Hszi Csin-ping kínai vezető személyesen utasította az ország kommunista rezsimjét, hogy összpontosítsa az erőfeszítéseit a globális internet ellenőrzésére, kiszorítva ezzel az Egyesült Államok befolyásos szerepét – derül ki a The Epoch Times által nemrég megszerzett belső kormányzati dokumentumokból.
Egy 2017. januári beszédében Hszi arról beszélt, hogy „az internet feletti ellenőrzés hatalma” vált „Kína nemzeti stratégiai versenyének új fókuszpontjává”, és az Egyesült Államokat „rivális erőként” emelte ki, amely a rezsim ambícióinak útjában áll – olvasható a beszéd üzenetét közvetítő kormányzati dokumentumban.
A végső cél, hogy a Kínai Kommunista Párt (KKP) ellenőrizze a globális internet teljes tartalmát, hogy a rezsim a Hszi által „diskurzus irányításnak” nevezett hatalmat gyakorolhassa a kommunikáció és a társalgás felett az egész világon.
Hszi egy olyan víziót vázolt fel, hogy „a technológia segítségével uralja az internetet”, hogy teljes ellenőrzést gyakoroljon az online ökoszisztéma minden részén, így az alkalmazások, a tartalom, a minőség, a tőke és a munkaerő felett.
Ezek a megjegyzései a rezsim legfőbb internetes szabályozó hatóságának, a Központi Kibertér-ügyek Bizottságának negyedik vezetői értekezletén hangzottak el Pekingben 2017. január 4-én. Ezeket az északkelet-kínai Liaoning tartományi kormány által kiadott belső dokumentumokban foglalták össze.
Ezek a nyilatkozatok megerősítik Pekingnek az elmúlt néhány évben tett erőfeszítéseit arra, hogy az internet saját, tekintélyelvű változatát követendő modellként népszerűsítse a világ számára.
Egy másik, 2016 áprilisában tartott beszédében Hszi magabiztosan kijelentette, hogy az internet ellenőrzéséért folytatott „küzdelemben” a KKP a „passzív védekezés” helyett egyszerre játszik „támadást és védekezést” – derül ki a Liaoning tartománybeli Anshan város kormányának belső dokumentumából.
Miután a KKP sikeresen kiépítette a világ legkiterjedtebb és legkifinomultabb online cenzúra- és megfigyelési apparátusát, a Nagy Tűzfal néven, Hszi alatt kifelé fordult, és olyan kínai internetet támogat, amelynek értékei ellentétesek a Nyugaton támogatott nyílt modellel. Ahelyett, hogy az információ szabad áramlását helyezné előtérbe, a KKP rendszere arra összpontosít, hogy az államnak lehetőséget adjon az internetes adatok cenzúrázására, ellenőrzésére és a kémkedésre.
Az USA elleni küzdelem
A kínai vezető elismerte, hogy a rendszer elmarad riválisa, az Egyesült Államok mögött – amely a legtöbb internethez kapcsolódó területen meghatározó szereplő – olyan kulcsfontosságú területeken, mint a technológia, a beruházások és a különleges képességek.
Hszi hangsúlyozta, hogy a párt ambícióinak megvalósítása érdekében „irányítani kell az Egyesült Államokkal való internetes kapcsolatokat”, miközben „előkészületeket kell tenni egy kemény háború megvívására” az országgal a világhálón keresztül.
Az amerikai vállalatokat a rezsimnek fel kell használnia céljai eléréséhez – mondta Hszi, anélkül, hogy részletezte volna, hogy ez pontosan milyen módon történne.
Arra is utasította a rezsimet, hogy fokozza az együttműködését Európával, a fejlődő országokkal és a pekingi „Egy Övezet Egy Út” globális infrastrukturális terv tagállamaival, hogy „stratégiai ellensúlyt” képezzen az Egyesült Államokkal szemben.
Az Egy Övezet Egy Út Kezdeményezés (BRI) egy Peking által indított hatalmas infrastrukturális beruházási projekt, amelynek célja, hogy vasúti, tengeri és közúti összeköttetések hálózatán keresztül összekösse Európát, Ázsiát, Afrikát és a Közel-Keletet. Az Egyesült Államok és más nyugati országok bírálták a tervet, mivel az Peking politikai és kereskedelmi érdekeinek növelését szolgálja a tagállamokban, miközben a fejlődő országokat súlyos adósságterhekkel sújtja.
Az Egy Övezet Egy Út Kezdeményezés a tagországokat arra is ösztönözi, hogy csatlakozzanak a „digitális selyemút” projektjeihez, amelyek az információs és kommunikációs technológiai infrastruktúrát érintik. Legalább 16 ország írt alá egyetértési nyilatkozatot a rezsimmel, hogy a kezdeményezés részeként együttműködjenek.
3 lábú stratégia
Hszi arra utasította a rezsimet, hogy a globális internet ellenőrzésére irányuló törekvése során három „kritikus” területre összpontosítson.
Először is, Pekingnek képesnek kell lennie arra, hogy „meghatározza a nemzetközi rendszerre vonatkozó szabályokat”. Másodszor, a KKP bérenceit kell a globális internetes szervezetekben fontos pozíciókba helyezni. Harmadszor, a rezsimnek ellenőrzést kell szereznie az internet alapját képező infrastruktúra, például a root szerverek felett.
A tartománynévrendszer (DNS) szerverek világszerte kulcsfontosságúak az internetes kommunikációban. Ezek a szerverek – amelyek a világon több mint 1300 gyökérkiszolgálóból álló hálózatból állnak – irányítják a felhasználókat az általuk meglátogatni kívánt weboldalakra. A Root-Servers.org weboldal szerint ebből a nagyjából 1300 root szerverpéldányból körülbelül 20 Kínában található, míg az Egyesült Államok határain belül ennek körülbelül a tízszerese található.
Ha a kínai rezsim még több root szerver fölött szerezne hatalmat, akkor oda irányíthatná át a forgalmat, ahová akarja – mondta Gary Miliefsky, kiberbiztonsági szakértő és a Cyber Defense Magazine kiadója a The Epoch Timesnak. Ha például egy felhasználó egy Peking által kényesnek ítélt témáról szóló újságcikket szeretne megnézni, akkor a rezsim DNS-kiszolgálója egy hamis oldalra irányíthatná a felhasználót, amely szerint a cikk már nem elérhető.
„Abban a pillanatban, hogy a root-ot te irányítod, bármit meghamisíthatsz vagy átverhetsz bárkit” – mondta. „Irányíthatod, hogy az emberek mit láthatnak, és mit nem.”
Az elmúlt években a rezsim előrehaladást ért el Hszi stratégiájának megvalósításában.
2019-ben a Huawei kínai távközlési óriáscég először javasolta egy teljesen új internet, az úgynevezett New IP létrehozásának ötletét, amely a világhálót alátámasztó fél évszázados infrastruktúra helyébe lépne. A New IP az ígéretek szerint gyorsabb, hatékonyabb, rugalmasabb és biztonságosabb lesz, mint a jelenlegi internet, és a kínaiak fogják építeni.
Bár az New IP valóban jobb globális hálózatot hozhat létre, Miliefsky szerint „ennek ára a szabadság”.
„Nem lesz szólásszabadság. És mindenkit valós időben lehallgatnak majd, állandóan, mindenkit” – mondta. „Mindenkit, aki csatlakozik, egyetlen kormány fog lehallgatni.”
A javaslat a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) 2019. szeptemberi ülésén hangzott el, amely egy a számítástechnikai és kommunikációs szabványok meghatározásáért felelős ENSZ-ügynökség, és amelyet jelenleg a kínai Zhao Houlin vezet. A New IP-t hivatalosan az ITU 2022 márciusában tartandó távközlési szabványosítási világközgyűlésén fogják megvitatni.
Miliefsky szerint a terv valószínűleg nem kap széles körű támogatást az országok körében, de a hasonlóan gondolkodó, tekintélyelvű államok, például Észak-Korea – illetve később majd az Egy Övezet Egy Út Kezdeményezést aláíró, de a hiteleik visszafizetésével küszködő országok – könnyen elfogadhatják.
Miliefsky szerint ez felgyorsítaná az internet kettéválását, amit az olyan elemzők, mint például Eric Schmidt, a Google korábbi vezérigazgatója, „splinternetnek” neveztek el. „A kommunista net és a világ többi része”.
A Huawei nem válaszolt a megkeresésre.
Tehetségek importálása
A belső dokumentumok szerint Hszi utasította a kínai rendszert, hogy hozzon létre „három ökoszisztémát” – technológia, ipar és politika – az alapvető internetes technológiák fejlesztésére.
A szakképzett munkaerő kulcsfontosságú volt ebben a tervben, Hszi pedig elrendelte, hogy a tehetségeket vegyék fel a világ minden tájáról. Ezt a kínai vállalatokon keresztül tennék meg, Hszi előírása szerint.
Azt akarja, hogy a kínai cégek „proaktívan” hívjanak meg külföldi „csúcstehetségeket”, hogy dolgozzanak nekik, hozzanak létre kutatási központokat a tengerentúlon, és alkalmazzanak vezető kínai és külföldi szakembereket.
Eközben Hszi arra kérte a rezsimet, hogy hozzon létre egy olyan szakképzési rendszert Kínában, amely hosszú távon szisztematikusan képes magasan képzett munkaerőt fejleszteni.
Minden kormányzati szinten utasította a tisztviselőket, hogy irányítsák a kínai vállalatokat, hogy üzleti terveiket a rendszer stratégiai céljaihoz igazítsák, és bátorítsák az arra képes vállalatokat, hogy vállaljanak vezető szerepet az alapvető technológiák innovációiban.
A dokumentum szerint a vállalkozásokat „nemzeti tudatosságra és a nemzeti érdekek védelmére” kell nevelni, mondta Hszi. Csak ezután kellene a rendszernek támogatnia és ösztönöznie a terjeszkedésüket.
Mivel a tehetségek és a kritikus technológia a tengerentúlon összpontosul, a kínai vezető azt is elrendelte, hogy a hatóságok támogassák egy globális befolyással rendelkező multinacionális internetes vállalatok csoportjának kialakítását.
Vörösbe fordítani az internetet
Hszi szerint minden online tartalom három kategóriába sorolható: „vörös zóna, fekete zóna és szürke zóna”.
A „vörös zónás” tartalom a KKP propaganda követelményeinek megfelelő diskurzusra utal, míg a „fekete zónás” anyagok megsértik ezeket a szabályokat. A „szürke zónás” tartalom a középen helyezkedik el.
„Meg kell szilárdítanunk és ki kell terjesztenünk a vörös zónát, és növelnünk kell a befolyását a társadalomban” – mondta Hszi egy 2013 augusztusában kiszivárgott beszédében. „Bátran be kell lépnünk a fekete zónába [és keményen harcolnunk], hogy fokozatosan megváltoztassuk a színét. Nagyszabású akciókat kell indítanunk a szürke zónát megcélozva, hogy felgyorsítsuk a vörös zónává való átalakulását, és megakadályozzuk, hogy fekete zónává váljon.”
Kínán belül a KKP a Nagy Tűzfal segítségével szorongatja az online tartalmakat és diskurzusokat, blokkolja a külföldi weboldalakat és cenzúrázza a párt számára elfogadhatatlannak ítélt tartalmakat. Emellett egy hatalmas online trollhadsereget alkalmaz, amelyet az „50 Cent Army”-nak neveznek, hogy manipulálja az online vitákat. Egy nemrégiben készült jelentés szerint a KKP 2 millió fizetett internetes kommentátort foglalkoztat, és 20 millió részmunkaidős önkéntesből álló hálózatra támaszkodik az online trollkodáshoz.
A Freedom House az internet szabadságáról szóló 2020-as, éves jelentésében már hatodik éve Kínát nevezte meg a világ legrosszabb, az internetes szabadsággal visszaélő országnak. Kínai állampolgárokat tartóztattak le a Nagy Tűzfal megkerülésére szolgáló szoftverek használatáért, és megbüntették őket a kínai rezsim számára kedvezőtlen internetes kommentek közzétételéért. A járvány korai szakaszában egy mára hírhedtté vált incidens során Li Wenliang orvost, aki a világjárványt bejelentette, a rendőrség megrovásban részesítette „pletyka terjesztésért”, miután egy közösségi média csevegőcsoportban figyelmeztette kollégáit a SARS-szerű vírusra Wuhanban.
Hszi egy 2017-es megjegyzésében azt mondta a rezsimnek, hogy a „vörös” online influencerek nagyobb csoportját kell kialakítaniuk, hogy ők alakítsák a felhasználóknak a KKP-ről alkotott képét. Az 50 Cent Army kiterjesztésére is felszólított, hogy a kínai interneten belül és kívül is működjön.
A világjárvány óta a KKP erőteljesen fokozta az online vélemény befolyásolására irányuló erőfeszítéseit a tengerentúlon. A Twitteren és a Facebookon troll felhasználói fiókok nagy hálózatát használva a rezsim képes volt propagandát és dezinformációt terjeszteni és felerősíteni olyan témákban, mint a világjárvány, az Egyesült Államokban tapasztalható faji feszültségek és a rezsim által az ujgur muszlimok elnyomása Hszincsiangban.
Forrás:
Kép: USDA Photo by Lance Cheung
(Courtesy Flickr)
