TAIPEI, Tajvan – A kínai kommunista rezsim felgyorsítja a tajvani invázió terveit – figyelmeztet egy szakértő, mivel Peking felpörgette a sziget ellen végre hajtott katonai manővereket.
Húsz kínai katonai repülőgép – köztük négy nukleáris képességű H-6K bombázó, 10 J-16 vadászgép, két Y-8 tengeralattjáró elleni harci repülőgép és egy KJ-500 légi felderítő és irányító repülőgép – lépett be Tajvan légvédelmi zónájába (ADIZ) március 26-án a tajvani Nemzetvédelmi Minisztérium szerint. Ez volt a minisztérium által jelentett eddigi legnagyobb támadás.
A tajvani ADIZ, amely a sziget területi légterével szomszédos, egy olyan terület, ahol a bejövő repülőgépeknek azonosítaniuk kell magukat a sziget légiforgalmi irányítójánál.
Ez a betörés megmutatja, hogy Peking 2020 óta jelentősen fokozta Tajvan ellen az ellenséges lépéseket. A tavaly januárban az újraválasztott Tsai Ing-wen tajvani elnök keményen kiállt a Kínai Kommunista Párt (KKP) fenyegetéseivel szemben, míg a sziget elmélyítette együttműködését az Egyesült Államokkal – ez arra késztette a rezsimet, hogy fokozza a háborús uszítást a sziget felé.
A KKP a saját területének részeként tekint Tajvanra, és háborúval fenyegette meg, hogy a szigetet a saját irányítása alá vonja. Az önigazgatással rendelkező sziget a valóságban egy de facto független ország, amelynek saját demokratikusan megválasztott kormánya, katonasága, alkotmánya és pénzneme van.
A Kínai Köztársaság (ROC) (Taiwan hivatalos neve) megdöntötte Kína Qing-dinasztiájának császárát 1911-ben. Miután a ROC visszavonult Tajvanra, miután a Kínai Polgárháború alatt a KKP legyőzte, a KKP létrehozta a Kínai Népköztársaság (PRC) nevű kommunista államot 1949-ben. Míg Tajvan fokozatosan demokráciává alakult. Ám a kínai rezsim a mai napig nem volt hajlandó elismerni Tajvan szuverenitását.
Tavaly a kínai légierő mintegy 380 alkalommal repült be a tajvani ADIZ-be, ami 1996 óta az adott évben a legnagyobb szám. Idén a kínai hadsereg eddig szinte napi rendszerességgel küldött repülőgépeket az ADIZ-ba.
A sziget parti őrsége április 1-jén bejelentette, hogy Peking pilóta nélküli drónokat repít a tajvani Dongsha-sziget közelében, a Dél-kínai-tenger északi részén. A hatóság szerint nem zárható ki, hogy Peking a drónokat felderítéshez használja.
A katonai akciók mellett a rezsim fokozta a retorikája keménységét a sziget felé. Az év elején egy kínai védelmi szóvivő háborúval fenyegetett Tajvan ellen, ha az kihirdeti a függetlenségét.
Március 31-én Hu Xijin, a hawkai állami média, a Global Times főszerkesztője azt írta a közösségi médiában, hogy arra kérné a munkaképes férfiakat, hogy háború esetén menjenek Tajvanra bunkereket felrobbantani.
Egy meg nem nevezett kínai pilóta, aki március 29-én vezette az egyik kínai repülőgépet a tajvani ADIZ-be, azt mondta: „Ez mind a miénk”, miután egy tajvani elfogó repülőgép pilótája felkérte a légtér elhagyására a helyi média szerint, aki megszerezte a pilóta megjegyzésének felvételét a “Southwest Airspace of TW” Facebook-oldaláról.
Felkészülés az invázióra
Peking behatolásai a Tajvan elleni invázió előkészítésének a jelei – mondta John Mills, az USA kiberbiztonsági politika, stratégia és nemzetközi ügyek korábbi igazgatója a Honvédelmi Minisztérium Hivatalában az The Epoch Times című lapnak.
Millek rámutatott, hogy ez a gyakorlat a következő két évben nagyarányban eszkalálódhat. Ezekre a próbarepülésekre szükség van, mondta Mills, tekintettel a kétéltű partraszállási műveletek összetettségére – valamint arra, hogy a kínai hadsereg még soha nem hajtott végre megszállást egy ellenséges hatalom előtt valós helyzetben.
A Tajvan elleni kétéltű támadás a kínai civil kereskedelmi hajók és halászhajók raját is magában foglalhatja – mondta Mills.
Úgy véli, hogy az elkövetkező három évben invázió jöhet – jóval korábban, mint Philip Davidson, az Egyesült Államok indo-csendes-óceáni parancsnokságának vezetője által a márciusi kongresszusi meghallgatáson adott hatéves becslés.
„Ha 10 éven belül nem csinálták meg, akkor azt gondolom, hogy Hszi-t [Csinping, kínai vezetőt] valószínűleg eltávolítják a hivatalából. Azt hiszem, még a hat év is szorongatja”- mondta Mills. Hozzátette, hogy Hszi nyomás alá kerülhet Tajvan megtámadása miatt, hogy elterelje a figyelmet a belső problémákról, például egy gazdasági válságról.
De jelenleg a kínai hadsereg még mindig nem áll készen a támadásra a sziget ellen – mondta Mills. De a probléma az, hogy minél tovább halogatja az inváziót, annál felkészültebb és megerősítettebb lesz Tajvan.
„Mindannyiunknak számolnunk kell azzal, hogy ezek az ütemtervek felgyorsulnak,” -figyelmeztetett Mills.
Peking tajvani ambíciói elsősorban abból fakadnak, hogy a sziget félvezetőgyártó képességére akarja rá tenni a kezét Mills szerint. Tajvanon található a TSMC, a világ legnagyobb szerződéses chipgyártója.
Kína nagymértékben függ a külföldi félvezetőktől – az apró chipektől, amelyek a mobiltelefonoktól a rakétákig mindent irányítanak. A Bloomberg információi szerint Kína 380 milliárd dollár értékű chipet importált 2020-ban, ami az összes behozatalának mintegy 18 százalékát teszi ki.
A rezsim most a külföldi félvezetők biztosításáért küzd, miután a Trump-adminisztráció szankciók sorát vetette ki a kínai vállalatokra. Az amerikai szankciók megbénították a Huawei kínai technológiai óriás okostelefon-üzletágát. A kínai SMIC chipgyártó szintén kereskedelmi feketelistára került.
Visszavágás az USA-ban
Soong Hseik-wen, a tajvani Nemzeti Chung Cheng Egyetem (NCCU) Stratégiai és Nemzetközi Ügyek Intézetének (ISIA) professzora a The Epoch Timesnak elmondta, hogy a kínai rezsim március 26-i betörése egy nyilatkozat tétel volt, válaszul az amerikai kormány márciusi intézkedéseire.
Ezen események közé tartozott Soino szerint Joe Biden elnök első csúcstalálkozója az ausztrál, az indiai és a japán vezetőkkel; Tokióban Antony Blinken külügyminiszter, Lloyd Austin Pentagon vezér és japán kollégáik találkozója; és az Alaszkai Anchorage-ben a kínai-amerikai tárgyalások.
„Ez a három esemény azt mutatta, hogy strukturális konfliktusok vannak Kína és az Egyesült Államok között, és diplomáciai tárgyalásokkal nem lehet őket megoldani” – mondta.
Az anchorage-i kétnapos tárgyalásokat heves eszmecsere jellemezte március 18-án, amelyek során Yang Jiechie, a KKP legfelsõbb diplomatája kritizálta az amerikai kül- és kereskedelempolitikát, és az Egyesült Államok, szerinte küzdelmes demokráciáját és a kisebbségekkel szembeni elégtelen bánásmódot.
A találkozó rávilágított arra, hogy a kínai rezsim és az Egyesült Államok mennyire messze vannak egymástól a kritikus kérdésekben, mivel a kínai delegáció elutasította az Egyesült Államok aggodalmait Peking Hszincsiangban folytatott emberi jogi visszaélései, a hongkongi szabadságjogok visszaszorítása és Tajvan megfélemlítése miatt, arra hivatkozva, hogy ezek Kína „belügyei.”
Az amerikai akciókat a rezsimmel való szembeszállás fokozódó erőfeszítéseinek tekintve Peking úgy döntött, hogy megfeszíti katonai izomzatát azáltal, hogy március 26-án egy nagy repülőgépszázadot küldött a tajvani ADIZ-be – mondta Soong.
Tajvan és az Egyesült Államok között a parti őrség együttműködéséről szóló kétoldalú megállapodás – amelyet a behatolás előtt egy nappal aláírtak – szerepet játszhatott Peking március 26-án Tajvan elleni katonai fellépésének tervében – tette hozzá Soong. A megállapodás szerinte egyértelmű kísérlet volt a Peking elleni visszavágásra, miután az januárban elfogadott egy törvényt, amely lehetővé tette parti őrségének, hogy szükség esetén külföldi hajókra lőjön.
A megállapodással az amerikai kormány „egyértelműen kijelentette”, hogy a parti őrség része lesz a tengeri béke és stabilitás biztosítását szolgáló tengeri stratégiájának is – mondta Soong.
A kínai partvédelmi törvény széleskörű aggodalmakat váltott ki a szomszédaiból, köztük Japánból, a Fülöp-szigetekből, Tajvanból és Vietnamból.
Március 28-án John Hennessey-Nilan palaui amerikai nagykövet érkezett Tajvanra egy palaui küldöttség részeként, amelyet Surangel Whipps elnök vezetett. Palau Tajvan 15 diplomáciai szövetségesének egyike.
Soong felvetette, hogy Peking megszerezhette az Egyesült Államok nagykövetének tajvani látogatásának hírét, amely Pekinget egy elutasító nyilatkozatra késztette, mivel a látogatás alkalmával először látogatott egy amerikai diplomata Tajvanba, mióta Washington megszüntette a diplomáciai kapcsolatokat Peking javára 1979-ben.
Kelly Craft, az Egyesült Államok volt ENSZ nagykövete eredetileg január közepén járt volna Tajvanon, mielőtt az utazását az utolsó pillanatban törölték.
Megvédeni Tajvant
Kína fokozódó katonai fenyegetése miatt Mills szerint a Biden-adminisztrációnak egyértelmű elrettentési politikát kell alkalmaznia a KKP-val szemben. Pontosabban, Mills szerint az Egyesült Államoknak látható haditengerészeti és légierő-jelenléttel kell rendelkeznie Tajvan körül, valamint a Kelet-kínai-tengeren és a Dél-kínai-tengeren.
Tajvan önvédelmi képességének növelése szintén fontos, és a Biden-adminisztrációnak el kell adnia a szigetnek minden fegyvert, amilyet csak kér, a tajvani kapcsolatokról szóló törvénynek megfelelően Mills szerint. A jogszabályok értelmében az Egyesült Államok köteles ellátni a szigetet az önvédelméhez szükséges fegyverekkel.
Végül a 2021-es Pentagon költségvetés kiadási számlája alapján létrehozott Pacific Deterrence Initiative (PDI) szintén létfontosságú lenne az amerikai erők számára a régió védelmében – tette hozzá Mills. Az Európai Elrettentési Kezdeményezéshez hasonló PDI célja a fejlett katonai képességek biztosítása, hogy megakadályozza Kína katonai fenyegetéseit az Indiai-csendes-óceáni térségben.
Az esetleges invázió elleni védekezés érdekében Tajvanon „soha nem lehet elég lőszer” – mondta Mills, hozzátéve, hogy a sziget közelmúltbeli lépése, a szárazföldi Kína mélyét elérő nagy hatótávolságú rakéták gyártásának megkezdése „nagy dobás” volt.
A tajvani rakéták „egyértelmű üzenet volt, hogy elérnek odáig és károkat tudnak okozni” Mills állítása szerint.
Soong azt javasolta, hogy a Biden-kormány kétféle módon támogassa Tajvant: Egyrészt Tajvan támogatása a nemzetközi szervezetekben való részvételben, valamint Tajvant befogadni, hogy egy „megbízható ipari szövetség” részévé váljon.
Februárban Biden végrehajtási parancsot írt alá az Egyesült Államok ellátási láncainak 100 napos felülvizsgálatának megkezdéséről több kulcsfontosságú ágazatban, beleértve a félvezetőket, a gyógyszereket és a ritkaföldfém-ásványokat.
A tajvani Amerikai Intézet, a de facto amerikai tajvani nagykövetség április 1-jén jelentette be, hogy szerdán virtuális fórumot tartottak tajvani és amerikai magas rangú tisztviselők között, hogy megvitassák a tajvani részvétel kiterjesztésére irányuló törekvéseket az „ENSZ. szervezetek és más nemzetközi fórumok ” esetében, beleértve az Egészségügyi Világszervezetet (WHO).
Tajvan Peking kifogásai miatt jelenleg nem tagja a WHO-nak.
A Biden-kormány aktív lépéseket tehet a Tajvan-párti jogszabályok több részének érvényesítése érdekében, amelyeket Donald Trump volt elnök írt alá – mondta Soong. A jogszabályok közé tartozik a tajvani utazási törvény, a TAIPEI törvény és az Asia Reassurance Initiative Act.
Az első szigetláncon fekvő Tajvan minden ázsiai kínai katonai agresszió első célpontja lenne. Az első szigetlánc egy önkényes elhatárolás a japán déli Kyushu-szigettől (Tajvan, Fülöp-szigetek) Indonéziáig. A KKP katonai stratégái az első szigetláncot évtizedek óta a rezsim légi és haditengerészeti hatalmának akadályaként tekintik, a második szigetlánc felé és azon túlra.
Ennek eredményeként, néhány európai és ázsiai ország, különösen Japán és Ausztrália, élénken figyeli Tajvant, hogy meggyőződjön arról, hogy a Tajpej és Washington közötti együttműködés szilárd-e.
„Ezek az országok azt figyelik, hogy az Egyesült Államok kormánya miként fogja életbe léptetni ezeket a jogszabályokat, és felmerül a kérdés, hogy adott helyzetekben őszinte-e [az Egyesült Államok szövetségesei iránti elkötelezettsége]” – magyarázta Soong.
A Biden-kormány közölte, hogy Tajvan iránti elkötelezettsége „sziklaszilárd”. Soong szerint azonban kérdéses, hogy az adminisztráció mennyire veszi komolyan a sziget védelmét, különösen annak fényében, hogy Biden maga soha nem használta a „fenyegetés” szót a KKP leírására. Biden ehelyett a rezsimet Amerika „legkomolyabb versenytársaként” jellemezte.
Soong azt mondta, hogy szerinte az Egyesült Államok és Kína a közeljövőben kisebb méretű katonai konfliktusokba kezd, különösen a Dél-kínai-tenger két tajvani ellenőrzése alatt álló szigeténél – Dongsha-nál és Taiping-nál.
„Úgy gondolom, hogy az Egyesült Államok és Kína egy új hidegháborúban van jelenleg” – mondta Soong.
Forrás:
Kép: Kína Fókusz
