A hagyományokban és az isteni tiszteletben gyökerező előadás a klasszikus kínai kultúra legjavát mutatja be.
Ahhoz, hogy a nyugati civilizáció legjobb művészetét láthassuk, felfelé kell nézni.
A paloták és templomok mennyezetén a mennyek, allegóriák elsöprő jeleneteit, és szenteket és isteni lényeket láthatunk teljes pompájukban – technikai és technológiai bravúrok, mesteri készség párosulva az emberi kreativitás és képzelőerő virágzásával, amely vetekszik mindennel, amit ma feltaláltak.
Mind közül talán a leghíresebb Michelangelo freskója a Sixtus-kápolna mennyezetén. A mennyei jelenet helyett az emberiség története játszódik le a mennyezet középső tábláin, a teremtéstől a bűnbeesésen át az ember megváltásáig, a sarkokból pedig félisteni szemlélők figyelik a történetet.
A művészet a legjobb formájában megérinti az emberiességünket, választ ad legmélyebb kérdéseinkre, segít megtalálni az élet értelmét.
„Te azt gondolod: »Milyen lenne a mennyország? Ha létezne mennyország, milyen lenne?«” – mondta Jared Madsen, a New York-i székhelyű Shen Yun Performing Arts klasszikus kínai tánctársulat hosszú ideje ott dolgozó műsorvezetője. „Ez az isteni keresése, valami magasabb rendű dolog keresése – valójában ez az, amit a kínai kultúrán és számos előadásunkon keresztül megláthatsz.”
„A mi előadásunkban az a nagyszerű, hogy van valaki, aki nem csak keresi, hanem el is jut a mennyországba. Felhúzzák őket, és felrepülnek a mennybe. Láthatják a [mennyei tündéreket], és egy ilyen élményben lesz részük.”
„Ezek olyan dolgok, amiken szerintem minden ember gondolkodik, amiken mindannyian töprengünk. És mindezt ténylegesen láthatjuk a színpadon – ez csodálatos.”
Madsen a Shen Yun egy egyedülálló – és szabadalmaztatott – produkciós elemére utal, amely a kommunizmus eljövetele előtti kínai kultúrát mutatja be.
Míg a Kínai Kommunista Párt (KKP) céljának tekinti „az ég, a föld és az ember elleni harcot”, addig a hagyományos kínai kultúra ennek az ellenkezője, amelynek középpontjában az ég, a föld és az emberiség közötti harmóniába vetett hit áll.
Az égi paloták jelenetei, a Teremtő alászállása, hogy elindítsa az 5000 éves civilizációt, a jó és hívő emberek segítésére jövő isteni lények, a történelemtől kezdve napjainkig az élet céljával kapcsolatos mély kérdésekkel küzdő emberek – mindezek kifejező tánccal, ragyogó jelmezekkel és a képernyőt a kozmoszba kiterjesztő digitális háttérrel, élő műalkotássá válnak. A Shen Yun olyan zseniális képzelőerővel és mesteri készséggel és technikával rendelkezik, amely egy mestermű megalkotásához szükséges.
„Ez egy kulturális show, de ugyanakkor ennél sokkal mélyebbre hatol. … Olyan valamihez kapcsolódik, ami az emberiség gyökerében rejlik” – mondta Madsen.
Ez az autentikus, hagyományos kínai kultúra, amit a KKP el akar törölni.
Az igazság Kínáról
A Shen Yun küldetése a társulat honlapja szerint „a kínai civilizáció 5000 évének felelevenítése”. Az ősi kínaiak úgy hitték, hogy ez a civilizáció isteni ihletésű, az istenektől öröklődött, és öt évezreden át – egészen az 1949-es véres kommunista puccsig – megőrizték. Miután pedig a KKP átvette a hatalmat, elindította a kulturális forradalmat, amely templomok szétzúzásával, könyvek elégetésével és ártatlanok brutális megkínzásával gyökerestül kiirtotta a hagyományos kultúrát. Összességében a KKP hatalomra jutása legalább 50-60 millió ember halálát okozta.
Sok minden elveszett, és a kommunista rezsim alatti Kína kultúrája eltorzult, de a történelmi legendák, mítoszok és szereplők tovább éltek egyesek emlékezetében Kínában és külföldön egyaránt. 2006-ban a világ minden tájáról érkező művészek – köztük olyanok is, akik elmenekültek Kínából – összejöttek a szabadok országában, hogy létrehozzanak egy társulatot, amelynek segítségével kifejezhetik a szinte elveszett kultúrát, és bemutathatják azt a világ színpadán.
Madsen szerint a hagyományos kínai kultúra az isteni gondolkodásban gyökerezik – a buddhizmusban, a taoizmusban és a konfucianizmusban. A kultúra központi eleme az isteni tisztelet, és az a hit, hogy a jó embereket megáldják, a gonoszokat pedig megbüntetik.
Az emberiségnek ez a holisztikus szemlélete az, ami kezdetben, még középiskolás korában felkeltette Madsen érdeklődését a kínai filozófiák iránt.
Modern, technológiafüggő és nagyrészt szekularizált világunkban a mindennapi beszélgetések során nem szoktak olyan kérdésekről beszélgetni, hogy honnan jöttünk, mi az élet célja, és mi vár ránk a túlvilágon. Madsen azonban az ősi filozófiákban, amelyekről olvasni kezdett, válaszokat talált – olykor olyan kérdésekre, amelyekről még csak nem is álmodott –, és nagy vonzalmat érzett Kína iránt.
„Aztán elmentem Kínába” – mondta Madsen. Ez az 1990-es években történt, és a valóság sivár volt. „Hamar rájöttem, ezek csodálatos dolgok, amiket a konfucianizmusról és a taoizmusról szóló különböző könyvekben olvastam – abban a pillanatban azonban, amikor Kínában landoltam, ez egy ébresztő volt számomra: „Ó, ez egy kommunista társadalom.”
Bizonyos értelemben, amikor Madsen találkozott a Shen Yunnal, az olyan volt, mint a hazatérés.
Szépség, amely felemeli a lelket
Dante, a legfőbb költő azt írta, hogy a szépség cselekvésre inspirálja a lelket.
Evangeline Zhu, a Shen Yun vezető táncosa ugyanezt érzi. A szépség nem csak a szemnek tetszik. A tiszta és transzcendens szépség, amit a középkori és reneszánsz tudósok és művészek objektív szépségnek neveztek, vagy amit a romantikusok fenségesnek neveztek, képes megmozgatni a lelket.
„A művészetnek van egy döntően fontos aspektusa, és ez az esztétikai elve” – mondta Zhu. „Mi a szépség? Mi nem szép? A művészetek mind a szépségről szólnak, de nagyon fontos egy művészeti ág sajátos mércéje.”
„A mai világban azonban az emberek nem értenek egyet abban, hogy mi a »szép«. Azt mondjuk, hogy ez az adott szemlélő szemében szép, vagy ez az én ízlésem. Ezt figyelembe véve úgy gondolom, hogy a művész elméje és erkölcsi felfogása legalább olyan fontos, mint a képessége.” A transzcendens szépség kifejezéséhez a művésznek arra kell törekednie, hogy megértse, mit jelent ez.
A Shen Yun komolyan veszi a szépség megértésének ezt a törekvését; a neve maga azt jelenti, hogy „a táncoló isteni lények szépsége”. Még a jelmezek is – a több apró részlettel feldíszített ruhák – mint amennyit a közönség bármely tagja valaha is teljesen felfoghat – a hitelesség tiszteletben tartásával készülnek, a dinasztikus öltözékek után, amelyekről azt mondják, hogy azok mennyei ihletésűek.
„Számomra az a művészeti forma, amely képes kitágítani az emberek elméjét, amely képes felidézni az emberiességüket és megindítani a szívüket a jóság felé, az gyönyörű” – mondta Zhu.
A klasszikus kínai tánc híresen kifejező, és jól használható a tánc általi történetmesélésre. A Shen Yun előadásai mintegy tucatnyi mesélő táncot tartalmaznak, amelyek mindegyike ősi kínai dallamokból álló eredeti kompozícióra épül, amelyet egy nyugati klasszikus zenekar ad elő, néhány kínai hangszerrel vegyítve. Ezek a történetek szerelemről és szívfájdalomról, örömről és tragédiáról, a szülő és gyermeke közötti kapcsolatról, valamint a népüket védő, becsületet és bátorságot tanúsító hősökről szólnak. Zhu sokszor látta, hogy a közönség könnyekig meghatódott az előadásán.
„A tánc a kommunikáció egy formája” – mondta. „Olyan valamit közvetít, ami túlmutat a nyelven, és az érzeteken keresztül te kommunikálsz és lenyűgözöd a közönséget valami mélyről jövő dologgal.”
„Mit akarsz közölni? … Azt hiszem, ez fontos egy művész számára, hogy elgondolkodjon ezen.”
Jóságot inspirálni az emberek szívében
A közönség tagjai általában inspirációval és reménnyel távoznak.
Nemrégiben, hosszú szünet után végre lehetőséget kaptak azok, akik a Shen Yun-t a Lincoln Centerben akarták látni, hogy személyesen is átélhessék az előadást. Korábban a világjárvány miatt a turné közepén lemondták az előadásokat. A Connecticut állambeli Stamfordban június 26-án a Shen Yun azonban végre új évadot indított.
„Ez nagyon felemelő lelkileg” – mondta Chris Fiene mérnök. „A világjárvány után nagyon örömteli, hogy végre más emberekkel együtt élhetünk át egy előadást, és láthatjuk, hogy ők is élvezik.”
John Connor Blow felemelt karokkal sétált ki a színházból, kifejezve háláját. „Örömömben könnyekig meghatódtam” – mondta Blow, aki tavaly egész évben arról álmodozott, hogy megnézi a Shen Yun-t. „És ez megváltoztatta az életemet.”
„Úgy érzem lelki kapcsolat köt a táncosokhoz és a helyzethez, amit megpróbálnak ábrázolni. Csodálatosan érzem magam. Hihetetlen élmény” – mondta Diego Mansilla, a Massachusettsi Egyetem professzora. Ő és felesége, Adel közel három évet vártak a Shen Yun megtekintésére, amit a világjárvány hosszabbított meg, de megérte várni.
Diego szerint a Shen Yun néhány táncdarabja tragédiát ábrázol, de az emberiség jóságának a diadalát is. Nem számít az ábrázolt nehézség, minden történet vége jóságot és reményt hozott.
Adel azt mondta, ez olyasmi, ami a mindennapi életükben is velük marad, egy emlékeztető, „hogy biztosítsuk, hogy ez a rossz oldal sohasem győz bennünk… [és] hogy a jóság, amit ők [az előadók] mutatnak – hogy ezt megtartsam, és tudatosan döntsek úgy, hogy nem akarok a rossz erőkkel lenni.”
„Olyan sokat tesznek azért, hogy megmutassák nekünk, hogy inspirálják… ezt a hiteles tisztaságot” – mondta.
„Hogyan jöhetnék haza és lehetnék dühös bármely dolgok miatt is ezek után? Nem tudok. … Úgy érzem, most már felelős vagyok azért, hogy folytassam azt, amit ők átadtak nekünk. Annyi erőfeszítéssel adták ezt.”
A beszámolóhoz az NTD járult hozzá.
A The Epoch Times a Shen Yun Performing Arts büszke támogatója. További információért kérjük, látogasson el a ShenYunPerformingArts.org oldalára
Forrás:
Kép: Shen Yun Performing Arts
