Hszi Csin-ping pártvezetőre egyre nagyobb nyomás nehezedik – a szabad világ egyre inkább összefog a pekingi politika ellen. Egy szimpóziumon keresztül próbálja egyesíteni a világ kommunista pártjait a nyugati imperializmus elleni közös harcban. Eközben a G7-országok ellentervet dolgoznak ki a pekingi „Új Selyemút” ellen.
A Kínai Kommunista Párt (KKP) 48 országból hívta össze a marxista irányvonalat követő pártokat, hogy „egy új világot építsenek”. Aki ismeri a disztópikus fikciók világát, annak azonnal Aldous Huxley Szép új világ című regénye juthat eszébe, amely az állam totális ellenőrzéséről szól.
Hszi Csin-ping, a KKP vezetője tehát kétségbeesett eszközökhöz folyamodik, hogy megpróbálja egyesíteni és végül mozgósítani a kommunista erőket világszerte – hiszen a gyűlés célja egy új jövő megteremtése. A terv első része az, hogy hatalomra kerüljenek a saját országukban, és elkezdik a marxista gondolkodásmódot ráerőltetni a világra.
Eközben a G7-országok egységesen ellenzik a kommunista rezsim agresszív terjeszkedését, és tervezik a pekingi „Egy övezet, egy út” projekt ellenpólusát.
A G7-országok az „Új Selyemút” megfelelőjét tervezik
A hét vezető nyugati ipari ország (G7) a jelek szerint globális infrastrukturális partnerségről akar megállapodni közelgő londoni csúcstalálkozóján.
A Handelsblatt szerint a feltörekvő és fejlődő országokban tervezett nagyszabású építkezések célja a kínai Selyemút-kezdeményezés nyugati megfelelőjének megteremtése.
„Az alacsony és közepes jövedelmű országokban óriási szükség van az infrastruktúrára”, amit a Corona-intézkedések csak tovább súlyosbítanak – írja a lap. A jelentés szerint összesen 1,5-2,7 billió dollár többletpénzre van szükség. A Világbank és más multilaterális pénzügyi intézmények azonban „túl nehézkesnek” bizonyultak. A fejlődő országok ezért olyan partnereket kerestek, akiknek az ajánlatai „készen állnak”.
„A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy ezek a lehetőségek átláthatatlan feltételekkel járnak, nem rendelkeznek megfelelő normákkal és biztosítékokkal, pénzügyileg fenntarthatatlanok, hozzájárulnak az államadóssághoz, és egyes esetekben ellentétesek a kedvezményezett országok polgárainak hosszú távú érdekeivel” – áll a G7 dokumentumában.
Bár a lap nem nevezi meg a neveket, ez a megfogalmazás állítólag Kínának szól. A Selyemút Kezdeményezés, más néven az Egy Övezet Egy Út Kezdeményezés (BRI) egy infrastrukturális program.
Peking növekvő befolyása nemcsak az amerikaiak, hanem az európaiak számára is aggodalomra ad okot: Peking „sinocentrikus struktúrákat hoz létre párhuzamosan a bevett multilaterális intézményekkel, amelyek nem a mi érdekünkben állnak” – kritizálja a német külügyminisztérium egy „bizalmasnak” minősített dokumentumban, amelyről a Handelsblatt nemrég számolt be.
Kína a Selyemút-kezdeményezést arra használja, hogy „globálisan kiterjessze politikai befolyását, saját elképzelései szerint alakítsa a globális szabványokat és normákat, és előmozdítsa az iparpolitikát, különösen az állami tulajdonú vállalatok támogatásával”.
Hszi kísérlete, hogy egyesítse a világ kommunista pártjait
A Korona-járványban Peking imázsa is szenvedett. Donald Trump korábbi elnök mellett, aki hivatali ideje alatt hevesen ellenezte a KKP agresszív terveit, több szövetség is alakult (Négy állam, Öt Szem) – ugyanazzal a céllal: a KKP befolyásának csökkentésével.
Hszi felhívása a világ kommunista pártjaihoz mutatja, hogy mennyire komoly a helyzet számára. A párt felhívását több mint 70 képviselő más kommunista pártoktól elfogadta. A „Marxista politikai pártok világszimpóziumát” május 27-én tartották. 58 különböző párt vett részt rajta.
A marxista pártok pártvezetői hangsúlyozták, hogy „a marxista gondolat az emberiség egyik legértékesebb ékköve” – számol be az „Egyesült Világinternacionálé”, a jellegzetes marxista gondolatokat képviselő platform.
Olyan országok, mint Chile, Egyiptom, Törökország és Nepál, az adott ország kommunista pártjainak képviselői vettek részt a szimpóziumon. Hszi Csin-ping, a KKP vezetője rövid üzenetben üdvözölte az eseményt, mondván, hogy „a marxista tudomány a gondolkodás erőteljes fegyvere a világ megváltoztatására”.
A pekingi marxista-leninista vívmányok támogatásának testvéries kifejezése mellett a pártok konkrét felhívást tettek a „nyugati imperializmus” – pontosabban az Amerikai Egyesült Államok – elleni harcra.
A Szíriai Kommunista Párt képviselője például hangsúlyozta, hogy „az USA és szövetségesei” „háborúkat és konfliktusokat indítanak”. A chilei képviselő a szimpóziumon azt mondta, hogy „a második világháború után az IMF és a Világbank tette lehetővé az amerikai uralmat”. De Peking erős szereplésével ez a hegemónia „eltűnne”.
Chile, mint mondta, számít Kínára „egy új világ építésében”, és továbbra is ragaszkodik a szocializmushoz. „Az utóbbi időben országunk megpróbálta megújítani a Pinochet-korszakból örökölt alkotmányt. Pártunk a második legtöbb szavazatot kapta a helyi választásokon” – mondta a CPC chilei képviselője. Hangsúlyozta továbbá Peking „Egy övezet, egy út” kezdeményezését, amelynek előnyeit ki akarják használni.
Doğu Perinçek, a török párt képviselője szintén a szocializmus „kínai példáján” keresztül látja a jövőt. Ázsia ismét az emberiség élére állna – mondta Perinçek. Ez a „kialakulóban lévő új civilizáció államilag irányított”, és „politikai programot léptet életbe” a „felsőbbrendűség eltörlésére”, a globális egyenlőtlenségek felszámolására és „egy többpólusú világ felépítésére”.
Ennek a „küzdelemnek” a kulcseleme, hogy az élharcos pártok saját országaikban hatalomra jussanak, „mozgósítva saját nemzetüket és a munkásosztályokat, hogy meghatározzák a jövőt” – mondta a török képviselő.
Forrás:
Írta: Szilvia Akbar
Kép: Kína Fókusz
