Írta: Yvette Tan | BBC hírek | 2020. június 28
Li Zhensheng az életét kockáztatta azért, mert elhatározta, hogy Kína kulturális forradalmát megörökíti. Mint az állami újság egyik munkatársa, Li Zhensheng ritka hozzáférést kapott mind a különféle emberekhez mind a különféle helyszínekhez a 20. század egyik legviharosabb időszakában.
Több tízezer fényképet készített, amelyek közül néhányat közzétettek, mások a lakásának padlóburkolatában voltak eltárolva a büntetéstől való félelme miatt. Akkor nem tudhatta, hogy ezek a rejtett képek egy nap megtalálják a kiutat a nagyvilágba. A 79 éves személy nemrégiben az Egyesült Államokban agyvérzésben elhunyt, közölte a Hong Kong University Press.
„Egész életemben a történelem tanúja voltam és rögzítettem azt.” „Most megpihenek a történelemben.”- írta a halálát megelőzően.
1940-ben egy szegény családban született Liaoning kínai tartományában, ahol nehéz körülmények között nőtt fel. Anyja három éves korában halt meg, és 10 éves koráig az apját segítette a mezőn. Csak ezt követően kezdte tanulmányait, de rövidesen osztályelső lett. Elismerést kapott a Changchun Film School-ban, végül fényképész munkatárs lett a Kína északkeleti részén található Heilongjiang Daily újságban. Ezt a munkát Kína történetének egyik legbrutálisabb időszakában végezte.
A kulturális forradalom 1966-ban kezdődött, amikor Mao Ce-tung kommunista vezető kampányt kezdett versenytársainak felszámolására. Mao több ezer kínai ifjút mozgósított, hogy elpusztítsa a „négy idős”-et a kínai kultúrában – régi hagyományok, szokások, kultúra és gondolkodásmód.
A főiskolákat bezárták, hogy a hallgatók a „forradalomra” koncentrálhassanak, és ahogy a mozgalom elterjedt, szinte bármit megtámadtak és bárkit, aki a hatalom útjába állt. A gyermekek megtámadták a szüleiket, a diákok pedig a tanáraikat, az értelmiségieket pedig száműzték. Ezreket vertek halálra vagy kényszerítettek öngyilkosságra.
Li új munkája révén olyan szokatlan helyzetbe került, hogy képes volt dokumentálni a körülötte zajló erőszakot és brutalitást. Észrevette, hogy a vörös őrök – a militáns hallgatók – bármilyen fotót elkészthettek, amit csak szerettek volna, ezért úgy döntött, hogy készít egy karpántot magának, amelyre a „Vörös színű hírszerző katona” feliratot írta.
„A munkám révén fényképeket készíthettem arról, hogy hogyan üldöznek embereket, anélkül, hogy emiatt megtorlást kellett volna elszenvednem.” – mondta egy korábbi interjúban a BBC-nek. „Rájöttem, hogy dokumentálni kell ezt a viharos korszakot. Nem igazán tudtam, hogy a forradalomért, magamért vagy a jövőért csinálom-e.” De ráébredt, hogy a képek érzékeny jellege miatt célponttá válhat, ezért elrejtette a negatívokat lakásának padlózata alatt – körülbelül 20 000 db-ot.
Amikor 1968-ban végül ellenforradalmi tevékenységekkel vádolták, lakását a hatóságok feldúlták, ám a negatívokat nem fedezték fel. Ha megtalálták volna ezeket, Li súlyos büntetést kapott volna, és szinte biztosan megsemmisítették volna őket.
„Olyan kockázatos volt” – ismerte be. „Amikor ezeket a fényképeket készítettem, nem voltam biztos benne, hogy hasznosak lesznek.”
Li képei biztonságban voltak, de ő maga nem – elítélték, és feleségével együtt két évig kemény munkára kényszerítették.
Szabadon bocsátása után visszatért lakásába, és a képeket biztonságban megtalálta.
Végül professzor lett a pekingi egyetemen, és az 1980-as években – amikor Kína egy rövid ideig a sajtószabadság egy szikráját megtapasztalhatta – munkáit egy pekingi fotós eseményen mutatták be.
Ekkor fedezte fel képeit Robert Pledge, a Contact Press Images-től (CPI), aki később Li képeivel könyvet tett közzé. A könyv címe? Vörös színű hírszerző katona.
„Örökké hálásak leszünk Li-nek, aki annyit kockáztatott azért, hogy képeit megóvja, még akkor is, amikor a legtöbb kollégája beleegyezett abba, hogy politikai tartalmú negatív felvételeiket „megsemmisítsék” – mondta Pledge. Li összes fényképét egy-egy kis barna papír borítékban tárolta. Minden borítékra részletes feliratokat írt finom kínai kalligráfiával. A településeket és a megyéket, az emberek nevét, a hivatalos címeket és az egyedi eseményeket figyelmesen feljegyezte.
Fotóit végül több tucat országban mutatták be.
2013-ban elnyerte a Lucie-díjat, amely a fényképészet világában az Oscar-nak felel meg. 2018-ban művei kínai feliratokkal is megjelentek Hongkongban.
„Egyetlen fotós sem rögzítette részletesebben és teljesebben a forradalmat, mint Li” – mondta a Contact Press Images munkatársa, a halálát követő nyilatkozatában. „Felbecsülhetetlen fényképészeti örökséget hagy hátra. Nagyon fog hiányozni.”
Forrás: Fordítás innen: https://www.bbc.com/news/world-asia-china-53174079
1. Kép: Forrás az eredeti cikk szerint: Li Zhensheng ifjúkorában
2. Kép: Li Zhensheng fotós részt vesz a 11. Lucie-díj rendezvényén a Zankel Hallban, a Carnegie Hallban 2013. október 27-én.
Fotóiról bővebben a könyvében: Red-Color News Soldier: A Chinese Photographer’s Odyssey Through the Cultural Revolution Paperback – ELÉRHETŐ ONLINE: http://red-colornewssoldier.com
További cikk a témában: https://invisiblephotographer.asia/…/19/lizhensheng-interv…/