Li Mian (717-788) a Tang-dinasztia tisztviselője és tábornoka volt, kancellárként Dezong császár uralkodása alatt szolgált. Tang alapító császárának, Gaozu császárnak a leszármazottja volt.
Li korai éveiben szegény volt, de nem próbált helytelen úton vagyont szerezni. Ehelyett azzal töltötte az idejét, hogy szövegeket tanulmányozott, amelyek segítségével jelleme őszintévé és megbízhatóvá vált.
Egy napon Li találkozott egy gazdag tudóssal, aki a fővárosba ment, hogy befejezze tanulmányait, és letegye a birodalmi vizsgát. Ők ketten nagyon jó barátokká váltak. De a tudós egy nap súlyosan megbetegedett, Li vigyázott rá, és ugyanúgy kezelte őt, mintha a saját testvére lenne.
A tudós végül megadta magát a betegségnek. Halála előtt könyörgött Linek, hogy viselje gondját a hátrahagyott aranyainak, miután megtartotta a temetését. Linek nem volt más választása, mint elfogadnia az ajándékot, annak érdekében, hogy a tudós békében továbbhaladhasson.
Végül azonban Li nem tartott meg egyetlen aranyat sem. Titokban elrejtette az aranyat a tudós koporsója alatt, és visszaadta a tudós ezüstjét a családjának.
A kinevezése során, mikor is „JieDuShi” lett Lingnanban, Li nem használta fel a hatalmát, hogy elbitorolja a külföldi kereskedők vagyonát vagy tulajdonát. Mindig udvariasan visszautasította a kereskedők ajándékait, és nyugdíjazásakor még az összes orrszarvú szarvat és elefántcsontot is belevetette a folyóba, amelyeket családja kapott.
Két évtizedes hivatalos szolgálatában Li elosztotta fizetését hozzátartozóinak és beosztottjainak, keveset hagyva önmagának. Ennek eredményeként úgy találták, hogy nem volt semmi megtakarítása, amikor elhunyt. Li nagy tiszteletnek örvendett, és megkapta a Zhen Jian, 贞 简, azaz „Az igazságosság védelmezője és a szerénység és az alázat példaképe” posthums címét.
Forrás:
