Epoch Times: Biden megválasztása után Hszi Csin-ping államfő arra kérte az Egyesült Államokat, hogy változtassa meg kínai politikáját. Kritizálta az Egyesült Államokat a Kínával szembeni előítéletei miatt. Wang Yi külügyminiszter most meghatározta, hogyan képzeli el a rezsim a jövőbeni együttműködést.
“Kína és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok helyreállítása a pályára” volt a címe a kínai külügyminisztérium által szervezett kétoldalú politikai, üzleti és médiacsere-konferenciának. Wang Yi külügyminiszter beszélt a legdőbb kínai résztvevőként február 22-én. Négy igény teljesítésére sürgette az Egyesült Államokat.
Az igények közé tartozik: Tajvan, Hong Kong, Hszincsiang és Tibet támogatásának megszüntetése; az USA-Kína párbeszéd folytatása; a kínai termékek vámterheinek megszüntetése és a kínai vállalatokkal szembeni szankciók visszavonása; a kínai hírügynökségekkel és kulturális intézményekkel, például a Konfuciusz Intézettel szembeni korlátozások feloldása.
Wang a konferencián azt állította, hogy a kommunista totalitárius egypártrendszer valójában demokratikus rendszer, és az Egyesült Államok félreértette Kínát az elmúlt években.
Az USA reakciói
A Fehér Ház sajtótitkára, Jen Psaki Wang beszédére egy február 22-i sajtótájékoztatón reagált…
Psaki hangsúlyozta, hogy Biden az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatok megvitatására a világ minden részén lévő partnerekkel és szövetségesekkel, köztük a kongresszus demokratáival és republikánusokkal fog egyeztetni.
Ned Price, a külügyminisztérium szóvivője reagált Wang hétfői követeléseire is: „Úgy gondolom, hogy észrevételei tükrözik a pekingi tendencia folyamatos eltökéltségét a ragadozó gazdasági gyakorlatuk miatti felelősség eltussolásában, az átláthatóság hiányát, a nemzetközi megállapodások be nem tartását és az általános emberi jogok elnyomását.. „
Emily Horne, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője elmondta, hogy a Hszincsiang-ügyben Biden úgy véli, hogy a kínai rezsim „népirtást” és „emberiség elleni bűncselekményeket” követett el az ujgur muzulmánok ellen. Ez egy olyan megfogalmazás, amelyet a Trump-kormányzat Biden beiktatása előtti napon hirdetett ki.
Eddig nincsenek világos információk Bidennek a Tajvanra és a Dél-kínai-tengerre vonatkozó politikájáról és a kínai vállalatok elleni szankciókról.
Kína politikája
Peking Tajvant szakadár tartománynak tekinti annak ellenére, hogy megválasztott kormány, törvényhozás és igazságszolgáltatás, valamint saját katonaság, valuta és még sok más önálló vonás jellemzi. Peking rendszeresen beavatkozik Tajvan azon törekvéseibe, hogy csatlakozzon a nemzetközi közösséghez, ami a koronavírus miatti válságban is látszott. Kína elégedetlenségére Trump feljavította kapcsolatait Tajvannal.
A kínai rezsimet nemzetközileg elítélték, mert megszegte ígéretét, miszerint Hongkong „egy ország, két rendszer” politikáját 2047-ig fenntartja. Tette mindezt a nemzeti biztonsági törvény 2020. június 30-i elfogadásával. Hszincsiangban a kínai rezsim továbbra is több millió ujgur muzulmánt rabosít koncentrációs táborokban, míg Tibetben az embereket kínozza lelkiismereti es vallási meggyőződésük miatt, és tönkreteszi kulturális örökségüket.
Az elmúlt évtizedekben a kínai rezsim széles körű kampányt folytatott a fejlett technológiák megszerzése érdekében az Egyesült Államokban. Nagyszámú kínai kémet tartóztattak le és ítéltek el az Egyesült Államokban laboratóriumok, gyárak és a katonaság mintáinak, vázlatainak és minősített dokumentumainak ellopása miatt is. Ezenkívül az amerikai tisztviselők riasztást adtak ki a kínai technológia által okozott kémkedési kockázatok miatt, mivel a kínai törvények arra kényszeríthetik a vállalatokat, hogy működjenek együtt a hírszerző ügynökségekkel.
A Trump-adminisztráció több kínai szervezetet, mint pl. a kínai állami médiát és az Egyesült Államokban található Konfuciusz Intézeteket is, a kínai kommunista rezsim külföldi képviseleteinek nevezett. Így ezeket a Kínai Kommunista Párt (KKP) szerveiként tartják nyilván. Ezek a létesítmények a KKP propagandarendszerének vagy az kínai Egyesült Front Munkaügyi Minisztériumának részét képezik, amelynek célja a KKP külföldi érdekeinek érvényesítése.
Forrás:
https://www.epochtimes.de/politik/ausland/china-versucht-das-…
