Bitter Winter: A kommunista rezsim által erőszakosan levert 1989-es diáktiltakozás aktivistáit és szószólóit a mai napig folyamatosan figyelemmel kísérik és elnyomják.
írta Zhao Mingzhe (Csao Mingcsö)/Bitter Winter
Egyes számítások szerint körülbelül 10.000 ember vesztette életét az 1989-es Tienanmen téri tiltakozás során, amelyet Kínában június negyediki eseményként ismernek. Aznap mintegy egymillió fiatal kínai gyűlt össze Pekingben, hogy tiltakozzon a kormány ellen, és felszólaljon a szólásszabadságért és demokráciáért. A csapatok hamarosan tüzet nyitottak, leverve a tiltakozásokat.
A meggyilkoltak mellett számos tüntető és a támogatóik is áldozatává váltak a KKP-rezsimnek, amely letartóztatta vagy más módon üldözte őket. A Tienanmen téri tiltakozást támogató több fiatal élete örökre megváltozott. Még 30 év után is folytonosan a kormány szigorú ellenőrzése alatt állnak. Közülük hárman megosztották tapasztalataikat a Bitter Winterrel. Nem használjuk a nevüket, hogy megmentsük őket a még nagyobb elnyomástól.
„Ez alatt a 30 év alatt sohasem vettem részt politikában, sem törvényeket, sem szabályokat nem szegtem meg, de a kormány továbbra is figyelemmel kísér engem” – mondta csalódottan egy Dél-Kínából származó, 50 év körüli szabadúszó író. Tavaly, a Tienanmen téri mészárlás 30. évfordulója előtt két férfi jött az otthonába, aki azt állította, hogy a helyi nemzetbiztonsági irodától van, hogy „megvizsgálja az életkörülményeit”. Az ilyen „figyelmesség” nem újdonság számára.
A férfi problémái a hatóságokkal 1987 tavaszán kezdődtek, miközben egy folyóirat szerkesztőjeként dolgozott. Letartóztatták, mert csatlakozott egy diákmozgalomhoz Sanghajban. Az Anhuj tartomány Hofej városában, a Tudományos és Műszaki Egyetemen 1986 december közepén kezdődött tiltakozások később más tartományokba is átterjedtek, és végül a Tienanmen téri tiltakozássá nőtték ki magukat.
Két hónappal szabadulása után titkos ügynököt jelöltek ki az aktivista felügyeletére. Gyanútlan és naív volt, így barátokká váltak, és az ügynök még az otthonában is lakott. Véletlenül értesült új barátja valódi kilétéről, és azóta óvatossá vált bárkivel szemben, aki közeledett hozzá. „Azt feltételeztem, hogy mindenki rendőr” – magyarázta.
„Abban az időben nagyon kevés ember vett fel velem kapcsolatot; sokan csak elkerültek” – folytatta a férfi. „Elbocsátottak a munkámból, eltiltottak a kulturális tevékenységekben való részvételtől vagy az azokról való beszámolástól. A kommunista párt „politikailag veszélyes személy” címkével látott el.”
Interjú alanyunk 30 éven át képtelen volt megszabadulni ettől a címkétől, sohasem sikerült stabil munkát találnia. „A munkaadók elutasítottak, amint megtudták a helyzetemet, mondván, hogy bajba kerülnek, mert „politikailag kockázatos besorolású” voltam.”
Egy a keleti Csöcsiang tartományból származó, most a hatvanas éveiben járó nő az elmúlt 30 évet a kormány felügyelete alatt élte le. A Tienanmen téri tiltakozások támogatójaként a Közbiztonsági Iroda feketelistára tette, és „a polgári liberalizáció radikálisának” bélyegezték meg.
„A Közbiztonsági Iroda személyzetet küldött, hogy megfigyeljen engem és több más értelmiségit, aki támogatta a diákmozgalmat” – emlékezett vissza a nő. „Egy folyóirat sem közölte a munkáinkat. Ezekben az években nem tudtam állandó munkát találni. Minden potenciális munkaadó azt mondta, hogy „radikális nézeteim vannak”, és nem volt hajlandó alkalmazni.”
„Több mint tíz évvel a tiltakozások után a barátaimmal megalapítottuk a saját kiadványunkat. Sohasem tárgyaltunk benne politikáról” – folytatta a nő. „Reméltük, hogy a zaklatás megszűnik. De a Közbiztonsági Iroda kevesebb mint egy év alatt betiltotta a kiadványt „illegálisként”. Azóta soha többé nem dolgoztam folyóiratok számára. Úgy éreztem, hogy állandóan figyelemmel kísérnek ez alatt a 30 év alatt, ami mindig félelmet keltett bennem.”
A harmadik megkérdezett személy elmondta, hogy attól a pillanattól kezdve, hogy 1989-ben nyíltan kifejezte támogatását a diákmozgalom számára, közétett művei elkezdték felhívni a Közbiztonsági Iroda figyelmét. Mivel cikkeiben és esszéiben gyakran kritizálta a kommunista pártot, egyre nehezebb volt megjelentetni őket. A megélhetés érdekében a férfi elkezdett népmeséket gyűjteni és szerkeszteni, soha többé nem érintett meg politikai dolgokat.
„A Közbiztonsági Iroda mindezekben az években megőrizte az adatainkat, de a hozzám hasonló emberek elleni ideológiai ellenőrzési intézkedések Hszi Csin-ping hatalomra jutása óta fokozódtak” – kommentálta az író, hozzátéve, hogy bárkire, aki ellenzi a kommunista pártot Kínában, egész életében nehéz idők fognak járni.
„Kínának biztosan nincs fényes jövője” – véli a férfi. „Hogyan lehetne, ha a kormány mindig hazudik? A béke és a jólét hamis megjelenését tartja fenn, miközben az elnök személyiségkultuszát és koholt beszédeit terjeszti, akárcsak a kulturális forradalom idején. Hszi Csin-ping azért teszi ezt, hogy bebörtönözze az emberek elméjét, engedelmessé tegye őket, visszafejlődve a feudális despotizmus korszakához.”
Credit: Zhao Mingzhe
Forrás:
https://bitterwinter.org/tiananmen-square-protest…/…
Kép: VOA STUDENT UNION – A Tienanmen téri mészárlás előtt
