak és politikai vezetőknek, egyebek mellett azáltal, hogy ellátogatnak a bírósági tárgyalásokra, börtönlátogatásokat kérelmeznek, és következetesen és eltökélten megszólítják a helyi hatóságokat az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatás és más vonatkozó uniós politikák, többek között az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó új uniós cselekvési terv teljes körű alkalmazásával; elvárja, hogy az EKSZ és a Tanács dolgozzon ki konkrét intézkedéseket a hongkongi civil társadalom és média fokozottabb támogatása érdekében, például oly módon, hogy kiterjeszti a Demokráciáért Európai Alapítvány hatókörét a délkelet-ázsiai projektekre, valamint aktívan együttműködik a hongkongi diaszpórával;
19. felhívja az Uniót és a tagállamokat, hogy egyfelől az emberi jogi jogsértések nyilvántartásba vételéhez, nyilvánosságra hozatalához és dokumentálásához nyújtott segítség révén gondoskodjanak arról, hogy az elnémított hongkongi nép ismét hallathassa hangját, másfelől pedig játsszák ki a Kínai Népköztársaságot azzal, hogy a Hongkongban betiltott könyveket széles körben elérhetővé teszik az interneten; támogatja, hogy a nemzetközi televíziós csatornák – így például a Deutsche Welle és a France 24 – törekednek rendszeres beszámolókkal szolgálni a hongkongi fejleményekről;
20. felhívja a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy a kormányképviselőknek és diplomatáknak címzett, a Pekingben tartandó 2022. évi téli olimpián való részvételre szóló meghívásokat utasítsák el, hacsak a kínai kormány nem támasztja alá, hogy az emberi jogi helyzet bizonyíthatóan javult Hongkongban, Hszincsiang-Ujgur Területen, Tibetben, Belső-Mongóliában és Kína más területein;
21. sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az Erasmus program keretében biztosítsanak több lehetőséget a hongkongi diákok és fiatal diplomások számára a felsőoktatásban és képzésekben való részvételhez; felhívja az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy dolgozzanak ki intézkedéseket, és azokat hangolják össze annak érdekében, hogy megvédjék az európai egyetemek hongkongi hallgatóinak és tudományos munkatársainak tudományos szabadságát a kínai hatóságok nyomásgyakorlásával szemben;
22. újfent felhívja az Uniót és az összes uniós tagállamot, hogy egységes és határozott módon lépjenek fel annak érdekében, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa tartson rendkívüli ülést vagy sürgősségi vitát Kínáról, és hogy az ENSZ indítson független vizsgálatot Kína kapcsán; kiemeli, hogy a független vizsgálat megindítása egyre nagyobb nemzetközi támogatottságot élvez;
23. felhívja az Uniót és az uniós tagállamokat, hogy ösztönözzék az ENSZ főtitkárát, hogy vizsgálja meg az összes rendelkezésére álló mechanizmust – többek között egy ENSZ-különmegbízott kinevezésének lehetőségét is – a Kínában fennálló helyzettel kapcsolatos független nyomon követés és jelentéstétel biztosítása érdekében; felhívja a Tanácsot és az alelnököt / főképviselőt, hogy működjenek együtt a nemzetközi közösséggel egy Hongkonggal foglalkozó nemzetközi kapcsolattartó csoport létrehozása érdekében, és gondoskodjanak arról, hogy a hongkongi kérdést más nemzetközi szervezetek napirendjére is rendszeresen felvegyék;
24. arra ösztönzi az ENSZ tagjait, hogy tartsanak rendszeres nyilvános rendezvényeket – többek között legalább egy Arria-formátumban megrendezett ENSZ BT-ülést – annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a kínai kormány által elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekre, így például az emberiesség elleni bűncselekményekre és a nemzetközi jogot érintő egyéb jogsértésekre; üdvözölné, ha az uniós intézmények és a tagállamok fontolóra vennék, hogy július 1-jét mint a Hongkonggal vállalt szolidaritás napját ünneplik meg annak érdekében, hogy minden évben felhívják az európai közvélemény figyelmét a hongkongi helyzetre; ismét felhívja az Uniót és a tagállamokat, hogy fontolják meg kereset benyújtását a Nemzetközi Bírósághoz arra hivatkozva, hogy Kína döntése, mely szerint a nemzetbiztonsági törvényt és annak alkalmazását Hongkongra kényszeríti, sérti a kínai–brit együttes nyilatkozatot és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát;
25. elítéli, hogy a hongkongi rendőrség úgy határozott, hogy betiltja a Tienanmen téri események kapcsán évente, június 4-én tartott néma tüntetést és a július 1-jei menetet, miközben a Covid19-korlátozások alól külön mentességet biztosított annak érdekében, hogy a hongkongi tisztviselők megünnepelhessék a Kínai Kommunista Párt fennállásának 100. évfordulóját;
26. felhívja az alelnököt / főképviselőt, hogy a hongkongi szabadságjogok eróziójának megállítása érdekében folytasson szoros együttműködést a hasonló gondolkodású országokkal és partnerekkel; üdvözli az EU és az USA között újonnan létrejött kétoldalú, Kínával kapcsolatos párbeszédet, és kitart amellett, hogy az emberi jogokkal összefüggő – többek között a Hongkongban kialakult helyzetre összpontosító – intenzívebb koordinációnak kulcsfontosságú célkitűzésnek kell lennie;
27. megállapítja, hogy a Kínai Népköztársaság arra irányuló politikája, hogy az „egy ország, két rendszer” megközelítéstől eltérjen, nagymértékben elidegenítette Tajvan népét, továbbá hangsúlyozza együttműködési hajlandóságát a nemzetközi partnerekkel a tajvani demokrácia erősítéséhez való hozzájárulás érdekében;
28. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Kínai Népköztársaság kormányának és parlamentjének, valamint Hongkong Különleges Közigazgatási Terület kormányzójának és parlamentjének.
(1) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0027.
(2) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0174.
(3) HL C 165., 2021.5.4., 2. o.
(4) HL C 224., 2018.6.27., 78. o.
(5) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0255.
(6) HL C 433., 2019.12.23., 103. o.
(7) HL C 399., 2017.11.24., 92. o.
(8)HL C 369., 2018.10.11., 156. o.
Utolsó frissítés: 2021. július 9.
