“Kedves June!
Útmutatást kérek a COVID-19 oltásokról
Aggódom a COVID-19 oltásokkal kapcsolatban. Szükségem van egy megbízható – igazságon és hagyományokon alapuló – útmutatásra.
A munkahelyem a lehető legrövidebb időn belül kötelezővé kívánja tenni az oltást…
Üdvözlettel:
Egy aggódó kórházi dolgozó”
June válasza:
“Kedves aggódó kórházi dolgozó!
Úgy gondolom, hogy annak megértése, hogy egyes hagyományos gondolatok – erkölcsi elvek és hiedelmek – hogyan alkalmazhatók az oltási mandátumok kérdésében, segít áthidalni a szakadékot e nagyon polarizáló kérdés mindkét oldala között.
Az alábbiakban megpróbálom a tőlem telhető legjobban bemutatni egy olyan gondolatmenetet, amely reményeim szerint segít irányt mutatni.
A betegség ősi megértése
Az emberi történelem nagy részében az isteni erőkbe vetett hit vezérelte az emberek és nemzetek gondolatait és cselekedeteit. Ez azonban nem zárta ki a fizikai kezelések alkalmazását a betegségek esetén.
Például az epilepsziáról szóló értekezésében Hippokratész, akit a modern orvoslás atyjának tartanak, ellenezte azt az elképzelést, miszerint az elmezavar valahogy szentebb lenne, mint más betegségek, mondván, hogy az „mind isteni, és mind emberi.” Felsorolta az epilepszia néhány természetes okát, beleértve a genetikai hajlamot és a szezonális kiváltó tényezőket, de fenntartotta, hogy ezek oka továbbra is isteni:
„A szentnek nevezett betegség pedig olyan okokból ered, mint a többi, nevezetesen azokból a dolgokból, amelyek belépnek és kilépnek a testből, mint például a hideg, a nap és a szél, amelyek folyamatosan változnak, és soha nem nyugszanak. És ezek a dolgok isteniek, így nincs szükség különbséget tenni közöttük, és e betegség istenibbnek tartására, a többieknél, mert mind isteni, és mind emberi. ”
Az ókori Kínában hasonlóan azt tartották, hogy az isteni rend a természet végső formáló ereje, és hogy a természeti erők alakítják az emberi egészséget. A hagyományos kínai orvoslás felismerte, hogy a szezonális időjárási szokások és az ember alkata (genetikai tényezők) voltak azok a tényezők, amelyek meghatározták a betegség vagy az egészség színterét.
Az ókori kínaiak úgy gondolták, hogy a csapások a változások előzményei, és hogy a természeti katasztrófák akkor következnek be, amikor a társadalom erkölcse hanyatlott.
A bibliai szentírások szerint a járvány, az aszály, az áradás és a pestis Istentől jön részben a bűnök megtorlásaként, részben a hit megújításának lehetőségeként.
A modern orvostudomány felismeri azt is, hogy egyes betegségeknek vannak szezonális vonatkozásai, például az influenzának, és hogy az éghajlati tényezők befolyásolják a járványkitöréseket – például az, hogy a meleg, nedves időjárás fokozza a szúnyogok által terjesztett betegségeket.
A Scientific American cikke szerint az ókori kínai feljegyzéseket tanulmányozó tudósok ma már a betegségek történelmi kitöréseit is összefüggésbe hozzák az éghajlati változásokkal.
A gyakorlatban a modern orvoslás már nem gondolja úgy, hogy isteni okai lehetnek a betegségeknek, és abból indul ki, hogy ez az egyetlen dolog, ami óriási szenvedést okoz. Úgy gondolom azonban, hogy mind az igazi tudós, mind a valódi hittel rendelkező ember nagyon tiszteli az igazságot, és egyetértene abban, hogy emberi megértésünk korlátozott, és hogy semmiféle cél támogatása érdekében nem szabad felforgatnunk a tudományos elveket és az erkölcsi előírásokat – bármilyen nemesnek is tűnhet ez.
Az utasítások mögötti morális tényezők
Az oltási mandátumok (oltások kötelezővé tételének) ügye nagyrészt egy haszonelvű érven nyugszik: a helyes cselekvés az, amely a legtöbb ember érdekét szolgálja.
Ha visszatekintünk a történelemre, ez nem meglepő, mert a modern közegészségügyi rendszerünk színterét Jeremy Bentham angol ügyvéd, filozófus és társadalomreformátor határozta meg, aki a modern haszonelvűség megalapozója. Bentham alapvető axiómának tekintette, hogy „ami a legnagyobb számban hozza el a legnagyobb boldogságot, az a helyes és a helytelen mércéje.”
Ezzel szemben az Egyesült Államok alkotmánya egy egészen más erkölcsi alaptételen alapult: a természetes vagy elidegeníthetetlen jogokon.
Ezeket a jogokat – amelyek magukban foglalják az élethez és a szabadsághoz való jogot – nem szabad, hogy az emberi törvények korlátozzák, mert azok valami magasabb és alapvetőbb dologból erednek: minden emberi élet szentségébe vetett hitből, függetlenül a társadalmi helyzettől.
Ha beleegyezünk az oltások kötelezővé tételébe abban a reményben, hogy csökkentjük a betegség terheit a társadalomban, akkor számos olyan ember lesz, aki hosszú távú egészségkárosodást szenved el, vagy akár életét is veszti az oltás következtében. Ez nem hipotetikus helyzet; az Egyesült Államokban jelenleg van egy szövetségi bíróság, amelynek feladata az oltásból származó halál és károk megtérítése. Egy haszonelvű rendszerben az oltások kötelezővé tételét igazolja az, ha az oltásoktól károkat szenvedők száma kicsi. De elvileg a mandátumokat a természetes jogok teóriája nem indokolná, mivel ezeknek az embereknek megtagadnák az élethez való jogát, mivel nem volt szabadságuk elutasítani az oltást.
A morális háttér talán kissé zavarosabb, ha a munkával és az iskolával kapcsolatos mandátumokról van szó, mert az embernek továbbra is joga van úgy dönteni, hogy otthagyja-e a munkát, vagy kiveszi a gyereket az iskolából. Ebben a helyzetben azonban összetalálkozunk azzal, ami a többség zsarnokságának tekinthető, amelyet John Stuart Mill angol filozófus és klasszikus liberális gondolkodó határoz meg. Ő is haszonelvű volt, de minőségileg más képlettel rendelkezett a jó meghatározásához, mint Bentham, és a többségi vélemény szerinti zsarnokságot rosszabbnak tartotta, mint a politikai zsarnokságot:
„A társadalom képes kiadni a saját mandátumait és meg is teszi: és ha helytelen mandátumokat ad ki a jók helyett , vagy egyáltalán bármilyen mandátumot ad ki olyan dolgokban, amelyekbe nem lenne szabad beleavatkoznia, akkor társadalmi zsarnokságot gyakorol, amely nagyobb, mint a sok különféle politikai elnyomás, mivel bár általában nem tartatják be olyan szélsőséges büntetésekkel, mégis kevesebb menekülési lehetőséget hagy maga után, sokkal mélyebben behatolva az élet részleteibe, és rabszolgává téve magát a lelket is. A zsarnoksága elleni bírósági védelem tehát nem elegendő: védelemre van szükség az uralkodó vélemény és érzés zsarnoksága ellen is; a társadalom azon hajlandósága ellen, hogy a polgári büntetésektől eltérő eszközökkel saját elképzeléseit és gyakorlatait alkalmazza magatartási szabályként azokkal szemben, akik ettől eltérnek.”
Az az érv is felmerül, hogy az oltások, mint a modern egészségügy egyik oszlopa, emberi jog. Erre azt mondanám, hogy az emberi jog meghatározása nagyon eltér a természetes jogok definíciójától, amelyen Amerika alapul.
Sir Roger Scruton néhai brit filozófus így írja le ezt a különbséget:
„Eredetileg Locke-nál és Kantnál is az emberi jogok alapvetően tagadó jellegűek – a jog, hogy nem avatkoznak bele, nem veszik el az életedet, nem veszik el a szabadságodat, nem veszik el a tulajdonodat, és így tovább.
Ennek a definíciónak az axiómája az, hogy ha az embernek van egy joga, akkor másoknak – a társadalomnak általában – kötelessége ezt tiszteletben tartani. Megjegyzi azonban, hogy a második világháború után mindenféle új jogokat követeltek, beleértve a munkához való jogot és az egészségügyi ellátáshoz való jogot is.
A jogok új meghatározása szükségszerűen a szocialista koncepció felé mozdítja el a kormányt, mert az állam viseli a felelősséget a velük szembeni követelések teljesítéséért – mondta Scruton. A politikai és erkölcsi viták középpontjában jelenleg a jogok és az újfajta jogok helyessége áll.
Végezzen saját kutatást
Remélem, hogy a fenti értekezés táptalajt adott a gondolkodáshoz. A mandátumok erkölcsi hátterére összpontosítva a fentebb kifejtett érv feltételezi, hogy az oltás tudománya szilárdan azt mutatja, hogy az előnyök jóval felülmúlják a károkat. Ezt az elképzelést széles körben igaznak tartják, és ugyanakkor társadalmilag sem tartják azt elfogadhatónak, hogy ezt az állítást jelentőségteljesen megvizsgáljuk.
Sok kutatás után az a véleményem, hogy a tudomány nem annyira meggyőző, mint ahogyan azt elhitették velünk. Nem hiszem azonban, hogy csak az én szavamra kellene hallgatnia. Ehelyett azt javaslom, hogy ha érdekli ez a téma, végezzen saját kutatást.
Kutatási javaslataim a következők: Ellenőrizze az összes média által idézett tanulmányt, és nézze meg a CDC honlapján idézett tanulmányokat. Nézze meg a The Highwire című online műsort, amely a vakcinával kapcsolatos hírekkel és aggodalmakkal foglalkozik. Aktívan hasonlítsa össze a nézőpontokat; nézze meg a „Vaxxed” filmet, jegyzeteljen és ellenőrizze a tényeket. Nézze meg Vaxxter.com-ot, Dr. Sherri Tenpenny weboldalát, valamint Dr. Suzanne Humphries könyveit és videóit. Értse meg nézőpontjaikat, és ellenőrizze az idézeteket és a PubMed-et további kontextusért. Ha kiindulási helyet keres, javasoljuk Dr. Stanley Plotkin tanúvallomását, amelyet teljes egészében (mind a kilenc órát) megtalálhatja a YouTube-on, vagy témakörök szerint lebontva a különböző webhelyeken. Mivel eskü alatt beszél, és az oltások tudományában jártas és szkeptikus ügyvéd kérdezi ki, ez az egyik legközelebbi dolog, amelyet mindkét fél vitájához találtam.
Amikor beszél a munkáltatójával, rámutatnék arra, hogy az oltás előnyei az ő szemszögükből nézve miként vethetők össze az ismeretlen kockázatával, amivel önnek kell szembenéznie.
Például a munkahelyén továbbra is ugyanazokat az óvintézkedéseket kell betartania, függetlenül attól, hogy beoltották-e vagy sem. Először is, nem tudni, hogy az oltott személyek képesek-e még továbbterjeszteni a vírust; másodszor, még nincs nyájimmunitás; harmadszor, nem ismert, hogy meddig tart az oltás általi immunitás. A CDC szerint beszámoltak a COVID-19 reinfekciójáról. Az oltások általában nem biztosítanak erősebb immunitást, mint a természetes immunitás. A koronavírusok általában magas mutációs arányt mutatnak; úgy tűnik, hogy egyes mutációk újrafertőződést okoznak, és elkerülhetik az oltások védelmét is, és később más vagy frissített oltásokra lesz szükségünk.
Az Ön számára fennálló kockázatok sok ismeretlen tényezőt tartalmaznak: A Moderna és a Pfizer vakcinák (amelyek az írás idején az Egyesült Államokban elérhetőek) új oltástechnológiát alkalmaznak, és csak ezen a ponton rendelkeznek sürgősségi engedélyezéssel, tehát nincsenek hosszútávú biztonsággal kapcsolatos adatok.
Forrás:
