Kína új törvényt fogadott el, amely minden Kínában élő magánszemélyt és vállalkozást arra kötelez, hogy alkalmazza a rezsim által a külföldi partnerekkel szemben bevezetett szankciókat. Emellett megtiltja a vállalatoknak, hogy eleget tegyenek a kínai cégekkel és állampolgárokkal szemben bevezetett külföldi korlátozásoknak.
A törvény ráadásul június 10-én lépett hatályba, amikor a rezsim „gumibélyegzős” törvényhozása harmadik olvasat nélkül jóváhagyta az új szabályt, a harmadik olvasat pedig a kínai törvényhozási törvény szerint előfeltétel lenne.
„Arra utasítja a külföldi állampolgárokat, hogy cselekedjenek saját hazájuk ellen, és legyenek lojálisak a Kínai Kommunista Párthoz [KKP]” – mondta Tang Jingyuan, egy amerikai Kína-ügyi kommentátor a The Epoch Timesnak adott csütörtöki telefoninterjújában.
„Az időzítés kulcsfontosságú. A KKP közvetlenül azután fogadta el a törvényt, hogy Joe Biden elnök megkezdte európai útját. Biden beszélni fog az európai vezetőkkel a KKP vírus eredetének vizsgálatáról, amely valószínűleg a wuhani laboratóriumból szivárgott ki” – mondta Li Hengqing, a washingtoni Információs és Stratégiai Intézet tudósa a The Epoch Timesnak június 10-én.
Li úgy véli, hogy a KKP-vírus, közismert nevén az új koronavírus a Wuhan Virológiai Intézetből szivárgott ki. Amint ezt a tényt a világ igazolja, más országok is felelősségre fogják vonni a KKP-rezsimet – mondta Li.
Az új törvény
A kínai törvényhozás június 10-én fogadta el és tette közzé a „Külföldi szankciók elleni törvényt”.
A törvény előírja, hogy minden Kínában élő személynek és szervezetnek – állampolgárságtól és bejegyzett státusztól függetlenül – végre kell hajtania a pekingi rezsim által bevezetett szankciókat.
Továbbá a törvény 12. pontja kimondja: „Egyetlen szervezet vagy magánszemély sem érvényesítheti vagy segítheti a külföldi országok által a kínai állampolgárokkal és szervezetekkel szemben alkalmazott diszkriminatív korlátozó intézkedések érvényesítését … A kínai állampolgárok vagy szervezetek pert indíthatnak a külföldi szervezetek ellen [akik betartják a külföld által bevezetett szankciókat], és felszólíthatják őket, hogy hagyják abba a jogsértést, és fizessenek kártérítést a [kínai] veszteségekért.”
A megtorlás
A külföldi szankciók megtorlásaként a törvény a külföldi jogsértőket és azok közvetlen rokonait, a vállalatvezetőket és igazgatókat, valamint más kapcsolódó személyeket és szervezeteket veszi célba.
Az új törvény szerinti jogsértések büntetési módszerei közé tartozik a vízumok megtagadása vagy visszavonása, a tulajdon és a vagyon lefoglalása, valamint a kereskedelmi tevékenység betiltása.
Wang Wenbin, a kínai külügyminisztérium szóvivője egy június 10-i sajtótájékoztatón elmondta, hogy a törvény egy jogi eszköz a külföldi szankciók megtorlására.
Arra a kérdésre, hogy a törvény hatással lesz-e a más országokkal fenntartott diplomáciai kapcsolatokra, Vang azt mondta, hogy „az aggodalom … teljesen felesleges”.
Az elmúlt hónapokban az Egyesült Államok, az Európai Unió, Kanada és az Egyesült Királyság szankciókat vezetett be kínai tisztviselők ellen, akiket a hszincsiangi ujgurok elleni súlyos emberi jogi visszaélésekkel és a hongkongi autonómia lerombolásával vádoltak.
Május 12-én az amerikai kormány szankciókat jelentett be egy KKP tisztviselő ellen a Fálun Gong üldözése miatt, mivel a pekingi rezsim általi brutális elnyomás a spirituális gyakorlattal szemben a 22. évfordulójához közeledik.
Az amerikai kormány eddig mintegy 45 kínai tisztségviselővel szemben vezetett be szankciókat, köztük a „gumibélyegzős” törvényhozás állandó bizottságának mind a 14 alelnökével szemben. Közben Washington feketelistára tette a kínai cégeket is, amelyek nem vásárolhatnak amerikai technológiát, például a legnagyobb kínai távközlési gyártó, a Huawei, amely megsértette az Irán elleni amerikai szankciókat.
A kínai rezsim az év elején kezdte meg a megtorló intézkedéseket. Január 21-én a rezsim 28 amerikainak és közvetlen rokonaiknak tiltotta meg, hogy Kínába és Hongkongba látogassanak.
A következmények
„Az újonnan bevezetett külföldi szankciók elleni törvény átfogó megtorlás az Egyesült Államok és más fejlett országok ellen. Minden egyénre és szervezetre kiterjed, és azzal fenyeget, hogy elrabolja a tulajdonukat, ha nem hallgatnak a pekingi rezsimre” – mondta Tang a The Epoch Timesnak.
Tang attól tart, hogy a KKP megköveteli a külföldi vállalatoktól, hogy kényszermunkával előállított termékeket vásároljanak, például gyapotot Hszincsiangból, és amerikai technológiát adjanak el kínai vállalatoknak, például félvezető chipeket adjanak el a Huawei-nek.
„Látom a kockázatokat, amelyeket ez a törvény a társadalom számára jelent. El tudom képzelni, hogy a külföldi vállalatoknak el kell hagyniuk a kínai piacot, mielőtt még a KKP rákényszeríti őket dolgokra [az amerikai szankciók ellen], és a kínai vállalatok pedig kénytelenek lesznek leállítani az importált technológia vásárlását” – mondta Tang.
Tang példaként Kína legfejlettebb, legnagyobb és állami tulajdonú chipgyártóját, a Semiconductor Manufacturing International Corporationt (SMIC) hozta fel.
2020. szeptember 15-én a SMIC közölte a kínai állami Securities Times című lapokkal, hogy leállította a Huawei számára a chipek szállítását, mivel a SMIC amerikai technológiát használt a chipek gyártásához, és a Huawei feketelistára került, amely nem vásárolhat amerikai technológiát.
„Kína külföldi szankciók elleni törvénye értelmében a SMIC-nek nincs más választása, mint hogy chipeket szállítson a Huawei-nek. Amint az SMIC chipeket ad el a Huawei-nek, megsérti az amerikai törvényt, és elveszíti az amerikai technológia használatához való jogát, valamint a globális piacát” – mondta Tang.
A külföldi vállalatok helyzete rosszabb, mint a SMIC-é. „Elveszítik minden vagyonukat és egyéb tulajdonukat Kínában, ha nem követik a pekingi rezsim törvényeit” – tette hozzá Tang.
Forrás:
Kép: Free China Memes
