Hírek

Kína szent földet foglal el Bhutánban, és fenyegeti Indiát

BITTER WINTER/ Írta: Massimo Introvigne

A kínai falvak építése egy szent buddhista területen (a megszállt bhutáni területen) – egy szélesebb körű India-ellenes stratégia részei.

Május elején Kína bejelentette, hogy a Tibeti Autonóm Terület déli részén befejeződött egy új falu építése, amelyet tibetiül Gyalaphugnak, kínaiul Jieluobunak hívnak. Ezzel csak egy probléma van, Gyalaphug nem Kínában, hanem Bhutánban található.

És van még más is. A Foreign Policy május 7-i számában olvashatjuk, hogy Kína három falut (köztük Gyalaphugot), „66 mérföldnyi új utat, egy kisebb vízerőművet, két kommunista párti adminisztrációs központot, egy kommunikációs bázist, egy katasztrófaelhárítási raktárt, öt katonai vagy rendőrségi előőrsöt, valamint vélhetően egy nagy jelzőtornyot, egy műholdvevő állomást, egy katonai bázist és akár hat biztonsági helyszínt és előőrsöt” épít, mindezt bhutáni területen.

Amit Kína egy szuverén állam területén tesz, az példátlan, és a terület neve, „Beyul” azonnal mély vallási jelentést idéz. A tibeti buddhizmusban a beyulok olyan rejtett völgyek, amelyeket a „második Buddha” Padmaszambhava a Kr. u. 8. században szellemi menedékhelyként jelölt ki. A beyulok azok a helyek, ahol a spirituális és az anyagi világ érintkezik egymással. Padmaszambhava tanítása szerint ezek azok a helyek, ahová a buddhisták visszavonulhatnak, amikor a világ többi része túlságosan megromlik a gyakorlásukhoz.

A Padmaszambhava által kijelölt bejulok pontos száma vitatott, de a Bejul Khenpajong, a most a kínaiak által elfoglalt terület minden bizonnyal közéjük tartozik. Azzal, hogy a KKP az úgynevezett Tibeti Autonóm Területen lévők mellett egy újabb bejult foglal el, erőteljes jelét adja annak, hogy a tibeti buddhizmust a párt ellenőrzése alatt kívánja tartani.

A lépésnek azonban geopolitikai jelentősége is van. Kína és Bhután nem tart fenn diplomáciai kapcsolatokat, de rendszeres politikai megbeszéléseket folytatnak, és bölcsen a bhutáni hatóságok mindig is igyekeztek elkerülni a konfrontatív hozzáállást mamutszomszédjukkal szemben. Még akkor is a másik oldalra nézhetnek, amikor Kína 495 négyzetkilométernyi bhutáni területet foglal el a Beyul Khenpajong és a Menchuma-völgy területén, bár a Foreign Policy megjegyezte, hogy „Tekintettel arra, hogy a bhutániak és általában a tibeti buddhisták számára összehasonlíthatatlanul fontos, egyetlen bhutáni tisztviselő sem mondana le hivatalosan erről a területről Kínának, ahogyan Nagy-Britannia sem engedné át Stonehenge-et vagy Olaszország Velencét”. Soha nem volt kínai terület, és Kína követelései alaptalanok.

A jelentések szerint a politikai tárgyalásokon Kína azt mondta, hogy hajlandó visszaadni Bhutánnak az általa elfoglalt Beyul Khenpajong részét, cserébe további 269 négyzetkilométernyi (104 négyzetmérföld) vitatott területért – Doklam, Charithang, Sinchulungpa, Dramana és Shakhatoe – Nyugat-Bhutánban. Ezek a területek messze vannak Beyul Khenpajongtól, de közel a hármas Kína-Bhután-India határhoz, és ellenőrzésük Peking számára döntő katonai előnyt jelentene India fenyegetéséhez.

Eközben Kínában nem csillapodnak az India elleni gyűlöletkampányok. A Bitter Winter beszámolt a KKP hivatalos intézményeinek rossz ízlésű közösségi média posztjairól, amelyeken az indiai COVID-19 áldozatainak elhamvasztásáról készült képek láthatóak India állítólagos vallási alapú elmaradottságára vonatkozó megjegyzésekkel kísérve.

Miközben a posztokat törölték, és sokan bírálták azokat, a Fudan Egyetem professzora, Shen Yi, aki ultranacionalista megjegyzései miatt a közösségi média hősévé vált Kínában, kijelentette, hogy India „elmaradott” halotti máglyáinak és Kína „haladó” rakétaindításának összehasonlítása „nagyon jó”, hozzátéve, hogy „szükség van a indulatra, amelyet a kacér kurva, azaz India jelent. Ami pedig a szenteskedő kurvákat illeti [utalva azokra, akik a posztok rossz ízlését kritizálták], ha ki akarják fejezni az érzéseiket, menjenek Indiába és égessenek tűzifát”. (lásd ehhez: https://chinadigitaltimes.net/…/netizen-voices-in-hu…/)

Forrás: https://bitterwinter.org/china-occupies-sacred-land-in…/

Képek: A Tibet Daily TV képernyőfelvételei (feliratok a képek alatt)