Kultúra,  Történelem

Yao császár a legalkalmasabbnak adta át a hatalmat, és nem a trónörökösnek

Yao császár uralkodása alatt, kb. 4 300 évvel ezelőtt, az egész világot nagy áradás sújtotta. Az északi féltekét a tengerszint felett 2 000 méter magasan elárasztotta a víz, az ősi nyugati civilizáció szinte teljesen megsemmisült.

Abban az időben az ősi kínai civilizáció leggazdagabb területe a mai Kína nyugati részén volt, sok ember élt a Kunlun hegység mentén, amely a mai Xinjiang területe. A csapás elől sokan menekültek a magas hegyekbe.

A túlélők nagyon sok őskori feljegyzést megmentettek, mint a „Változások könyve”, a „Nyolc trigram”, a „Yin és Yang kéziratai”, az „Öt elem”, „Kínai orvoslás”, a „Tai-csi” és néhány ősi Qigong formát… így Kína vált a a leghosszabb ideig fennálló civilizált királysággá.

A Han-dinasztia feljegyzései szerint a Legendák kertjében megmutatkozott, hogy Yao császárnak nagy erénye és jóindulata volt. Úgy értékelte magát, mint minden boldogság őrzője. Azt mondta:

– Ha van valaki, aki szenved az éhségtől, az én hibám; ha van valaki, aki szenved a hidegtől, az én hibám; ha van valaki, aki bűncselekményt követ el, azért van, mert nem végeztem jól a dolgom.

Öregkorában Yao lemondott, hogy felváltsa Shun, akinek szintén nagy erénye volt. Ez volt a lemondás kínai hagyományának kezdete, amely egy másik személy javára történik. Mikor Shun idős lett, követte Yao nyomdokait, és lemondott Yu javára, aki az áradás szabályozásában szerzett érdemet.

Dan Zhu volt Yao császár és császárné fia. Úgy tartották, alkalmatlan és erkölcsileg nem felel meg, hogy örökölje a trónt.

Yao-nak 10 fia volt, de mindegyikük átlagos képességekkel bírt. Ezért hagyta a minisztereit, hogy javasoljanak neki valakit, aki a nemesek és polgárok közül átveheti a császári helyet. A miniszterek mind Sunt javasolták, aki szerény nevelésben részesült.

Ahhoz, hogy valaki császárrá váljon az ősi Kínában, isteni felelősséget kellett mutatnia három feltétel kielégítésével szemben: Isten által rendeltnek kell lennie, nagy erényének kell lennie, és nagy képességeket kell gyakorolnia. Yao császár próbára tette Shunt ezen három tekintetben, és Shun teljesített mindent. Így, mikor Yao lemondott, biztos volt benne, hogy Shun megfelelő utódja lesz.

Yao azt mondta:

– Ha lemondok Shun javára, csak Dan Zhu lesz boldogtalan. Ha Dan Zhu javára mondok le, mindenkinek rossz lenne. Nem okozok kárt senkinek, csak a fiam javát nézem.”

Úgy mondják, hogy Yao nagyon szerette Dan Zhu-t, de Dan Zhu játékos maradt, és nem komolyodott meg. Nagyot mondó volt és vitatkozó. Yao feltalálta a Go mesterjátékot, hogy képezze Zhu-t.

A „Go” nem egy olyan játék, amely a nyerésre vagy a vesztésre összpontosít, a célja fejleszteni a jellemet és segíthet a játékosoknak megérteni a yin és yang kiegészítő szabályát, hogy elérjék a harmóniát. Segít még a játékosoknak nyugodttá válni, és fokozni a vérmérsékletüket, erkölcsüket és bölcsességüket. Miután Dan Zhu elkezdte játszani a Go-t, gyors fejlődést mutatott.

Forrás:

Történetek az ősi Kínából

Zhu Li, Epoch Times (Clearharmony.net)

Kép: (Balról jobbra) Yao császár, Shun császár és Yu császár a 18. századból származó kínai hírességek portréján, amely a Francia Nemzeti Könyvtárban található.